Heti Grün

Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.

Izraelben még az uborkaszezon is izgalmasabb

Nagy botrányt kavart a világban az izraeli oktatási miniszternek a vasárnapi kabinetülésen tett kijelentése, mely az észak-amerikai zsidók párválasztási szokásaira tett csípős megjegyzéseket:

„a zsidók asszimilációja a világon és főleg az Egyesült Államokban olyan, mint egy „második holokauszt,” és a zsidó nép az elmúlt 70 év vegyesházasságainak köszönhetően „elvesztett 6 millió embert.”

Rafi Peretztől korábban sem álltak távol a határokat feszegető kijelentések: tavasszal a melegeket a kutyákhoz hasonlította, majd bocsánatot kért az LMBT-közösségtől.

A királybuktató Avigdor Liberman előretörésével akár királycsináló is lehet a szeptemberi választásokon a legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint, melyek a Likud és a Kék-Fehér esélyeit egyenlőnek mutatják.

Netanjahu bejelentette, hogy nincsenek illúziói, nem lehet békét kötni olyanokkal akik lesöpörnék Izraelt a térképről, ezért „meglepetésszerű és átfogó” offenzívára készül Gázában, ami ezek után a Hamászt bizonyára nagy meglepetésként fogja érni.

Az amerikai Time magazin negyedszerre is címlapjára tette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, azzal címmel, hogy „Csak az erős éli túl.” Netanjahu egyik legnagyobb eredményének azt tekinti, hogy:

„Sok éven át, az emberek elsősorban úgy gondolták, hogy az összes konfliktus oka a Közel-Keleten az az izraeli-palesztin konfliktus. Nos, mára ennek vége”

Jó hír, hogy a tehénszellentés javításával menthetik meg a Földet izraeli tudósok, ráadásul a héten egy izraeli startup újra feltalálta a kereket is.

Antiszemita botrányok a brit baloldalon

„A rasszizmus minden formájának elítélése a Munkáspárt ideológiájának alapvetése, ezért határozottabb fellépésre van szükségünk”

— szögezte le Gordon Brown brit ex-miniszterelnök, aki a The Guardian hasábjain mozgósítja a Munkáspárt tagjait a zsidógyűlölet ellen.

Ugyanez a lap viszont a tiltakozások hatására kénytelen volt visszavonni egy félrevezető levelet, mely a brit zsidóság nevében állt ki az antiszemitizmus miatt felfüggesztett munkáspárti képviselő, Chris Williamson mellett. A brit zsidóságot képviselő Board of Deputies of British Jews szerint azonban valójában nem a brit zsidóság álláspontját, hanem csak egy szűk balos kisebbség, valamint külföldiek véleményét tükrözte a The Guardianban publikált levél.

Közben folytatódik a Brexodus, menekülnek a zsidók és mások is a Munkáspártból: David Triesman és Leslie Arnold Turnberg zsidó származású képviselők mellett a szervezet egyik örmény tagja, Arais Darzi úgy döntött, hogy függetlenként folytatja munkáját a brit felsőházban.

„Szomorú következtetésem, hogy a Munkáspártban teljesen nyilvánvalóvá vált az intézményesült antiszemitizmus”

— indokolta távozását hozzá Triesman, aki 2001 és 2003 között a párt főtitkári pozícióját töltötte be.

A BBC szerda este riportot sugárzott a Munkáspártban eluralkodó antiszemitizmusról, melyben több volt párttag is elmondta, hogy antiszemita sértések érték őket a párton belül, az ezek miatt indult vizsgálatokba pedig a párt vezetése rendre beavatkozott. A Jeremy Corbyn vezette párt visszautasította az állításokat, azt állítva, hogy az szándékosan félrevezető volt, mivel olyan korábbi tagokhoz köthető, akiket személyes és politikai bosszú vezérelt.

„Teljes mértékben visszautasítunk minden olyan állítást, hogy a Munkáspárt antiszemita lenne. Minden szinten, teljes mértékben ellenezzük az antiszemitizmust és elhatároztuk, hogy gyökerestől távolítjuk el ezt a társadalmi betegséget a mozgalmunkból”

– közölte a párt.

A brit szélsőjobb is viszonyulni próbál a zsidókhoz

Miközben a brit baloldal antiszemita botrányokkal küzd, a radikális jobboldal nyitni próbál a zsidók felé. Észak-Londonban az iszlamizáció veszélyeiről tartottak előadást és filmvetítést, főként zsidó közönségnek, ahol Janice Atkinson korábbi UKIP-képviselő mellett a „For Britain” szélsőjobboldali törpepárt alapítója, Anne-Marie Waters is részt vett, akit a Twitter „iszlamofóbia” miatt letiltott a platformjáról.

A rendezvényen a Homelands című dokumentumfilmet vetítették le, amely, ahogy a Neokohn is megírta, kisebb botrányt keltett jeruzsálemi bemutatásakor. A film a Nyugat-Európában növekvő antiszemitizmust a muszlim bevándorlás számlájára írja, és olyan briteket szólaltat meg, akik úgy érzik: a lakóhelyük teljesen megváltozott a környékre költözött muszlimok miatt. A nézők nagyrészt egyetértettek a filmben elhangzottakkal.

Közben a héten elítélték azt rasszista, fehér felsőbbrendűséget hirdető, 52 éves férfit, aki tavaly júliusban felgyújtotta a nagy-britanniai Exeter több száz éves zsinagógáját, de saját magában több kárt okozott, mint az épületben.

Egyre dúsabb az iráni urán

Rendkívüli ülést tartott szerda délután Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) Kormányzótanácsa amiatt, hogy Irán hétfő óta az engedélyezettnél magasabb szintre dúsítja uránkészletét. Az IAEA helyszíni ellenőrei megállapították, hogy Irán mind az urán dúsítási foka, mind a tömege tekintetében átlépte a határokat. Az urániumot 3,67 százalékos helyett 4,5 százalékra dúsítja, és túllépte a dúsított uránra vonatkozó 300 kilogrammos mennyiséget is. Az ügynökséget ez annyira azért nem izgatta fel, hogy bármiféle döntést hozott volna a perzsa rezsim ellen.

Az Európai Unió langyos hangvételű közös nyilatkozatban kérlelte Iránt, hogy hagyjon fel az engedélyezett szint feletti urándúsítással, de egyelőre nem vezényelt anyahajókat a Perzsa-öbölbe. A külügyi bizottság szóvivője szerint

„nem szabad, hogy Irán olyan tevékenységbe kezdjen, amely aláássa a nukleáris megállapodásban foglaltakat, a megállapodás minden fél részéről való betartása nemcsak a régió, hanem a nemzetközi béke és biztonság záloga.”

Izraelt viszont nagyon aggasztják a fejlemények,

Netanjahu Európa Hitler-politikájához hasonlította a Washington Post álláspontját,

mely szerint az iráni urándúsítás fokozása „nem olyan borzasztó, mert csak kicsi lépéseket jelent”.  Az izraeli miniszterelnök szerint azonban ez a gondolkodásmenet jellemezte a világ második világháborús közvélekedését is, ami miatt a nácik első támadásai előtt a többség csendben maradt, hiszen azelőtt mindig úgy gondolták, hogy csak „kis dolgokat tettek”.

Netanjahu szerint a világ ma ugyanolyan megengedő Iránnal, mint amilyen a Harmadik Birodalommal volt.

Nyáron sem szünetel a córesz Európában

Mandela unokája egy londoni antiszemita gyűlölet-rendezvényen jelentette ki, hogy Izrael apartheid állam.

Amszterdamban a helyi lakosok tiltakozása ellenére állítanak emléket a holokauszt hollandiai áldozatainak.

Még saját BDS-támogató pártja is kénytelen volt elhatárolódni egy holland zöldbalos aktivista kijelentésétől, mely szerint

a holokauszttal traumatizált zsidók Izraelbe érve nácivá válnak.

Svédországban a zsidó közösségek fennmaradását bevándorlók, muszlimok és anticionista szocdemek mellett radikális neonácik is veszélyeztetik. Kedden a szélsőjobboldali Északi Ellenállási Mozgalom tagjai megpróbálták megakadályozni az érdeklődők bejutását egy  holokauszt áldozataira emlékező fotókiállításra, a már bejutott látogatókat pedig fizikailag fenyegették. Egy nőnek sikerült átverekednie magát a bejáratot blokkoló tömegen, mire a neonácik követni kezdték és trágár szavakkal gyalázták, a holokausztot pedig mítosznak titulálták.

Egyre több Nagy-Britanniába menekült zsidó leszármazottjának az állampolgársági kérvényét dobják vissza a német hatóságok annak ellenére, hogy a német alkotmány elvileg biztosítaná számukra ezt a jogot. Német származású brit zsidók már készülnek, hogy pert indítsanak a német kormány ellen.

A német polgárok több, mint ötven százaléka úgy gondolja, hogy az iszlám veszélyforrás, derül ki egy friss felmérésből.

Kedd éjszaka kövekkel támadtak rendőrökre Lipcsében egy menedékkérő kitoloncolása miatt.

Életfogytiglant kapott a 22 éves iraki migráns, aki megerőszakolt és megölt egy 14 éves német zsidó lányt tavaly májusban, Wiesbadenben. A gyilkos legkorábban 15 év múlva szabadulhat.

„A lányom vére Merkel kezéhez tapad” – üzente a meggyilkolt zsidó tinédzser édesanyja.

Bár az áldozat zsidó volt, a rendőrség szerint nincs bizonyíték arra, hogy a vallása számított ebben az ügyben. A németországi zsidó szervezetek is cáfolták, hogy antiszemita támadásról lett volna szó.

Múltheti összefoglalónk itt olvasható:

Heti Kohn

Izrael mégis választ szeptemberben, Irán tovább feszíti a húrt, megalakult az Európai Parlament, formálódik az új EU vezetés, elhunyt Ungvári Tamás.