Miért nem ítélte el Budapest Erdogant az EU-ban?

EU-diplomaták azt mondták a Spiegel-nek, hogy Budapest egyetlen indokot sem adott elő, miért nem akart Erdogan tervezett hadjáratával szemben fellépni.

Órákkal az északkelet-szíriai területen indított török katonai offenzíva előtt az Európai Unió megpróbált egyfajta utolsó figyelmeztetést küldeni Ankarának, de hiába, mert Magyarország megvétózta a tervet – írta a Spiegel Online, több EU-ország diplomatájától származó információkra hivatkozva.

A lap szerint kedd estére a 28-ak előkészítettek egy szöveget, amely óvta a török vezetést a katonai beavatkozás következményeitől. A lépés megtorpedózza a szíriai polgárháború befejezését célzó fáradozásokat – írta a dokumentum.

Diplomaták szerint az EU Erdogan török elnök azon tervét is meg akarta akadályozni, hogy egymillió szíriai menekültet telepítsen át Törökország területéről a 35 kilométer széles, többségében kurdok lakta észak-szíriai pufferzónába.

A végére kissé felpuhított dokumentumot eredetileg szerdán reggel fogadta volna el az EU nagyköveteiből álló politikai biztonsági tanács, de ez a terv meghiúsult, egyetlen tagállamként ugyanis Magyarország megvétózta a tervezetet, miután korábban már több időpont-hosszabbítást próbált kieszközölni Ankara számára. EU-diplomaták ráadásul azt mondták a német lapnak, hogy Budapest egyetlen indokot sem adott elő, miért nem akart Erdogan tervezett hadjáratával szemben fellépni.

Megindultak a törökök a kurdok ellen

A török légierő hétfő este csapást mért a szíriai kurd fegyveres koalíció északkelet-szíriai főhadiszállása ellen.

Órákkal később Magyarország már azt hangoztatta a német lap szerint, hogy elvileg mégis kész a dokumentum aláírására, ez azonban már feleslegessé vált: Törökország bejelentette, hogy megkezdte a kurd „terrorista” szervezetek elleni fellépést Szíriában.

A Spiegel Online egy meg nem nevezett magyar szóvivőnőre hivatkozva azt állította, hogy

Budapest „egyfajta fake news”-nak nevezte az esetet, a többi tagállamban azonban értesülése szerint értetlenséget okozott a magyar vétó. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter közölte is, „nem lehet, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, állandóan egyedül blokkolja az EU-t”.

A közös deklaráció szerda estére, a török offenzíva megkezdése után végül megszületett, felszólítva Ankarát a manőver leállítására, mivel az újabb civil áldozatokat követelhet és újabb menekülthullámot indíthat meg.

Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt. Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.

Az invázió a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen irányul. Ankara a kurd milíciát támogató Washingtonnal szemben a törökországi kurd szakadárokkal, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek, és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t.

Turkey begins operation against Kurdish forces in Syria

Turkish troops have reportedly began firing airstrikes on a Syrian border town Ras al Ain. It comes as the White House announced it was pulling US troops ou…

A térségben élő kurdok azonban attól tartanak, hogy a terrorizmus elleni harc és a menekültek áttelepítése ürügyén népirtás folyik majd ellenük. A törökök megtámadták Kamisli városát is, ahol nagyszámú keresztény közösség él, a szíriai ellenzék (SDF) szerint a törökök kifejezetten civil célpontokat támadtak. Kamisli korábban az Iszlám Állam terrorszervezet egyik kiemelt célpontja volt

A magyar lépés azért is érthetetlen, mert bár Orbán Viktor jó viszonyt ápol Erdogannal, Budapest számos alkalommal segítette a szíriai keresztény közösségeket,

„ezzel csökkentve az Európába irányuló migrációt, mert a magyar kormány alapvető álláspontja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajt Európába hozni.”

A Neokohn kérdésére Feledy Botond külpolitikai szakértő elmondta: nem annyira elvi, inkább pragmatikus oka lehetett a magyar vétó-szándéknak, az tudniillik, hogy utána jobb tárgyalási pozícióba kerülhessen, azaz más területeken esetleg engedményeket csikarhasson ki az unióból. A dokumentumnak amúgy is inkább szimbolikus diplomáciai, mint konkrét gyakorlati jelentősége van – mondta a szakértő.

Feledy Botond szerint nyilván közrejátszott a lépésben az utóbbi években megerősödött Orbán-Erdogan viszony is, nem kizárt, hogy a magyar diplomácia „Erdogan felé akart elszámolni.”

Török tank észak-szíriai területen. Fotó: YouTube

A török elnök a közelmúltban többször jelezte: elégedetlenek azzal, ahogy az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakítása halad, és ezért rövid időn belül saját hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt.

Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel „hátba szúrta” szövetségeseit. Donald Trump amerikai elnök később leszögezte, hogy Washington nem hagyja sorsukra a kurdokat, és azzal fenyegette meg Törökországot, hogy elpusztítja gazdaságát.

Trump csütörtökön megerősítette: ha a szíriai török hadműveletek „nem lesznek emberségesek”, akkor Washington tönkreteszi a török gazdaságot. Trump az egyik újságírónak válaszolt így, aki arról faggatta: mit tesz, ha a törökök „eltörlik” a Föld színéről a szíriai kurdokat.

Ugyanakkor azt mondta: a kurdok „a saját földjükért” és a saját jól megfontolt érdekeik miatt harcoltak együtt az amerikai katonákkal a dzsihadisták ellen. Megjegyezte továbbá, hogy a kurdok nem segítették az Egyesült Államokat a második világháborúban. „Nem segítettek bennünket Normandiánál”.

Elemzők rámutattak: a kurdok öt országban élnek és nincs önálló államuk. Legnagyobb lélekszámban jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország – a valahai Kurdisztán – területén élnek.

A brit külügy szerint is a térség destabilizálásával fenyeget a török katonai akció

Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Egyiptom is elítélte Törökország szerdán megindított szíriai katonai műveletét.