Kaja Kallas ezzel nyíltan szembefordult az EU hivatalos külpolitikai irányvonalával.
Újabb diplomáciai vihart kavart Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, miután egy magas szintű mexikói tárgyaláson a rasszista dél-afrikai apartheid rendszerhez hasonlította Izraelt – olvasható a Tett és Védelem Alapítvány oldalán.
A botrány egy olyan időszakban érte az általa vezetett Európai Külügyi Szolgálatot (EEAS), amikor az intézményt amúgy is heves kritika éri amiatt, hogy a Donald Trump amerikai elnök második elnöki ciklusával fémjelzett, bizonytalan geopolitikai környezetben képes-e egyáltalán ellátni a feladatát.
Titkos tárgyalások Mexikóvárosban
A korábbi észt miniszterelnök május 20. és 22. között tartózkodott Mexikóvárosban, ahol egy magas rangú uniós delegációt képviselt. A mexikói kormány képviselőivel folytatott zárt ajtók mögötti, bizalmas tárgyalásokon Kallas Izrael gázai és júdea-szamáriai (ciszjordániai) palesztinokkal szembeni fellépését a Dél-Afrikai Köztársaságban az 1990-es évek elejéig fennálló, intézményes faji elkülönítés politikájához, az apartheidhez hasonlította.
A megbeszélésen jelen lévő diplomaták és tisztségviselők megerősítették, hogy Kaja Kallas részletesen mesélt arról, milyen mély benyomást tett rá tavalyi látogatása a johannesburgi apartheid múzeumban, és ez alapján vont párhuzamot a közel-keleti helyzettel.
Kaja Kallas nyílt szembefordulása Brüsszellel
Az a vád, hogy Izrael politikája és a Hamász október 7-i támadásait követő katonai műveletei a faji alapú apartheidben gyökereznek, rendkívül megosztó a nemzetközi színtéren. Bár Írország és Spanyolország részéről néha elhangzik ez a vád, az Európai Unió határozottan elzárkózik az ilyen minősítésektől, míg Németország és Franciaország kategorikusan elutasítja az apartheid-párhuzamot. Ez a vád az alapja Dél-Afrika Nemzetközi Bíróságon (ICJ) indított perének is, amelyben népirtással vádolják Izraelt.
Az uniós konszenzusnak megfelelően Kallas korábban elismerte Izrael önvédelemhez való jogát, hangsúlyozva az arányos válaszlépések betartását, és bírálta az izraeli telepespolitikát, de a mostani hasonlat túlment az eddigi kereteken.
„Az EU kritikusan viszonyul Izraellel szemben, és a kétállami megoldást támogatja.
Az apartheidhez való hasonlítás azonban elfogadhatatlan, és nem tükrözi az EU politikáját. Komoly probléma, ha a főképviselő ilyen kijelentéseket tesz, miközben hivatalosan az EU-t képviseli a világ színpadán”
– nyilatkozta egy uniós diplomata.
Kallas hivatala nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a hírt.
Nem ez az első baki
A főképviselőnek nem ez volt az egyetlen súlyos diplomáciai hibája az elmúlt hetekben. Az EU-s külügyminiszterek május 28-i, ciprusi informális találkozóján olyan kijelentést tett, amely az EU-USA kapcsolatokat is megterhelhette volna.
Amikor Moszkva arra figyelmeztette a külföldi diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet a közelgő nagyszabású orosz légitámadások miatt, Kallas azt mondta, hogy Putyin csak a félelemkeltésben érdekelt, majd hozzátette, míg az amerikaiak elmentek, addig az összes európai nagykövetség maradt Kijevben. A kijelentés téves volt, az amerikai diplomaták ugyanis nem hagyták el az ukrán fővárost.
„Az ilyen hibák elfogadhatatlanok egy uniós külpolitikai vezetőtől”
– kommentálta egy másik diplomata.
Strukturális és vezetési válság az EEAS-nél
Kallas nyilatkozatai felszínre hozták az Európai Külügyi Szolgálaton belüli mélyebb intézményi válságot. Egy magas rangú bizottsági tisztviselő megjegyezte, hogy a főképviselő „meggondolatlan kijelentései” felerősítik a nemzeti kormányok – köztük Franciaország, Németország, Svédország és Finnország – részéről érkező bírálatokat.
„Ha egy ország külügyminisztere meggondolatlan és a diplomáciai normáknak ellentmondó kijelentéseket tesz, akkor a miniszterelnöke vagy más hasonló tisztségviselő magához rendelheti.
Az EU rendszerében ez nem így működik, miközben Kallas a 27 tagállam nevében szólal fel”
– jegyezte meg a tisztviselő.
Brüsszeli források szerint az EEAS működését az is nehezíti, hogy a Kallas alatti öt legfontosabb diplomáciai vezetői pozícióból három jelenleg is betöltetlen.
Bár a főképviselői posztot az uniós szerződések rögzítik, több tagállam külügyminisztériumában – különösen Párizsban – már megkezdődött a vita a tisztség jövőjéről és reformjáról. Kallas egy belső körlevélben úgy reagált a kritikákra: „Fontos emlékeztetni arra, hogy az EU-s intézmények szerepét és feladatköreit a szerződések világosan meghatározzák. Ez a keretrendszer változatlan.”
Kép: © European Union, 1998 – 2026
