Jelentős áttörés körvonalazódik Washington és Teherán között: egy készülő megállapodás értelmében Irán hivatalosan vállalná, hogy sem atomfegyvert nem gyárt, sem nem szerez be. Cserébe az Egyesült Államok súlyos szankciók feloldására, befagyasztott iráni vagyonok felszabadítására és a gazdasági blokád enyhítésére készülhet. Ha a tervezet életbe lép, az alapjaiban rajzolhatja át a Közel-Kelet erőviszonyait.
Sajtóértesülések szerint egy magas rangú iráni tisztviselő megerősítette: a Washingtonnal készülő végleges memorandum-tervezetben Teherán vállalja, hogy „sem nukleáris fegyvert nem állít elő, sem nem szerez be.”
A nyilatkozat különösen fontos annak fényében, hogy Irán évtizedeken át ragaszkodott ahhoz: nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, miközben a Nyugat és Izrael folyamatosan attól tartott, hogy Teherán valójában az atomfegyver küszöbére akar eljutni.
A fejlemény nem sokkal azután érkezett, hogy katari közvetítők Teheránba repültek, hogy segítsenek véglegesíteni az amerikai–iráni egyeztetéseket. Qatar az elmúlt hónapokban kulcsszereplővé vált a háttérdiplomáciában, akárcsak Pakisztán.
Urándúsítás-stop és 25 milliárd dollár
A tervezet egyik legérzékenyebb pontja Irán magasan dúsított uránkészlete.
Sajtóértersülések szerint Washington és Teherán elvi megállapodásra jutott arról, hogy Irán saját területén hígítja fel a magas dúsítású uránt, vagyis technikailag csökkenti annak katonai felhasználhatóságát. A konkrét technikai mechanizmust a következő 60 napban dolgoznák ki.
A megállapodás aláírásáig Irán vállalná, hogy nem folytat további urándúsítást, nem bővíti nukleáris létesítményeit, és fenntartja a jelenlegi befagyasztott állapotot.
Cserébe Washington komoly engedményekre készül.
A tervezet szerint az Egyesült Államok időszakosan feloldaná az iráni olajszankciókat, valamint 25 milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont szabadítana fel. Ez forintban nagyjából 8 800–9 000 milliárd forintnak felel meg — vagyis akkora összeg, amely önmagában több kisebb ország éves költségvetésével vetekszik.
Ez azért különösen érdekes, mert Donald Trump alig egy nappal korábban még azt állította a Truth Social, hogy a megállapodás részeként „egy dollár sem cserél gazdát.”
Trump ezzel egyértelműen el akarta különíteni a mostani egyezséget a 2015-ös Obama-féle iráni atomaluktól (ismert nevén JCPOA), amelyet régóta támad. Korábban többször azt állította, hogy Barack Obama „százmilliárdokat adott Iránnak”, köztük „1,7 milliárd dollárt készpénzben”.
A mostani tervezet fényében ez a kommunikáció finoman szólva is rugalmasnak tűnik.
Hormuzi-szoros újranyitása kulcskérdés
A megállapodás harmadik kritikus eleme a Hormuzi-szoros.
A tervezet szerint az Egyesült Államok feloldaná az iráni kikötők elleni blokádot, míg Irán vállalná a Hormuzi-szoros teljes újranyitását.
Ez stratégiai jelentőségű, hiszen a világ tengeri olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át ezen a szűk vízi folyosón. Bármilyen iráni korlátozás azonnal megrázza a globális energiapiact.
A Reuters szerint az amerikai fél emellett regionális szövetségeseivel — köztük Izraellel, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel — közösen egy iráni újjáépítési és fejlesztési csomagot is előkészítene, amelyet szintén a következő 60 nap során véglegesítenének.
