Heti Kohn

Izrael mégis választ szeptemberben, Irán tovább feszíti a húrt, megalakult az Európai Parlament, formálódik az új EU vezetés, elhunyt Ungvári Tamás. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.

Mégis választanak az izraeliek szeptemberben

Bár a múlt héten még úgy tűnt, Netanjahunak sikerülhet valahogy kiügyeskedni, hogy a kormányalakítási fiaskó után mégse kelljen fél éven belül megint az urnához járulniuk a választóknak, csütörtökön a Knesszet elnöke közölte, hogy nem sikerült meggyőznie a törvényhozókat a szeptember 17-i választások eltörléséről, így biztossá vált, hogy lesznek választások. Már amennyire Izraelben bármit biztosra lehet venni a jövőre nézve.

A múlt héten ringbe szálló Ehud Barak exminiszterelnök a közvéleménykutatások szerint akár hat helyet is szerezhet, ami a balközép győzelmét, és Netanjahu bukását jelentheti.

Netanjahut jobbról egy karizmatikus hölgy, a nagy népszerűségnek örvendő Ajelet Saked szorongatja, aki bejelentette, hogy szívesen vezetné az izraeli jobboldali pártok szövetségét, bár a jobboldali blokk ortodoxai nem annyira lelkesednek az ötletért.

Jó hír, hogy végre kiderült, miért hullanak lefelé a sópelyhek a Holt-tenger felszíne alatt, miközben minden más felfelé emelkedik.

Irán tovább feszíti a húrt

Vezető iráni politikusok Izrael elpusztításával fenyegetnek, ha az Egyesült Államok megtámadja az országukat, és egyébként is csak a szankciók felfüggesztése után hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni Washingtonnal. Pénteken már a britekkel is ujjat húztak, amikor bekérették a nagykövetüket, miután Gibraltárban átvizsgáltak egy iráni tankhajót, amelyet azzal gyanúsítottak, hogy a Damaszkusz elleni európai uniós szankciók ellenére nyersolajat szállít Szíriába.

Az uráni iráni iszlamista rezsim bejelentette, hogy az ország alacsonyan dúsított uránkészletének mennyisége hétfőn átlépte a 2015-ös atomalkuban meghatározott 300 kilogrammos mennyiségi határt, miután nem sikerült az őt sújtó amerikai szankciókat megkerülő európai tervet felállítani. Irán szerint az európai országok túl kevés kereskedelmi támogatást ajánlottak neki cserébe azért, hogy elálljon a készletek meghaladásáról szóló tervétől.

Az orosz külügyminiszter mellett Emmanuel Macron és Benjamin Netanjahu is próbálják jobb belátásra bírni a napról-napra idegesebb perzsa vezetést, hogy haladéktalanul fordítsák vissza a túllépést, és tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amivel megszegnék a nukleáris kötelezettségeiket.

Német kormányválságot okozhat az EU-elnök kiválasztása, Izrael pedig az új EU külügyminiszter miatt nyugtalankodik

Vasárnap a német kancellárt kivéve az összes néppárti miniszterelnök megvétózta Frans Timmermans kinevezését az Európai Bizottság (EB) élére. Kedd délután szállt fel a fehér füst, miután az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács úgy döntött, hogy Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének.

A döntés akár kormányválságot is okozhat Németországban, miután a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi vezetője, Sigmar Gabriel egykori alkancellár és külügyminiszter „példátlan politikai trükközésnek” nevezte von der Leyen jelölését, mely elegendő ok ahhoz, hogy a szocdemek kilépjenek a nagykoalícióból.

Ursula von der Leyen 2015-ben járt Izraelben legutóbb, akkor Netanjahu melegen üdvözölte és Izrael barátjának nevezte.

Azt viszont aggódva figyelik Jeruzsálemben, hogy az Európai Tanács kedd délután arról is döntött, hogy Josep Borell spanyol szocialista külügyminisztert, az EP korábbi elnökét javasolja az Európai Unió de facto külügyminiszteri, külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára a novemberben távozó Mogherini asszony helyére. Borell korábban háborús arroganciával vádolta Netanjahut, a palesztin államiság egyoldalú elismerését támogatta, és februárban gratulált az iráni iszlám forradalom 40 éves évfordulója alkalmából. „Irán el akarja söpörni Izraelt, semmi új nincs ebben, ezzel együtt kell élni” – írta egyszer a Politico-nak.

A május végi választásokat követően kedd reggel Strasbourgban megalakult az új Európai Parlament (EP), amelynek első ülése az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak.

Meghalt Ungvári Tamás

A Széchenyi- és József Attila-díjjal kitüntetett írót, kritikust, műfordítót és irodalomtörténész életének 89. évében érte a halál múlt szombaton. Orbán Viktor is elbúcsúztatta  „az egyetemes kultúra krónikását”, akit pénteken helyeztek örök nyugalomra a Kozma utcai zsidótemetőben. Emlékéből fakadjon áldás!

Lapunk munkatársa, Seres Attila 2008-ban zsidósághoz fűződő kapcsolatáról készített exkluzív interjút Ungvári Tamással, mely itt látható.

http://sofar.hu/beatles-biblia-es-a-zsidok/

Múltheti összefoglalónk itt olvasható:

Heti Kohn

Akaratuk ellenére próbálnak segíteni a palesztinokon, hajmeresztő kanyarok az izraeli kormányválságban, szájkarate a Hormuzi-szorosban, egyre nehezebb a neonácik sorsa.