Saríától sújtva: méltóságukért harcolnak a nők az iszlám társadalmakban

Hiába változnak lassan a nőket elnyomó törvények a közel-keleti iszlám országokban, a vallás és a hagyományok hihetetlen tekintélyének és erejének köszönhetően továbbra is él a nőket másodrendű, értéktelen állampolgárként kezelő jogrendszer.

Míg a Nyugat Izrael emberi jogi fojtogatásával van elfoglalva, az iszlám világban továbbra is nők tömegei fuldokolnak másodrendű állampolgárokként kiszolgáltatva a vallás, a szokások és a tradíció alapján eljáró férfitársadalomnak. S ha állami szinten jön is törvényi enyhítés egy-egy a sötét középkort idéző területen, a gyakorlatba az is nehezen, vagy egyáltalán nem ültetődik át.

Miért nem fáj nekünk az őket érő erőszak, a jogtiprások, csonkítások, kényszerházasságok, és „becsületgyilkosságok” sora?

Sok muszlim nő halált megvető bátorsággal áll ki szabadságáért utcai demonstrációkon, illetve a közösségi média terein, sokszor vállalva a kínzást és a börtönt is, hogy legalább egy kis pozitív változást hozzanak a társadalomban, és lépéseket tegyenek az egyenjogúság, valamint emberi méltóságuk helyreállítása irányában.

Ha a közel-keleti nők helyzetét három szóban próbálnánk összefoglalni, az a zaklatás, a korlátozás és az alávetettség lenne. Az iszlám társadalomban élő nő feltétlen engedelmességgel tartozik a vallás törvényeinek, illetve családja férfitagjainak (először apjának, majd férjének, bátyjának, sőt bizonyos esetben saját fiának is). Amennyiben nem teszi, súlyos retorziókra számíthat.

Sokszor az életüket kockáztatják, ha kiállnak magukért

Miben is áll a korlátozás? Országonként vannak bizonyos eltérések, de általánosságban beszélhetünk öltözködésbeli, mozgásbeli, házasságkötési, munkavállalási illetve egyéb jogi megkötésekről, diszkriminációrólaminek alapjai a saría törvényben találhatók.

A nők – az adott ország törvényeinek megfelelően – kötelesek első menstruációjuktól elfedni magukat hidzsábbal, nikábbal, illetve burkával, amit csak mosakodáshoz és alváshoz vethetnek le. Iránban, Afganisztánban és Szaúd-Arábiában máig erkölcsrendőrség ellenőrzi a szabályok betartását — illetve azt is, hogy házasságon kívüli szexuális kapcsolat ne alakuljon ki (a pároknak gyakran igazolniuk kell, hogy házasok, amikor együtt mutatkoznak az utcákon).

Irán és a „média-forradalmárok”

Iránban 2014 óta zajlik Maszih Alinezsád „Lopakodó szabadságom” névre hallgató közösségi médiakampánya, melynek keretében iráni nők hidzsáb nélküli fotókat és videókat osztanak meg magukról, dacolva az ezért járó 10 éves börtönbüntetés lehetőségével. Az iráni iszlám törvények 1979 óta előírják, hogy a nők kötelesek eltakarni hajukat a köztereken.

A múlt évben legalább 39 hidzsáb nélkül mutatkozó nőt tartóztattak le a perzsa országban.

A nők emellett csak családjuk által jóváhagyott helyeket látogathatnak (pl.: boltokat, iskolákat, kórházakat), és otthonaikon kívül töltött idejüket is korlátozzák. Férjük távollétében csak feltétlenül szükséges esetekben hagyhatják el a házat, nem vezethetnek járművet, és útlevél igényléshez, külföldre utazáshoz is férfi családtag jóváhagyása szükséges.

Szaúd-Arábia: változások előtt?

Szaúd-Arábiában idén júniusban és augusztusban enyhítettek a korlátozásokon. Júniusban engedélyezték, hogy a nők is volán mögé üljenek, a rá következő hónapban pedig megnyitották előttük a lehetőséget, hogy férfi hozzájárulás nélkül utazzanak, egyenlő bánásmódban részesülhessenek a munkahelyükön, illetve családi okmányokat kérvényezzenek a kormánytól férfi jelenléte nélkül.

Az iszlám társadalmakban élő nők kötelesek megőrizni szüzességüket a házasságkötésig, ami több országban még gyermekkorukban egész fiatalon, akár 8 évesen bekövetkezhet,

házassági szerződés birtokában ugyanis „férjük” már közeledhet szexuális módon, de pubertás kor előtt „még nem hatolhat be”, ami európai értékek alapján nettó kimeríti a pedofília fogalmát.

A házasságokat sok esetben a család rendezi el, a lányoknak sok beleszólást nem adnak. Ha pedig erőszak áldozatául esnek, az erőszakoló a börtön elkerülése érdekében választhatja azt, hogy feleségül veszi a nőt, ezzel konzerválva egy bántalmazó kapcsolatot.

Úgysem fogja elhinni, melyik államot ítélte el az ENSZ a „női jogok megsértése” miatt

Talált, Izraelt. Olyan országok is megszavazták, mint Irán, Szaúd-Arábia, Jemen és Pakisztán.

Ami a válást illeti: a férfinak minden ok nélkül, akár a feleség távollétében is joga van elválni, míg a feleségnek számos feltételt teljesítenie kell ahhoz, hogy a bíróság felbontson egy kapcsolatot. A gyermek kivétel nélkül a férjnél kerül elhelyezésre. Örökség esetén a nő szintén alsóbbrendű állampolgárként van kezelve, öröksége felét veheti csak át.

Amennyiben nem veti alá mindennek magát egy nő csendes engedelmességben, ellenszegülése esetén a hagyomány szerint büntethető, nem csak az állam, de a saját családja részéről is.

A széles körben nagy népszerűségnek örvendő 14. századi Ibn Tajmijja, a szalafita irányzat fő ideológusa kijelenti: „A feleség nem mondhat ellent férjének és mindig rendelkezésre kell állnia. Ha ezt kitartóan visszautasítja, a férjének jogában áll, hogy megverje olyan módon, amivel nem okoz törést, sem nem hagy nyomokat a testén.”

Palesztin becsületgyilkosság: ami egy Instagram fotóért jár

Sokan azonban ennél sokkal tovább mennek: bizonyos vallási vezetők szerint – és ez az elv néhány országban törvényerőre is emelkedett – ha egy nő családja hozzájárulása nélkül szabad akaratával kapcsolatot létesít egy férfival, családja becsületük védelmében végezhet vele.

A Migrációkutató Intézet becslései szerint évente több mint 5000 nő esik „becsületgyilkosságok” áldozatául muszlim országokban, az esetek többségében alaptalan pletykák nyomán.

Legutóbb a palesztin társadalom hördült fel és vonult az utcára, miután egy 21 éves palesztin lányt, Israa Ghrayebet egy Instagram fotó miatt, melyen egy idegen férfi megkérte a kezét, gyakorlatilag agyonvert a családja ez év augusztusában.

Újabb becsületgyilkosság miatt lázonganak a palesztin nők

Egy 21 éves népszerű influencert vélhetően a családja akarata ellenére jegyezte el a kedvese — a rokonok szerint „démonok szállták meg” és öngyilkos lett.

A fotó nyomán a hírek szerint a család utasította Israa bátyját, hogy fizikailag fenyítse meg, míg az menekülés közben kiesett második emeleti erkélyükről és gerincét törte. A család szerint „démonok szállták meg”. Ghrayeb még posztolt egy utolsót a kórházból:

„Erős vagyok, és élni akarok. Ha nem lenne elég akaraterőm, már tegnap meghaltam volna. Ne küldjetek üzeneteket azzal, hogy legyek erős, erős vagyok. Isten ítélje meg azokat akik elnyomtak és bántottak engem.”

Posztja után családja férfitagjai állítólag bementek a kórházba, és olyan brutálisan megverték, hogy belehalt. A család szerint nem ők felelősek a haláláért, hanem egy egyszerű szívroham.

A Ramallahi Emberi Jogi Központ szerint semmit sem ér a „becsületgyilkosságokat” tiltó palesztin törvény, a vallás, a szokások és a tradíció sokkal erősebb a társadalomban, és az egyhamar nem fog változni, így a jövőben is elképzelhetőek hasonló esetek.

Ománban végre bűncselekmény a női „körülmetélés”

A szexuális „tisztaság” fenntartásának érdekében végzett úgynevezett „női körülmetélés” névre keresztelt barbár csonkítási szokás is elterjedt több közel-keleti országban, ahol törvényerőre is emelkedett. A beavatkozást jellemzően egy tradicionális körülmetélő végzi el születéskor, pubertáskor, vagy azután egy penge segítségével.

Azokban az országokban, ahonnan van elérhető adat, a legtöbb lányt ötéves kora előtt csonkítják meg.

Az eljárás országonként és etnikai csoportonként különböző. A körülmetélés magában foglalhatja a csikló, a kis és nagy szeméremajkak és a hüvelybemenet eltávolítását. Az utóbbi beavatkozás során a menstruációs vér távozására egy kis rést hagynak. A hüvelyt később felnyitják közösüléskor, illetve gyermekszüléskor. A beavatkozás nemcsak, hogy rendkívül fájdalmas, és számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, de azt is ellehetetleníti, hogy a nők élvezzék a szexuális együttléteket.

A brutális gyakorlat a Közel-Keleten teljesen legális Iránban és Irakban, és egy pár héttel ezelőttig Ománban is az volt.

A perzsa országban becslések szerint a nők 40-85%-át érinti, főleg az iraki határ mentén és a déli régiókban. Irakban a kurd területeken, különösképpen Erbil és Szulajmanija környékén gyakori, az ott élő nők fele esett át „körülmetélésen”. Ománban ez az arány 78%-ra rúg.

Idén szeptemberben, sokak nagy meglepetésére az ománi Szociális ügyek és Fejlesztés Minisztériuma változtatott a hatályos gyermekvédelmi törvényen, és egyértelműen tiltólistára tette a genitális mutilációt az addigi „káros hagyományos gyakorlatokat” tiltó törvénycikkelyen belül.

Kapcsolódó cikkeink