Eli Cohen, az izraeli kémlegenda igaz története

Hogy milyen sztori is húzódik a Netflix Sacha Baron Cohen nevével fémjelzett legújabb minisorozata mögött? Utánajárt a The Times of Israel.

2006-os filmje a „Borat” kedvéért Sacha Baron Cohen kazah újságírónak adta ki magát, aki Amerikában utazgatva osztogatja meg vicces, sokkoló és sokszor sértő gondolatait mit sem sejtő polgárokkal. Egy másik televízióműsorában számos karakter alakításával sikerül rávennie prominens amerikait, hogy olyan teljesen szalonképtelen dolgokat mondjanak ki, amit egyébként sosem tennének.

A „The Spy” című sorozatban ismét beépült, de ezúttal teljesen más módon.

A színész és a producer Eli Cohen, egy vakmerő izraeli ügynök igaz történetének bemutatására tesz kísérletet, akinek sikerült az, ami előtte semelyik más izraeli kémnek nem: beágyazódni a szír társadalom legfelsőbb köreibe az 1960-as években, és kritikus információkat eljuttatni a zsidó állam számára.

A kémthrillerről, ami pénteken debütált, máris rengetegen beszélnek.

Eli Cohen 1924-ben egyiptomi, alexandriai zsidó családba született. Más arab országokban élő zsidókhoz hasonlóan az ő családja is elhagyta Egyiptomot Izrael állam megalakulása után a hazájában tapasztalt növekvő antiszemitizmus miatt. Eli az országban maradt, hogy műszaki képzését befejezze, emellett

több cionista tevékenységben is részt vett, melynek következtében egy alkalommal le is tartóztatták, majd helyi izraeli kémakciókban is szerepet vállalt.

1956-ban kiutasították szülőhazájából sok más zsidó emberrel együtt, így Izraelbe költözött, ahol a rákövetkező évben csatlakozott a katonai hírszerzéshez. A Moszadhoz is megkísérelt jelentkezni, de először elutasították. Feleségül vett egy iraki bevándorlót, Nadja Majaldot, és az újdonsül család Bat Yamban telepedett le.

Az izraeli titkosszolgálat végül négy évvel később, 1960-ban szervezte be egy speciális küldetésre, melynek keretében egy Argentínából hazatérő szír üzletemberré kellett átalakulnia, hogy magas rangú szír politikusokról és katonai tisztviselőkről gyűjtsön információkat.

Eli nem beszélhetett erről senkivel, még feleségének is azt mondta, az Izraeli védelmi Minisztériumnak dolgozik külföldön.

Küldetése előtt meg kellett tanulnia, hogy egyiptomi helyett szír akcentussal beszélje az arab nyelvet, majd átalakult Kamel Amin Thaabet-té és Argentínába költözött, hogy elvegyüljön az ottani szír közösségben. Ott tartózkodása során többek között Amin al-Hafez, Szíria későbbi elnökének a bizalmát is sikerült elnyernie.

Eli Cohen, fotó: PMO

1962 februárban érkezett el a pillanat, hogy Eli Damaszkuszba költözzön, ahol hihetetlen gyorsasággal szivárgott be és szerettette meg magát a szír társadalom legmagasabb rétegével extravagáns partikat adva politikus és katonai vezető barátainak.

Az ittas vendégek gyakran kotyogtak ki munkájukkal kapcsolatos titkokat a teljesen józan Elinek, aki csak tettette az ittas állapotot. Új barátságainak köszönhetően számos bizalmas katonai információ birtokába jutott, sőt, még szír katonai bázisokra is ellátogatott.

A legendás ügynök mindent azonnal továbbított Izraelbe egy rejtett adóvevőn keresztül.

Küldetésének azonban hatalmas ára volt, hiszen csak néhány alkalommal látogathatott haza családjához. Utolsó látogatása során, 1964-ban közölte feletteseivel, nem akar visszamenni, mivel aggasztja a szír hírszerzés új parancsnoka, aki ellenérzésekkel viseltetett iránta. A Moszadnak azonban mégis sikerült meggyőznie, még egyszer, utoljára térjen vissza az országba.

Szíria a rákövetkező évben rajtakapta Elit egy Izraelbe intézett titkos adáson, és kémkedés vádjával rövid úton halálra ítélték.

Izrael kétségbeesettel igyekezett megváltoztattatni büntetését, azonban még a világ több vezetője, sőt IV. Pál pápa közbenjárása ellenére még az év májusában nyilvánosan felakasztották, több napig közszemlére bocsátva holttestét, melyet máig nem adtak vissza a gyászoló családnak.

A zsidó államnak a múlt évben egyedül Cohen karóráját sikerült hazahozni Szíriából, és átadni rokonainak.

A legendás kém által továbbított információk kritikus szerepet játszottak abban, hogy Izrael megnyerte a látszólag kilátástalan 1967-es hatnapos háborút. Eli Cohen egyik zseniális húzása volt például, hogy az akkor még szír fennhatóság alatt álló Golán-fennsíkra látogatva azt tanácsolta egy ottani katonatisztnek, ültessen fákat, hogy árnyékot biztosítsanak a tikkadt katonák számára. Később a facsoportok segítettek Izraelnek beazonosítani a szír katonák állomáshelyeit.

Lévi Eskól volt izraeli miniszterelnök szerint Cohen rengeteg izraeli életet mentett meg, és „hatalmas része volt” Izrael hatnapos háború alatt aratott győzelmében.

Azonban nem Cohen volt az egyetlen, aki hasonló küldetéseken vett részt. Izrael számos inspirációt és ötletet merített a „szovjet-stílusú kémjátszmából,” mikor hosszú időtartamra küldtek bevetésre ügynököket, akiknek magukévá kellett tenniük felvett személyazonosságukat, állítja Dan Raviv egy az izraeli hírszerzésről szóló könyv szerzője.

“Az izraeliek azonban megengedőbbek voltak a szovjeteknél, mert engedték, hogy ügynökeik időnként hazalátogassanak családjaikhoz.”

— nyilatkozta Raviv a JTA-nak.

Egy dolog nagy segítséget jelentett a zsidó államnak az effajta küldetések sikerre vitelében, a tény, hogy polgárai számos országból vándoroltak be, melyeknek nyelvét folyékonyan beszélték.

“Eli Cohen esetében a dolog még ambiciózusabb jelleget öltött. Igencsak merész terv volt, hogy rendkívül tehetős embert faragjanak belőle, aki kirívó és látható módon mássza meg a befolyási létrát Szíriában, de az izraeli hírszerzési főnökei meg voltak győződve arról, hogy Eli képes lesz rá.”