Kilépni a halottak árnyékából

Az Akik megmaradtak attól szép, hogy hiteles, és őszintén képes szólni a legnagyobb fájdalmak átéléséről, illetve feldolgozásáról.

Tóth Barnabás Oscar-díjra jelölt alkotása, az Akik maradtak, igaz és szép film, nagyszerű színészi alakításokkal. Pszichológiailag hitelesen mutatja két, iszonyú veszteséget szenvedett, traumatizált holokauszt-túlélő, egy gimnazista lány (Szőke Abigél) és egy, a negyvenes évei elején járó orvos (Hajduk Károly) összekapaszkodását a negyvenes évek végének Magyarországán, a koalíciós időszak végén, Rákosi pártdiktatúrájának kiépülése idején.

A két ember érzelmileg egymást támogatja és segíti, hogy feldolgozzák családjuk pusztulását. Klárának a szüleit és a kishúgát ölték meg, Körner Aladárnak a feleségét és két gyermekét. Klára, akit egy valahogyan megmaradt nagynéni vitt haza a zsidó árvaházból, van a nehezebb helyzetben: a gyászfolyamatban még a tagadásnál tart, és bűntudat is gyötri, amiért a gettóban nem tudta megmenteni a kishúga életét.

Szimptomatikus, hogy a serdülő lánynak nem jön meg az első menstruációja, és ezért viszi el a nagynénje a nőgyógyászhoz. Mintha Klára, aki nagyon szép, nem akarna nővé válni, nem akarná elkezdeni az életét. A nála huszonöt évvel idősebb nőgyógyász, Körner Aladár, aki már felnőtt férfi, lelkileg erősebb, de a trauma annyira megviselte, hogy képtelen újra megnézni a meggyilkolt családjáról készült fényképeket: ezt a megrázó feladatot végül Klára végzi el helyette.

A holokauszt traumáját is gyógyítaná az Oscarra jelölt magyar film

„A szereplők traumatizáltak, mégis egymást támogatva képesek visszatalálni az élet értelméhez” – mondta lapunknak a film producere, Mécs Mónika.

Az orvos pótolja az elvesztett, szintén orvos apát Klára részére, a lány pedig a férfi elvesztett gyerekeit. Ugyanakkor ebben a kapcsolatban egy kibontakozó, elfojtott szerelem csirája is benne rejlik. Ami nem jut el a beteljesedésig, de mind a két embert arra ösztönzi, hogy „nyisson”.

Klára a tánciskolában megismert, hozzá korban illő fiúnak lesz a menyasszonya, Körner Aladár pedig egy eltűnt munkaszolgálatos özvegyét, a betegét veszi feleségül. Az élet pedig folyik tovább, immár az ötvenes években, és a történet eljut Sztálin haláláig. A szereplők addigra kilépnek a halottak árnyékából, bár az úgy-ahogy feldolgozott traumát feltehetőleg halálukig magukkal hurcolják.

A két főszereplő játéka lenyűgöző. Nem csodálnám, ha Szőke Abigélre Klára szerepének eljátszása után felfigyelnének a külföldi producerek is. Hajduk Károly pedig úgy tudja megjeleníteni a mérhetetlen fájdalmával együtt élő orvost, hogy az idősebb korosztályhoz tartozók, így e sorok írójának emlékezetében is több hasonló sorsot megélt ember emlékét is felidézi.

A film forgatókönyvét F. Várkonyi Zsuzsa tizenöt évvel ezelőtt megjelent Férfiidők leányregénye című könyvéből készült. Az író pszichológus, a nyilatkozata szerint maga is vagy harminckét családtagját, felmenőjét veszítette el a holokauszt során. Ez, és persze az írói tehetsége a magyarázata a feldolgozott történet hitelességének.

Akik maradtak (12) előzetes

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Mindazonáltal tárgyi tévedés is csúszott a forgatókönyvbe, egy fontos mellékszereplő kapcsán. Pista, Aladár gyermekorvos barátja, akit Lukáts Andor alakít, belép a Magyar Dolgozók Pártjába, majd rögtön ezután kap egy telefonhívást az orvosi kamarától, hogy jelentsen a kollégáiról. Ezt el is mondja Aladárnak, jelezve, hogy beszámol majd róla. Nos, ez a história azért sem lehet igaz, mert ebben az időben, 1945 és 1989 között nem volt orvosi kamara Magyarországon.

Mindezeken túl kommentárt kíván F. Várkonyi Zsuzsának az a nyilatkozata is, amit a regényéből készült film bemutatója után éppen a Neokohn portálnak adott.

„Magyarországon egyáltalán nem tisztították ki az emberek lelkiismeretét, miközben az elfogulatlan nemzetközi hírek szerint azért a legaktívabb polgári részvétel a zsidók kirablásában, bevagonírozásában, megölésében Magyarországon volt.”

A mondat első fele a katarzis elmaradásáról helytálló. De ami a „legaktívabb polgári részvételt” illeti Magyarországon, érdemes óvatosabban fogalmazni. Ugyanis egyszerűen nem lehet eltekinteni attól, hogy nálunk a holokausztra a világháború utolsó évében került sor, egészen más politikai viszonyok között, mint például Lengyelországban vagy Ukrajnában. Ez a megkésettség ad magyarázatot arra is, hogy megmaradtunk és emlékezhetünk.

A túlélők számát 1945 végén 195 ezerre becsülték, ebből 144 ezer tartózkodott Budapesten. Arányait tekintve a fővárosi zsidó lakosság 50, míg a vidéki 75 százaléka esett áldozatul a népirtásnak. Ez az arány egyedülálló a németek által megszállt többi kelet-európai országhoz képest. Így is sok ezer zsidó gyerek vesztette el a szüleit, hiszen 1946 áprilisában a fővárosban 2800, vidéken 4000 árvát gondoztak a különféle otthonokban.

Vastapssal debütált Budapesten az Oscar-díjra jelölt posztholokauszt dráma

A megtisztító katarzishoz nem a sok más filmből ismert holokauszt ábrázolást kívánta felidézni, hanem sokkal inkább egy gyógyító erejű történetet akart bemutatni.

Egy becslés szerint 1945 után Budapesten a korábban házas zsidó férfiak 65 százaléka, a nők 70 százaléka maradt özvegyen. Az 1949-es népszámlálás, amely még kérdezte a vallási hovatartozást, 133.862 izraelita vallású magyar állampolgárt regisztrált az országban, ebből 101.259 fő élt a fővárosban.

F. Várkonyi Zsuzsának igaza van abban, hogy a deportálások a magyar állam, illetve a közigazgatás aktív közreműködésével zajlottak le, a polgári lakosság is részesült az elhurcolt zsidók anyagi javaiból, kiigényelte a lakásokat, stb. De pontosan ugyanez zajlott le más kelet-európai országokban is, csak évekkel előbb, és sokkal „eredményesebben”. A magyarok senki másnál nem voltak sem jobbak, sem rosszabbak.

A kényszerű elfojtás, az új viszonyokhoz való alkalmazkodás, amit Klára esetében a gimnázium kommunisták által megfélemlített tanári kara szorgalmaz, szintén nem volt egyedi jelenség: a hatvanas évekig még Amerikában vagy Nyugat-Európában sem akartak tudni a holokauszt-túlélők traumáiról.

Magyarország térségünkben az egyetlen hely, ahol a súlyos veszteségek ellenére folyamatosan létező, jelentős számú zsidó kisebbség él, a 18. századtól napjainkig. (A zsidó jelenlét persze sokkal régebbre nyúlik vissza, de nem volt folyamatos.) Vagyis páratlan tapasztalatra tettünk szert az együttélésében, a konfliktusok feldolgozásában. Ez a magyarázata annak, hogy az írók és filmkészítők figyelemre méltó alkotásokat hoznak létre a témában.

Kiemelkedik közülük az Akik megmaradtak című film, mely attól szép, hogy hiteles, őszintén képes szólni a legnagyobb fájdalmak átéléséről, illetve feldolgozásáról, s tanúskodik az emberi lélek hihetetlen regenerálódó-képességéről.

Apácazárdába is vágyott, most Izrael érdekli az Oscar-jelölt magyar film új csillagát

Az év filmes meglepetése az alig 21 esztendős Szőke Abigél teljesítménye az Oscar-díjra jelölt Akik maradtak című film főszerepében. Exkluzív interjú a lelkileg-művészileg a zsidó családi gyökereiből is táplálkozó, Izraelbe vágyó sztárjelölttel.