Elhunyt Rajk László, Marton László és Konrád György. Öt könyv, hat film, amerikai kultúrharc, és elgondolkodtató olvasnivalók. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Gyászhét
Rövid lefolyású, súlyos betegséget követően, életének 71. évében szerdán elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja.
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében, csütörtökön távozott az élők sorából Marton László, „A padlás” és a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” Kossuth-díjas rendezője.
Pénteken elhunyt Konrád György. A Kossuth- és Herder-díjas írót, esszéistát, szociológust hosszú betegség után 87 évesen érte a halál.
Könyvhét
Hajdú Tímea recenziójában keresi a választ a hét kérdésére: szeretheti-e egymást egy zsidó és egy palesztin? Dorit Rabinyan „Visz a víz” című könyve egy kudarcra ítélt szerelem története. Magyarul is megjelent az izraeli iskolákban betiltott, de nemzetközi sikert arató zsidó-arab love story.
Wallenstein Róbert a 100 éves Bálint György kertészmérnök életéről Bánó András tollából megjelent könyv bemutatójáról tudósított a Pozsonyi Piknik forgatagából.
Hogyan lett ötszáz átlagos német rendőr negyvenezer lengyel zsidó hóhérja? A német tartalékos állománnyal váratlanul közlik, mostantól zsidók ezreit kell lelőniük. Christopher R. Browning amerikai történész könyve az elkövetők szemszögéből mutatja be a történteket. Az Átlagemberek című, sokak által holokauszt-alapműnek tartott mű két évtizedes késéssel jelent meg magyarul.
Pelle János a „Hajó a ködben” című új Závada Pál regény olvasása után „Alku az ördöggel: a Weiss család és az SS” című írásában azon tépelődik, hogy vajon miért ragaszkodnak „véleményformáló körökben” ahhoz, hogy előbb művészi feldolgozásban ismerkedjen meg a közönség nyomasztó közelmúltunkkal?
Kiadják Renia Spiegel, a lengyel Anne Frank titkos naplóját. Renia napjóját 15 évesen kezdte el írni, mesél benne a bombázásokról, hogy miként Kellett a légiriadók elől menekülniük, és, hogy miként vitték el a zsidó családokat a przemysli gettóból 1942-ben. Leírja Renia élete első csókját egy bizonyos Zygmunt Schwarzerral, néhány órával azelőtt, hogy a nácik lerohanták volna a várost. A lányt 1942-ben lőtték agyon német katonák, amikor rátaláltak búvóhelyére, ahol a gettóból való szökése után rejtőzött.
Filmhét
Mécs Mónikával az Oscar-díjra jelölt „Akik maradtak” című film producerével beszélgettünk arról, hogy álmukban sem gondolták volna, hogy kis költségvetésű filmjükkel eddig juthatnak. A film holokauszt-túlélők szeretettörténetéről szól.
Eli Cohen, az izraeli kémlegenda igaz története. A The Times of Israel utánajárt, hogy milyen valós történet húzódik meg a Netflix Sacha Baron Cohen nevével fémjelzett legújabb minisorozata mögött.
A német kisfiú, a zsidó kislány és a képzeletbeli Adolf Hitler. A Jojo Rabbit című, fekete humorú új film deklaráltan a szélsőséges nacionalizmuson köszörüli a nyelvét. A második világháború alatt játszódó történet egy német fiú történetét meséli el, akit egyedülálló anyja nevel, aztán egyszercsak kiderül, hogy az anya egy zsidó lányt rejteget otthonuk padlásán, miközben a fiú képzeletbeli barátja Adolf Hitler. A tömeggyilkos német diktátort egy polinéz zsidó alakítja.
Az évszázad legjobb filmjei közé sorolta a Saul fiát a The Guardian brit napilap. A pénteken közzétett listán Nemes-Jeles László Oscar-díjas filmje a 12. helyet kapta.
Röhrig Géza Jézusként tér vissza a filmvászonra. A költőből lett színész, a Saul fia főszereplője Terrence Malick Oscar-jelölt rendező legújabb filmjében fog szerepelni. A The Last World Jézus életének szakaszait bibliai példázatok segítségével fogja elmesélni.
Ráadásul zombiölő rabbival támad a Fear the Walking Dead új évada. A korábbi Gabriel atyával ellentétben, aki kezdetben vonakodott zombikat ölni, az új hősnek nincsenek ilyen aggályai. Jacob Kessner rabbit Peter Jacobson alakítja és amikor hitközségében megjelenik az első zombi, nem vonakodik a tettek mezejére lépni.
Kultúrharc Amerikában
Miért szavaznak balra az amerikai zsidók? Magyarul feliratoztuk a videót, amelyen Ben Shapiro, a világhírű ortodox zsidó konzervatív politikai kommentátor öt perc alatt elmagyarázza, hogy az amerikai zsidóság nagy többsége miért a judaizmus értékeinek ellentmondó, sokszor Izrael-ellenes politikát támogatja.
Az amerikai zsidó fiatalokat a jobboldali — republikánus — táborba terelő The Exodus Movement (korábbi nevén Jexodus) vezetője, Elizabeth Pipkó a Neokohn-nak arról nyilatkozott, hogyan próbálják az amerikai közbeszédben megvilágítani Donald Trump elnök Izrael-barát döntéseinek fontosságát, illetve az amerikai progresszív oldal anticionizmusának veszélyes mivoltát. Pipko amerikai vallásos zsidó szupermodell, akit jobboldali nézeteiért már sokan kitagadtak a szakmából.
Az amerikai fehér liberális elit egyre kevésbé szolidáris a fehér munkásosztállyal, ellenben egyre nyitottabb a radikális baloldali nézetek felé – olvasható Zach Goldberg politológus tanulmánynak is beillő esszéjében. Baloldali szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az identitáspolitikát zászlajukra tűző, és a bevándorlást támogató fehér liberálisok nemcsak a társadalmi megosztottságot erősítik, hanem a Demokrata Párt választási esélyeit is rontják.
Bernie Sanders a nyíltan Izrael-ellenes Linda Sarsour támogatását Twitter-üzenetben osztotta meg, miszerint „büszke lennék, ha az Egyesült Államoknak történelme során először zsidó elnöke lenne”.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Tényleg fel kell vennünk a diplomáciai kapcsolatot egy népirtó rezsimmel? című publicisztikájában Seres László egyáltalán nincs elragadtatva attól a héten felröppent diplomáciai hírtől, hogy „Budapesten hónapok óta dolgoznak azon a javaslaton, aminek értelmében hazánk chargé d’affaires-t (diplomáciai ügynök ügyvivőt) helyezne vissza Szíriába”.
A keresztények és a zsidók is a Messiás eljövetelére várnak. Dr. Jeffrey D. Johnson amerikai lelkész szerint az elkötelezett zsidók és keresztények reménysége azonos: abban hisznek, hogy a történelem nemsokára az armageddoni csatába torkollik, és a világ hamarosan meglátja a Messiást. Úgy véli, hogy az antiszemitizmus a keresztény helyettesítési teológiában gyökerezik, mely szerint az Egyház állt Izrael helyére az Istennel kötött szövetségben.
Shai Ben-Ari írása az Izraeli Nemzeti Könyvtár blogján annak a megható történetnek eredt a nyomába, hogy miként került vissza ötszáz gyermek a zsidó néphez a holokauszt után. 1946-ban egy rabbi egy olyan kolostorba látogatott, melyben sok zsidó gyermeket mentettek meg az üldöztetés és a náci terror elől. A rabbi, miután megköszönte a rendház vezető nővérének a gyermekek életének megmentését, kérte, hogy szolgáltassák őket ki neki, hogy visszatérhessenek őseik hitének gyakorlásához. A nővér beleegyezett, de megkérdezte: „Honnan tudja a sok száz gyerek közül, melyik zsidó?”
Marcy Oster elemzésében elmagyarázza, hogy miért gyűlölik egymást a Hamász és az Iszlám Állam terroristái, miután pár hete két Hamász ellenőrző-pont ellen is támadást hajtottak végre Gáza városában, ahol három rendőr veszítette életét. A Hamász állítása szerint nem Izrael, hanem az Iszlám Állam öngyilkos robbantói voltak az elkövetők.
Eric R. Mandel véleménycikkében rámutat, hogy szerinte Európa az iráni terrort bagatellizálja, miközben Izraelt bírálja. Annak apropóján jutott erre a következtetésre, hogy Emmanuel Macron francia elnök a franciaországi Biarritzban tartott G7 csúcsra meglepetés vendégként elhívta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.
Daniel Greenfield „9/11: Mit tanult Amerika az elmúlt 18 évben?” című írásában azt fejtegeti, hogy szerinte a 9/11-es támadás nem egy kezdet, vagy vég volt, hanem sokkal inkább egy civilizációs konfliktus része.
Nagy Gabriella Tel-Avivi tudósítónk szerint az izraeli miniszterelnök okosan lépett, amikor pár nappal a választások előtt bejelentette, hogy újraválasztása után, az új kormány megalakítását követően azonnal megindítja az izraeli szuverenitás kiterjesztését a Jordán-völgyre és a Holt-tenger északi részére. Netanjahu szocsi látogatásának kapcsán az orosz kapcsolat választási értékét is mérlegre teszi „Orosz rulett: győzelemhez segíti-e a Putyin-találkozó Netanjahut?” című írásában.
David Horovitz összefoglalja, hogy Netanjahu az utolsó pillanatig mindent elkövet azért, hogy a legesélyesebb jelöltnek mutassa magát, még akkor is, ha a körülmények nem pont úgy alakulnak, ahogy a magabiztos miniszterelnök azt elképzeli. Egy kampányrendezvényen mondott beszéde alatt mindenkinek óvóhelyre kellett menekülnie egy Hamász rakétariadó miatt, Trump a perzsákkal kokettál, ráadásul kirúgták lemondott John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
