Szinte biztos: Boris Johnson lesz az új brit miniszterelnök

Boris Johnson volt brit külügyminiszter fölényesen nyerte a brit Konzervatív Párt utolsó frakciószavazását is, maga mögé utasítva hivatali utódját, a jelenlegi külügyminiszter Jeremy Huntot. A pártelnöki és a miniszterelnöki posztért ketten maradtak versenyben, a fő esélyes azonban egyértelműen Boris Johnson.

A tory-k 160 ezer fős tagsága kettejük közül választhatja meg postai úton a Konzervatív Párt következő vezetőjét.

A levélszavazás győztese lesz Nagy-Britannia új miniszterelnöke a távozó Theresa May utódjaként.

A megválasztott jelölt a jelenlegi menetrend alapján a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.

A csütörtök esti utolsó fordulóban hárman mérkőztek a versenyben maradásért, és ötödszörre is a legesélyesebb jelöltnek tartott Johnson végzett az élen, ezúttal 160 frakciószavazattal.

No Title

I’m deeply honoured to have secured more than 50 per cent of the vote in the final ballot. Thank you to everyone for your support! I look forward to getting out across the UK and to set out my plan to deliver Brexit, unite our country, and create a brighter future for all of us.

A vezetőválasztás szervezéséért felelős frakciótestület, az 1922 Bizottság csütörtök esti bejelentése szerint a 313 fős tory frakcióból Jeremy Huntra 77-en, Michael Gove környezetvédelmi miniszterre 75-en voksoltak.

A versengésben eredetileg tíz jelölt indult. A múlt csütörtöki első frakciószavazási fordulóban hárman estek ki, múlt pénteken egy jelölt visszalépett.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a vezetőválasztási folyamat kezdetén készített felmérésben a Konzervatív Párt tagságának legnagyobb egyedi csoportja, 39 százaléka Johnsont nevezte meg első számú jelöltjének, vagyis ennyien mondták azt, hogy a volt külügyminisztert bármely más jelöltnél szívesebben látnák a párt vezetői tisztségében és így a miniszterelnöki székben.

Boris Johnson   fotó: EPA/ANDY RAIN

A legnagyobb londoni fogadóhálózat, a William Hill csütörtök este, az utolsó frakciószavazás után olyan pénznyeremény-esélyekkel írta ki fogadásra Johnson és Jeremy Hunt párharcának végeredményét, amelyből következtethetően a cég gyakorlatilag biztosra veszi, hogy Johnson lesz a következő brit miniszterelnök.

A hálózat irodáiban Boris Johnson győzelmére jelenleg 1/12 esélykiírással lehet téteket feltenni. Ennek alapján aki 100 fonttal játszik arra, hogy a párttagság többsége Johnsonra voksol, mindössze 108,33 font bruttó nyereségre számíthat.

Jeremy Hunt győzelmét a William Hill 8/1-es kiírással kínálja játékra, vagyis aki a jelenlegi külügyminiszter győzelmére fogad 100 fonttal és nyer, 900 font bruttó pénznyereményt vehet fel.

No Title

Thank you so much to my colleagues who have backed me to get this far – and to Lucia for all her incredible support. The campaign starts now. Please make sure you join me by volunteering here: https://t.co/JP6DslIj8V #HastobeHunt pic.twitter.com/R3ZMLAz7Ur

Hunt a csütörtök esti utolsó forduló után közzétett Twitter-bejegyzésében maga is elismerte, hogy ő indul a kisebb eséllyel a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségért. Hozzátette ugyanakkor, hogy

„a politikában történnek meglepetések”.

A két jelölt kampánya a tagság támogatásának megnyeréséért hivatalosan szombaton kezdődik.

Johnson személyében a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere mérkőzik a tagság bizalmáért egy volt „Remainerrel”, vagyis egy olyan politikussal, aki a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás kampányában a bennmaradást pártoló tábor tagja volt.

Boris Johnsonról sem lehet azonban elmondani, hogy a hagyományos tory EU-szkeptikus frakciócsoport veteránja lenne, legalábbis nem abban az értelemben, mint e konzervatív irányzat évtizedek óta meghatározó személyiségei, mások mellett például Sir Bill Cash, Sir John Redwood vagy Jacob Rees-Mogg.

Johnson, aki nyolc évig London polgármestere is volt, csak 2016. február 21-én jelentette be, hogy „nagyon nagy szívfájdalommal” ugyan, de Nagy-Britannia EU-tagságának feladása mellett fog érvelni a referendum kampányában, mivel arra a meggyőződésre jutott, hogy az Európai Unió „a brit szuverenitás erózióját” okozza.

Később tett ennél jóval nagyobb feltűnést keltő kijelentéseket is.

Nem sokkal a referendum előtt, a The Sunday Telegraph című vasárnapi konzervatív brit lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Európai Unió koncepciója a Római Birodalomig nyúlik vissza, ugyanis az elmúlt kétezer év történelme nagyjából arról szólt, hogy különböző emberek és intézmények megpróbálták Európa egyesítésével újjáéleszteni a rómaiak idejére jellemző „béke és jólét aranykorát”.

Mások mellett „Napóleon és Hitler is ezzel próbálkozott, tragikus végeredménnyel. Az EU is egy erre irányuló kísérlet, más módszerekkel” – fogalmazott annak idején a konzervatív politikus.

A The Sunday Telegraph is „meghökkentőnek” nevezte az interjúhoz fűzött kommentárjában az összehasonlítást, bár hangsúlyozta: Johnson nem azt akarta ezzel mondani, hogy a brüsszeli döntéshozók nácik, akik a hitleri birodalmat kívánnák visszahozni.

Jeremy Hunt a népszavazási kampányban közel sem volt annyira észrevehető, mint Boris Johnson, aki akkor már jó ideje a Konzervatív Párt széles körben közismert és meghatározó figurája volt.

Boris Johnson és Jeremy Hunt  fotó:  EPA/JEFF OVERS / BBC NEWS HANDOUT

Hunt – csakúgy, mint a távozó Theresa May miniszterelnök – a bennmaradásért kampányolt, és a referendumon arra voksolt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

A kilépésről döntő népszavazás után egy ideig pártolta egy újabb referendum kiírását is, de azután – ugyancsak Theresa Mayhez hasonlóan – arra az álláspontra helyezkedett, hogy teljesíteni kell a 2016-os népszavazáson kifejezésre juttatott többségi akaratot.

E fordulat sem volt mentes feltűnést keltő nyilatkozatoktól.

Hunt a Konzervatív Párt Birminghamben tartott tavaly őszi éves kongresszusán felszólalva például úgy fogalmazott: az Európai Unió vezetői a Nagy-Britanniával szembeni bánásmódból következtethetően úgy gondolhatják, hogy „a klub egyben tartásának” módja a távozni kívánó országok megbüntetése, Európában viszont legutóbb a Szovjetunió volt az, amely nem engedte, hogy bárki távozzon érdekköréből.

Hozzátette: ha az EU-t „börtönné alakítják, a távozás vágya nem csökkenni, hanem erősödni fog, és nem mi leszünk az egyetlen rabok, akik menekülni szeretnének”.

Hunt e kijelentéseiért súlyos bírálatok kereszttüzébe került még saját pártján belül is, és Theresa May személyesen tartotta szükségesnek korrigálni saját külügyminiszterét.

May nem sokkal később egy BBC-interjúban azt mondta: az Európai Unió tárgyalóasztalánál olyan országok képviselői is ülnek, amelyek egykor valóban a szovjet érdekszférához tartoztak, ma már viszont demokratikus országok. „Elmondhatom, hogy a két szerveződés nem ugyanaz” – tette hozzá.

Theresa May távozott a Konzervatív Párt éléről

Már nem ő vezeti a brit Konzervatív Pártot, ezzel a miniszterelnöki megbízatása is megszűnt, de ügyvezetőként tovább dolgozik utódja megválasztásáig.

A jelenlegi kormányfő, Theresa May három hete távozott a Konzervatív Párt éléről, főként amiatt, hogy a londoni alsóház az elmúlt hónapokban háromszor is visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért megállapodást.