Hogy került vissza ötszáz gyermek a zsidó néphez a holokauszt után?

1946-ban Jichák Ájzik háLévi Herzog rabbi egy olyan kolostorba látogatott, melyben tudvalevő volt, hogy sok zsidó gyermeket mentettek meg az üldöztetés és a náci terror elől. Alább olvasható Shai Ben-Ari írása, mely az Izraeli Nemzeti Könyvtár blogján jelent meg.

A rabbi, miután megköszönte a rendház vezető nővérének a gyermekek életének megmentését, kérte, hogy szolgáltassák őket ki neki, hogy visszatérhessenek őseik hitének gyakorlásához. A nővér beleegyezett, de megkérdezte: „Honnan tudja a sok száz gyerek közül, melyik zsidó?” Kérdése már csak azért is tűnt jogosnak, mert a gyerekek már hosszú hónapok óta a rendházban éltek.

Herzog rabbi megnyugtatta a nővért, hogy van egy biztos módszere. Összegyűjtötték a gyerekeket és a rabbi felkiáltott: „Smá Jiszráel, Ádonáj Elohéjnu, Ádonáj echád!” (Halljad Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló egy! — Móz5 6:4).

Jó pár tucat gyerek ereiben meghűlt a vér és felkiáltottak: „Mama! Papa!”, miközben szemük könnyekkel telt meg. A zsidó liturgia leghíresebb imáját a legtöbb zsidó gyerek már kiskorában megtanulja, így azt igencsak nehéz elfelejteni, még a sok borzalom után is.

Mikor Herzog rabbi elkezdte felkeresni Európa árvaházait elveszett zsidó gyerekek után kutatva, már a brit uralom alatt álló Palesztina áskenázi főrabbija volt, nagyságát vallási és világi vezetők is elismerték.

Herzog magában ötvözte számos ország és kultúra hagyományait. A lengyelországi Lomzában született 1888-ban, de családjával már korán az angliai Leedsbe költöztek, tanulmányait a párizsi Sorbonne-on és a London University-n végezte. A „tchelettel” — a bibliai kék festékkel, melyet egy misztikus bibliai állatból, a „chilázonból” nyertek és amely állatot kétezer éve nem tudják beazonosítani — kapcsolatos kutatásai révén hamar nagy hírnévre tett szert a rabbinikus világban.

1915-ben az írországi Belfast főrabbija lett, ebben a pozíciójában 14 évet szolgál. Korán megismerkedik és azonosul a cionista nézetekkel, különösen a jobboldali Irgun Cvai Leumi (más néven Irgun vagy Ecel) mozgalommal, mely az angolok fennhatósága ellen küzdött.

Herzog rabbi 1939 áprilisában.

A zsidóság szenvedése teljességgel lesújtotta Herzogot. 1941 áprilisában találkozhatott Franklin Delano Roosevelt amerikai elnökkel, hogy megpróbálta rávenni, hogy megakadályozza az akkor már jól körvonalazódó veszélyt.

Herzog életrajz-írója, Shaul Mayzlish könyve szerint Herzog a következőket mondta az amerikai elnöknek:

„Öntől, akinek igen komoly hatalma van, az emberiességre és a lelkiismeretre hivatkozva kérem, állítsa meg zsidók sokaságának elpusztítását! Nem készülök megmondani, miként tegye, de könyörgöm, állítsa meg.”

Bár az elnök egy vizsgálóbizottság felállítását ígérte, Herzog csalódottan kellett távozzon. Úgy érezte, Roosevelt nem vette kellően komolyan a helyzetet.

A Szövetségesek 1945 májusi győzelme után Herzog rabbi a túlélőkre fókuszált. Saját becslése szerint körülbelül tízezer zsidó árva lehetett különböző keresztény árvaházakban vagy családoknál.

Őket próbálta megmenteni a zsidó nép számára.

1946-ban Európába indult, hogy találkozzon XII. Pius pápával, akinek elmondta, minden gyerek „ezer gyereknek felel meg, jelen körülmények közt”.

Aki számára túl későn érkeztek Párizs felszabadítói

Hélène Berr irodalmi értékű naplója 10 éve jelent meg először magyarul. Hajdú Tímea írása.

Bár XII. Pius nem adta ki azt a rendeletet, melyet Herzog rabbi várt volna, valamelyest mégis segített neki sok gyermek visszaadásában.

Európai útja során járt Franciaországban, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Írországban is. Mindenhol a helyi közösség és a kormányok segítségéért folyamodott az árva gyerekek felkutatásához. Miután a listák elkészültek, végig kellett látogatnia a kolostorokat, árvaházakat. Ebben a munkában mind zsidó, mind nem-zsidó szervezetek is segítették.

Természetesen a munka nem volt egyszerű. Sok befogadott gyermek már igen jól beilleszkedett új környezetébe.

Herzog egyik legkiválóbb segítője a lengyel-zsidó aktivista Jesájáhu Drucker volt, aki a rabbival járta a családokat, sokszor komoly pénzösszeget felajánlva a gyermekekért. Ezeket az összegeket Herzog rabbi különböző politikai kapcsolatai és segélyszervezetek által sikerült előteremteni.

1946 októberében több, mint 500 zsidó gyermek szállt fel a vonatra a lengyelországi Katowicében, útban az akkori angol fennhatóság alatt álló Palesztinába. Ők a 19 hónappal később Izrael Állam büszke állampolgárai lettek.

Az állam 1948-as kikiáltását követően Jichák háLévi Herzog a zsidó állam első áskenázi főrabbija lett. Fia, Cháim Herzog  később Izrael államelnökévé vált, unokája, Jichák Herzog, aki utónevét nagyapja után kapta, ma a Zsidó Ügynökség elnöke és az izraeli baloldal korábbi vezéralakja lett.

Hogyan lett ötszáz átlagos német rendőr negyvenezer lengyel zsidó hóhérja?

A tartalékos állománnyal váratlanul közölték: zsidók ezreit kell lelőniük. Alig páran tiltakoztak.