Heti összefoglalónk első részében a hét legfontosabb külpolitikai eseményeit vesszük sorra. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Trump sarokba szorította Iránt
A hét legizgalmasabb világpolitikai fejleménye a Perzsa-Arab öbölben kibontakozó háborús konfliktus. Az Irán elleni amerikai szankciók újbóli bevezetése óta a perzsa állam egyre agresszívebb lépésekkel teszi próbára a nemzetközi közvélemény türelmét. Önmérsékletre és a közel-keleti feszültség csökkentésére szólította fel a feleket vasárnap Ferenc pápa az Ománi-öbölben két tartályhajó ellen elkövetett támadás után, amely megnövelte egy szélesebb körű konfrontáció veszélyét a térségben.
Közben Irán fokozza az atomfegyverek előállításához szükséges urándúsítást, és pár napon belül több dúsított hasadóanyaga lesz, mint amennyit a 2015-ben kötött alku engedne számára. Mivel az atombombákkal nem titkoltan Izrael megsemmisítésére készül, a zsidó állam egyre nyugtalanabb a fejlemények miatt. Az izraeli miniszterelnök hangsúlyozta, hogy országa semmiképpen sem engedheti meg, hogy Irán nukleáris fegyverekhez jusson, és megelőző katonai intézkedéseket helyezett kilátásba. Hírszerzői értesülések még azt sem zárják ki, hogy Irán siita muzulmán vazallusai bevonásával közvetett, proxiháborúba sodorná Izraelt.
Az USA közben folyamatosan növeli a válságövezetben a katonai jelenlétét, újabb ezer amerikai katona érkezik a közeli napokban a térségbe.
Csütörtökön tovább nőtt a feszültség, amikor Irán lelőtt egy amerikai felderítő drónt. A perzsa állam szerint saját légterében történt az incidens, bár erről nem mutatott be bizonyítékot. Az amerikaiak szerint viszont nemzetközi légtérben lőtték le a 180 millió dollár értékű, távirányítású légijárművet. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint Washingtonnak szánt üzenet volt az amerikai drón lelövése.
Cikkünk megjelenése pillanatában ott tartunk, hogy Trump válaszcsapást rendelt el iráni légvédelmi célpontok ellen, de az utolsó pillanatban leállította a támadást. Bár sokan megütköztek ezen a fejleményen, valójában Trump szokásos tárgyalási módszerére utal, hogy a végsőkig feszíti a húrt, majd az utolsó pillanatban egérutat kínál sarokba szorított vitapartnere számára. Jelenleg úgy tűnik, az amerikai elnök tárgyalóasztalhoz kívánja kényszeríteni az iszlám rezsim vezetőit, és próbálja elkerülni a konfliktus véres eszkalációját.
Cenzúrába fulladhat a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem
Az ENSZ kedden globális programot hirdetett a médiában és a közösségi oldalakon elharapózó gyűlöletbeszéd megakadályozására, de sokan ezt az igyekezetet valójában a konzervatív nézetek cenzúrázására használják. Mivel a Google, a Facebook, és más tech-cégek vezetői szinte kivétel nélkül úgy gondolják, hogy csak a progresszív ideológiák vezethetnek el egy jobb világhoz, az elmúlt két és fél évben beindult a konzervatív tartalmak cenzúrája. A héten például a Youtube minden előzetes figyelmeztetés nélkül bezáratott egy népszerű, 120 ezer követővel rendelkező, iszlámkritikus csatornát.
Szakácsnőválság után hamburgerválság Izraelben
Izraelben tovább tart az áprilisi választások óta húzódó huzavona, Netanjahu ügyvezető kormányának az eseményekkel sodródó manővereivel. A hónap elején a liberális szavazóknak próbált kedvezni egy meleg miniszter kinevezésével, amit ezen a héten két, meglehetősen radikális, jobboldali miniszter beiktatásával ellensúlyozott. A hatás nem is maradt el, az új közlekedési miniszter pár óra leforgása alatt hamburgerválsággal tette le a névjegyét, melynek röviden az lényege, hogy a McDonald’s ne nyithasson (kóser) éttermet a Ben Gurion repülőtéren, amíg a zöld vonalon túl nem nyit egyet.
A szefárd ortodoxok továbbra is sakkban tartják Netanjahut azzal, hogy kategorikusan kizárják a koalíciót Libermannal, aki nélkül viszont a jelenlegi felmérések szerint ősszel sem tud kormányzóképes többséget összerakni a Likud.
Netanjahu számára a hét legjobb híre talán az, hogy felesége végül pénzbüntetéssel megúszta az ellene költségvetési csalás gyanújával indított büntetőeljárást, amiért éveken át drága ételeket rendelt a miniszterelnöki rezidenciára, miközben szakácsot is tartott, akit ráadásul takarítónőként jelentett be. Sara Netanjahu a múlt héten kötött vádalkut a hatóságokkal az egész Izraelt évek óta lázban tartó korrupciós skandalumban.
Trump megint elnök akar lenni, de a demokraták szerint ez nem jó ötlet
Az Egyesült Államokban Trump a liberálisok és a demokraták kereszttüzében jelentette be, hogy újra indul a jövőre esedékes elnökválasztáson. Ettől korábbi, demokrata színekben próbálkozó riválisa Bernie Sanders „szánalmas hazudozó, rasszista, nőgyűlölő, homofób, idegengyűlölő és vallási fanatikus” jelzőkkel próbálta sietve elvenni a kedvét.
Ocasio-Cortez demokrata párti képviselőnő egyenesen koncentrációs táborok fenntartásával vádolta meg Donald Trumpot, szándékosan összemosva az illegális bevándorlók számára — ráadásul még Obama elnöksége idején — kialakított befogadóhelyeket a náci munka- és haláltáborokkal. Még a Jad Vasem is megpróbálta felvilágosítani a radikális honanyát az ízléstelen hasonlat tarthatatlanságáról, ő azonban továbbra is kitart eredeti állítása mellett. Azóta egy Amerikában élő, 93 éves lengyel túlélő, és egy lengyel parlamenti képviselő is invitálta Ocasio-Cortezt, hogy látogasson el személyesen a náci haláltáborokba.
A Brexit „atyjára” bízhatják a Brexit végrehajtását
A Theresa May lemondása miatt kialakult kormányválságban négy tory jelölt versengett azért, hogy magára vállalhassa a Brexit véghezvitelét. Szinte mindenki egyetért abban, hogy nem akarnak megállapodás nélkül kilépni az EU-ból, és igyekeznek elkerülni az ír-észak-ír határ visszaállítását is, bár May bukását éppen az okozta, hogy a két feltétel egyidejű teljesülése paradoxonnak tűnik. Pénteken délután biztosra vehető, hogy a Brexit „atyja”, Boris Johnson lesz végül az új miniszterelnök, miután a Konzervatív Párt utolsó frakciószavazását fölényesen nyerte a jelenlegi külügyminiszterrel, Jeremy Hunttal szemben.
Nehéz zsidónak lenni Európában
Németországban kozmetikázzák az antiszemita támadások statisztikáit. A muszlimok és arabok részéről elkövetett antiszemita atrocitásokat a német hatóságok gyakran „szélsőjobboldaliként” könyvelik el. Mivel az iszlámot soha nem említik meg az incidensek indítékaként, egy iszlamista vagy »palesztin-párti« nézeteket valló muszlim vagy arab elkövető három kategóriába kerülhet: jobboldali (nacionalista), idegen (szekuláris) vagy vallásos”.
Lapunknak adott interjút Daniel Pipes amerikai-zsidó történész, a világ egyik legismertebb Közel-Kelet szakértője, aki szerint „Európa életmódja veszélyben van”. Szerinte a közép-európai jobboldali pártok fontos vezető szerepet játszhatnak a későbbiekben Európában, különösen Orbán Viktor, akinek van víziója Európáról. A beszélgetés szövege angolul is olvasható.
Alijázni kényszerült egy Hitler elől elmenekült német zsidó 16 esztendős unokája. „A fiam kénytelen volt elhagyni Németországot, 80 évvel a nagyapja után — és ugyanabból az okból kifolyólag, az antiszemitizmus miatt” — meséli szomorúan az édesanyja. Liam Rücker egy tel-avivi iskolában kapott „menedéket”, miután Issak Munveshez hasonlóan ő is maga mögött hagyta Európát.
Shlomo Bisritzky hamburgi főrabbit és a helyi zsidó közösség egyik vezetőjét csütörtök délután a városháza előtt, a rendőrök szeme láttára leköpte, és fenyegette egy marokkói férfi. Egy rendőrnek végül heves dulakodás után sikerült őrizetbe vennie a félig arabul, félig németül kommunikáló 45 éves marokkói származású támadót. Bistritzky főrabbi kijelentette, nem gondolta volna, hogy Hamburgban ilyen lehetséges, de az sem jó jel, hogy a támadót két órás őrizet után elengedték a hatóságok.
Berlin Steglitz kerületében egy amerikai turistát vertek meg az utcán, miután igennel felelt a kérdésre, hogy zsidó származású-e. Ugyancsak Berlinben egy vallásos férfit kipája miatt gyaláztak, köpködtek és fenyegettek hétfőn, vasárnap pedig egy ortodox rabbinak kellett futva elmenekülnie támadói elől Düsseldorfban. Csütörtöki cikkünkben hírt adtunk még egy párizsi incidensről is, de erről pénteken cáfolták, hogy antiszemita indítékból követték volna el, azt egy ablakon véletlenül kiejtett petanque golyó okozta.
Lemondatták a Berlini Zsidó Múzeum igazgatóját, miután számos kritika merült fel az intézmény működésével szemben: zsidók szerepét leértékelő Jeruzsálem-kiállítást rendezett, terroristákkal szimpatizáló, Izrael bojkottálásán iparkodó BDS aktivistát látott vendégül, fogadta az iráni iszlamista rezsim anticionista képviselőjét, és olyan Twitter üzenetet osztott meg, mely tiltakozott a BDS tevékenységét antiszemitának minősítő Bundestag határozat ellen.
37 éve sikertelenül nyomoznak egy antiszemita merénylet ügyében Franciaországban. Az 1982. augusztus 9-én, Párizsban elkövetett terrortámadás hat ember életét követelte, és huszonkét sebesültet hagyott maga mögött egy étteremben. 2019-ben derült ki nyilvánosan, hogy nem sokkal a merénylet után a francia titkosszolgálat – vélhetően politikai felhatalmazás birtokában – megállapodást kötött az Abou Nidal-csoporttal: ők nem támadják többé Franciaország területét és érdekeltségeit, cserébe a hatóságok békén hagyják őket, sőt, egyetemen is tanulhatnak Franciaországban.
Egy francia imám szerint Izrael bojkottja ellentétes a Koránnal. Hassen Chalghoumi már többször járt Izraelben és régóta aktív szerepet játszik a franciaországi vallásközi párbeszéd erősítésében, illetve baráti viszonyt ápol a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) képviselőivel. Működése nem nyerte el a radikális muszlim körök tetszését, és már számos halálos fenyegetést kapott. A közelmúltban egy negyven imámból álló csoporttal együtt látogatott Izraelbe, ahol a Siratófalat is felkereste.
Folytatása következik.