Trump szerint megszületett a megállapodás Iránnal, Izrael azonban súlyos veszélyeket lát benne.
Donald Trump amerikai elnök szombaton bejelentette, hogy vasárnap aláírhatják Iránnal azt a keretmegállapodást, amely véget vethet az elmúlt hónapok fegyveres konfliktusának. Az egyezség életbe lépésével a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros azonnal újra megnyílna a nemzetközi hajóforgalom előtt. A bejelentés ugyanakkor komoly aggodalmat váltott ki Izraelben. Jeruzsálem szerint a készülő memorandum nem kezeli a konfliktus legfontosabb kérdéseit, miközben veszélyeztetheti Izrael hosszú távú biztonsági érdekeit.
Trump bejelentette a megállapodást Iránnal
Az Axios értesülései szerint katari és pakisztáni közvetítők csatlakoznak majd az amerikai és iráni tárgyalófelekhez egy online aláírási ceremónián. A memorandum 60 nappal meghosszabbítaná a tűzszünetet, újranyitná a Hormuzi-szorost, és megkezdené az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat.
„A megállapodást várhatóan holnap írják alá, és amint ez megtörténik, a Hormuzi-szoros MINDENKI SZÁMÁRA MEGNYÍLIK”
– írta Trump a Truth Social közösségi oldalon.
Az amerikai elnök arra is utalt, hogy a későbbiekben az Egyesült Államok hozzáférhetne az Irán birtokában lévő, nagy dúsítású uránkészletekhez.
„Alig várjuk, hogy hosszú távon együttműködhessünk Iránnal és az egész Közel-Kelettel. Remélhetőleg ez a folyamat gyorsan, egyszerűen és zökkenőmentesen lezajlik. Ha nem, akkor rendelkezésünkre áll a végső alternatíva is, amelyet remélhetőleg soha többé nem kell alkalmaznunk” – fogalmazott.
Teherán óvatos, de nem zárja ki az aláírást
Eszmail Bagháei iráni külügyi szóvivő szerint nem kizárt, hogy a következő napokban aláírják az úgynevezett iszlámábádi memorandumot, ugyanakkor szerinte óvatosságra van szükség az időponttal kapcsolatban az amerikai fél „bizonytalansága” miatt. Korábban Pakisztán miniszterelnöke, Shehbaz Sharif arról beszélt, hogy a megállapodás végleges szövege már elkészült, és az elektronikus aláírás vasárnap megtörténhet, amelyet a jövő héten technikai szintű egyeztetések követnének.
Barak Ravid, az Axios újságírója ironikusan „Zoom-egyezménynek” nevezte a tervezett aláírást. A jelentések szerint a Fehér Ház nyilvános ceremóniát szeretett volna Genfben, Pakisztán Iszlámábádban látta volna szívesen az eseményt, Teherán azonban egyik helyszínt sem támogatta.
Izrael szerint a legfontosabb kérdésekről nem esett szó
Az izraeli vezetés legnagyobb problémája, hogy a memorandum a jelenlegi formájában nem oldja meg a háború alapvető célkitűzéseit.
A dokumentum nem garantálja, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez, nem korlátozza érdemben az iráni ballisztikus rakétaprogramot, nem foglalkozik Teherán terrorista proxyhálózatainak támogatásával, és nem teremt feltételeket az iráni rezsim meggyengítéséhez sem.
A 12-es csatorna beszámolója szerint Trump csütörtökön telefonon közölte Netanjahuval, hogy az asztalon lévő megállapodás „kiváló egyezség”, amely lezárhatja a háborút. A miniszterelnök állítólag nem vitatkozott az amerikai elnökkel, noha izraeli tisztviselők körében jelentős az ellenállás a megállapodással szemben.
Az évtizedek óta az iráni kérdéssel foglalkozó izraeli szakértők szerint a memorandum „veszélyezteti Izrael biztonsági érdekeit”.
Szerintük azonnali következményként a Hormuzi-szoros újranyitása mellett az iráni rezsim megerősödése várható, miközben az iráni társadalom, amely jelentős változásokat remélt a háború következményeként, csalódott lehet.
„Irán hitelbe kapja a megállapodást”
Izraeli értékelések szerint Teherán valójában csak ígéreteket tesz, miközben a valódi kötelezettségeket későbbre halasztja. A jelenlegi keret alapján Irán csak a háború hivatalos lezárása után és több előfeltétel teljesülése esetén kezdene tárgyalni atomprogramjáról. Ezek között szerepel az iráni pénzeszközök egy részének felszabadítása is.
„Pontosan ugyanilyen logikára épült a gázai háborút lezáró megállapodás is”
– nyilatkozta egy izraeli tisztviselő. „Érdemes feltenni a kérdést: mi történt azóta a Hamász lefegyverzésére tett vállalásokkal? Mi lesz az Egyesült Államok valódi nyomásgyakorló eszköze, ha 60 nap tűzszünet után Irán nem teszi meg a vállalt lépéseket? A hiteles katonai fenyegetés gyakorlatilag megszűnt.”
A források szerint az eredetileg tervezett uránkészlet-elszállítás helyett már csak annak felhígításáról esik szó, miközben az iráni rakétaprogram egyáltalán nem szerepel a megállapodásban. Izraelben ezért attól tartanak, hogy a háború során kitűzött legfontosabb stratégiai célok változatlanul megoldatlanok maradnak.
