Antiszemita erőszakhullám Németországban, török invázió Szíriában, holokausztrejtegető újságírók, dörgölőző fasiszták, feminista muszlim nők, és sok más érdekesség. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Antiszemita erőszakhullám Németországban
Sértegettek és kővel dobtak meg egy 27 éves izraeli nőt egy kis bajor településen, aki múlt szerda kora délután két fiával indult sétára a 3 ezer fős Massing község temetőjének közelében. Egy ismeretlen ment oda az izraeli nőhöz, és készpénzt kért tőle. Amikor meghallotta, hogy a nő héberül szól a gyerekéhez, a férfi arabul „zsidó!”-t kiáltott a nőre, majd egy kővel meg is dobta. A hatóságok egy 40-50 éves, ápolatlan külsejű, rövid, fekete hajú férfit keresnek, aki rossz németséggel, külföldi akcentussal beszél.
Egy késsel felfegyverkezett férfi megpróbált bejutni Berlin központi zsinagógájába múlt péntek este, miközben azt kiabálta, hogy „allahu akbár” és „rohadt Izrael”. A német rendőrség szerint a férfi neve Murad M. volt, iratai szerint damaszkuszi származású, és tartózkodási engedéllyel volt Németországban, mely 2020 decemberében jár le. A német sajtó szerint a férfit elengedték a rendőrségi őrizetből szombat reggel, de nyomozást indítottak ellene.
Két áldozatot követelt egy gépfegyveres mészárlás Jom Kippurkor, a zsidóság legszentebb napján a kelet-németországi Halle-ban. A 27 éves, német állampolgárságú merénylő letartóztatása után elismerte, hogy antiszemita indíttatásból meg akarta támadni Halle zsinagógáját az engesztelés napja alkalmából tartott szertartás alatt. A Stephan B. néven azonosított férfi nem tudott áthatolni a zsinagóga megerősített, biztonsági kapuján, és az épület melletti temetőbe se jutott be. A sikertelen támadás után az utcán hátulról lelőtt egy nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült. Menekülés közben tűzpárbajba keveredett az őt üldöző rendőrökkel, és a nyakán megsebesült.
Az ámokfutást a sisakjára szerelt kameráján keresztül élőben közvetítette a Twitch nevű videóplatformon. A felvételen hallható, hogy támadás előtt az autójában ülve azt fejtegette, hogy „a feminizmus miatt csökken a születések száma Nyugaton, ami ürügyet szolgáltat a tömeges bevándorlásra, és mindezen problémák gyökere a zsidó.”
Tíz amerikai is a zsinagógában imádkozott a támadás idején, egyikük úgy kommentálta a történtekeket, hogy „Valamilyen okból a támadó nem jutott be az épületbe. Isten aznap számba vett minket, és arra ítéltettünk, hogy éljünk”.
Bár a támadó végül nem érte el a célját, és zsidók helyett két véletlenül arra járó helyi lakos életét oltotta ki, a németországi zsidó közösségekben megjelentek az elbizonytalanodás és félelem jelei.
Az antiszemitizmus akkora veszéllyé vált Németországban, hogy már nem is tudja, hazájának nevezheti-e az országot
-– nyilatkozta keserűen Max Privorozki, a hallei zsidó közösség elnöke. A Werteinitiative nevű német-zsidó szervezet elnöke, Elio Adler úgy fogalmazott:
„Sajnos nem meglepő, hogy megtörtént ez a merénylet. A gyűlölet vetése érett be. Ennek magjait szélsőjobboldaliak, iszlamisták és részben szélsőbaloldaliak vetették el egy olyan társadalomban, amely egyre nehezebben tudja csak megvédeni szabadelvű-demokratikus értékeit. Ideje, hogy Németország eldöntse, hogyan bánik a zsidógyűlölettel és a gyűlölet más formáival. Úgy tűnik, az eddigi eszközök nem elegendők.”
Török invázió a kurdok ellen
Miután zöld utat kaptak Trump elnöktől, hétfő este légitámadással kezdődtek az ellenségeskedések a határ mentén, amikor török légierő csapást mért a szíriai kurd fegyveres koalíció északkelet-szíriai főhadiszállása ellen.
Miután Seres László szerdán szenvedélyes publicisztikában fejezte ki aggodalmát, hogy Trump Izraelt is a kurd szövetségeseihez hasonló módon fogja esetleg majd cserben hagyni, az amerikai elnök sietett leszögezni, hogy nem hagyja magukra a kurdokat, anyagi eszközökkel és fegyverekkel támogatja majd őket, sőt ezzel egyidejűleg fenyegető utalást tett a török gazdaság és valuta sebezhetőségére is.
A török offenzíva megindulása után Donald Trump állítólag egyből arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között. Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van; több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet, „keményen odacsap” pénzügyi úton és szankciókkal Törökországnak, vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.
Csütörtökön Netanjahu határozottan elítélte a török inváziót, és leszögezte, hogy a zsidó állam kész humanitárius segítséget nyújtani a bátor kurd népnek.
Még Irán is kiakadt a török invázióra, a hivatalos perzsa külügyi közlemény szerint Teherán aggódik a török támadások miatt, és Szíria nemzeti szuverenitásának, valamint területi integritásának tiszteletére szólította fel Erdogan kormányát. Mohammad Javad Zarif kollégájával, Mevlut Cavusoglu török külügyminiszterrel telefonon folytatott egyeztetéseket a kialakult szituáció orvoslásával kapcsolatban.
Szintén csütörtökön Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Egyiptom is elítélte Törökország szerdán megindított szíriai katonai műveletét, mivel a térség destabilizálásával fenyeget a katonai akció. Ugyanaznap nagy port vert fel a Spiegel Online híre, hogy órákkal az északkelet-szíriai területen indított török katonai offenzíva előtt az Európai Unió magyar vétó miatt nem tudott utolsó figyelmeztetést küldeni Ankarának.
A szöveg Erdogan török elnök azon tervét is meg akarta akadályozni, hogy egymillió szíriai menekültet telepítsen át Törökország területéről a 35 kilométer széles, többségében kurdok lakta észak-szíriai pufferzónába.
A közös deklaráció végül a magyar aláírással együtt a török offenzíva megkezdése után, szerda estére született meg, felszólítva Ankarát a manőver leállítására, mivel az újabb civil áldozatokat követelhet és újabb menekülthullámot indíthat meg. Mindazonáltal
az EU nem helyezett kilátásba semmilyen katonai, politikai, vagy gazdasági retorziót arra az esetre, ha a törökök esetleg nem hallgatnának a szép szóra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön méltatta Törökországnak Európa stabilitásáért tett erőfeszítéseit, és hozzátette, hogy amennyiben Törökország igyekszik lehetővé tenni szír menekülteknek a hazatérést, úgy azt értékelni és támogatni kell:
„Ha Törökország visszaengedi a szíriai menekülteket, megérdemli támogatásunkat”
Erdogan viszont ezzel szinte egyidőben 3,6 millió szíriai menekült Európába engedésével zsarolja az EU-t, amennyiben az Unió Törökország szíriai katonai műveleteit megszállásnak merészeli minősíteni.
Vlagyimir Putyin pénteken arra figyelmeztetett: kiszabadulhatnak az Iszlám Állam terroristái a kurd milíciák által ellenőrzött övezetekből az Északkelet-Szíriában indított török offenzíva következtében. Az orosz elnök kétségbe vonta, hogy a török hadsereg képes ura lenni a helyzetnek és a FÁK-országok elleni valós fenyegetésnek nevezte az Északkelet-Szíriában lévő több ezer terroristát.
Aggodalma órákon belül valósággá vált, amikor az északkelet-szíriai Kamisli városának börtönéből öt ISIS-terrorista megszökött egy közeli török bombázás után. Ráadásul a törökök által támadott régió egyik fogolytáborában lázadás tört ki, és az ISIS-hez köthető nők felgyújtották a sátrakat, botokkal és kövekkel támadták a biztonsági erők irodáit. Az al-Hol táborban a külföldiek részlegében tört ki a zavargás, amelyben a korábbiaknál több ember vett részt.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Pelle János recenziójában az Oscar-díjra jelölt magyar filmről megállapítja, hogy az „Akik megmaradtak” attól szép, hogy hiteles, és őszintén képes szólni a legnagyobb fájdalmak átéléséről, illetve feldolgozásáról, de a forgatókönyv tárgyi tévedésére is felhívja a figyelmet.
Megyeri A. Jonatán az engesztelés napja alkalmából foglalta össze gondolatait Jom Kippur ünnepéről.
Veszprémy László Bernát az „Átlagemberek” című könyv fordítójával, Szekeres Gáborral beszélgetett történetírásról és holokauszt-történelemről, cionizmusról és Izraelről.
Sebes Gábor Caroline Glick publicisztikáját szemlézte az amerikai zsidóság helyzetéről: „minél inkább támogatja a liberális zsidóság a progressziót, annál kevésbé tudja megvédeni a judaizmusát, vagy nem progresszív zsidó társait.”
Eperjesi Ildikó elemzésében azt találgatja, hogy vajon miért is harcolnak az oroszok Szíriában.
Csere Ivett a saríától sújtott nők méltóságáért folytatott harcról számol be az iszlám társadalmakban.
Hajdú Tímea az amerikai sajtót ostorozza, mely szerinte éveken át úgy tudósított a holokausztról, hogy a zsidóságról szóló híreket gondosan elrejtette a többi háborús hír közé.
Gyenge Dániel szerint Ocasio-Cortezék piacellenes programja még nagyobb egyenlőtlenségeket és elviselhetetlen hétköznapokat eredményezne, a Green New Deal ugyanis nem a környezetet, hanem éppenséggel a szocializmust segíti.
Végső István a kiskunhalasi vérengzés 75. évfordulóján emlékezik meg arról, hogy 1944. október 11-én a vasútállomáson az Újvidékről Budapest felé útnak indított 101/322. számú vasútépítő kisegítő munkásszázad nagy részét bestiális kegyetlenséggel lemészárolták.
Megyeri A. Jonatán az önkormányzati választások apropóján fejti ki, hogy szerinte jóérzésű ember nem tarthatja elfogadhatónak a fasisztákat, akármennyire próbálkoznak is az ellenzék más jelöltjeihez dörgölőzni.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
