Akaratuk ellenére próbálnak segíteni a palesztinokon, hajmeresztő kanyarok az izraeli kormányválságban, szájkarate a Hormuzi-szorosban, egyre nehezebb a neonácik sorsa. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
A palesztinok nem kérnek a „méltóság, a virágzás és a lehetőségek jövőjéből”
Az elmúlt héten az „évszázad megállapodásaként” beharangozott amerikai béketerv gazdasági programjának meghirdetése tartotta izgalomban a világot. Az USA Bahreinbe, a „Béke és Prosperitás” workshopra hívta össze Izrael, az érdekelt arab államok, és a palesztinok képviselőit, hogy bemutassa nekik a tervezet részleteit. A Trump-kormány 50 milliárd dolláros közel-keleti gazdasági terve egy globális befektetési alap létrehozására szólít a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, amely tartalmazna egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosót is Ciszjordánia és a Gázai övezet összekapcsolására.
Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója szerint nem lehetséges a korábbi, szaúdi békekezdeményezést követve megállapodásra jutni az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében. Kedden azt üzente a bojkottáló palesztinoknak, hogy „Ez a munkaértekezlet értetek van, és ha sikerül rendesen megvalósítani, jobb jövőt biztosíthat a palesztinoknak: a méltóság, a virágzás és a lehetőségek jövőjét.” Jason Greenblatt, az amerikai elnök béketárgyalásokért felelős küldöttje szerint abba kell hagyni, hogy úgy teszünk, mintha az izraeliek és a palesztinok közötti békének a Júdea-Szamária területén elhelyezkedő zsidó települések állnának az útjában.
A palesztinok viszont nem kérnek a jobb jövőből. Abbász elnök, aki távolmaradásával tüntetett, már előre tudta, hogy kudarcra lesz ítélve a konferencia. Bagdadban tüntetők rohanták meg Bahrein iraki nagykövetségét, zászlóégetéssel tiltakozva a manamai békekonferencia ellen. Egy nyugdíjas amerikai professzor szerint az arab-izraeli vita nem területről, határokról, vagy pénzről, hanem valójában a zsidókról szól, ezért szenvedélyes véleménycikkben temette a kezdeményezést.
Az ENSZ és az EU is inkább tovább segélyezi a palesztinokat, ezért a bahreini workshop megnyitásával egyidőben több mint 110 millió dollár (31 milliárd forint) támogatást gyűjtött a New Yorkban rendezett donorkonferencián a palesztin „menekülteket” segélyező UNRWA szervezet számára.
Folytatódik a téblábolás az izraeli kormányválság körül
Netanjahu a szeptemberi választások elkerülésén iparkodik. Az izraeli miniszterelnök stábja egy olyan körmönfont jogi kiskaput talált, amivel érvényteleníteni lehetne a Knesszet feloszlatását. Egy felmérés szerint a választók kétharmada is inkább kihagyná a megismételt választást, háromnegyedük pedig Likud – Kék-Fehér egységkormányt szeretne.
Ehud Barak, a jelenleg kannabiszgyárosként tevékenykedő exkormányfő viszont inkább beleáll az izraeli választási kampányba, szerinte meg kell semmisíteni Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendszerét. Bejelentése után a közvéleménykutatások szerint egyből nyolc mandátummal csökkentek a jobboldali tömb választási kilátásai.
Szakad az izraeli radikális jobboldal: az Otzma Jehudit nem működik együtt a Zsidó Otthon párttal, mert nem tartotta be a választások előtt kötött megállapodások feltételeit.
Szájkarate a Hormuzi-szorosban
A múlt héten már hajszál híján háborúhoz vezető incidensek után is úgy tűnik, Irán és az USA is inkább kerülné a vérontást. Az amerikai elnök azt állítja: nem állította le a támadást, hanem megakadályozta annak létrejöttét. Az iszlám köztársaság szerint „Amerika a világ igazi terroristája”. Amerika kibertámadással csapott le az iráni légvédelem informatikai rendszerére, Irán szerint persze sikertelenül. Trump tovább fokozta a nyomást azzal, hogy további szankciókkal tetézte az eddigieket, ezúttal az iszlamista rezsim vezetői ellen. Az iráni elnök szerint a Fehér Ház szellemileg retardált, értelmetlenek az ajatollah elleni szankciók, és kijelentette: nem félnek az Egyesült Államoktól.
A furkósbot mellett a mézesmadzagot elhúzta a perzsák orra előtt Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, amikor leszögezte, hogy Donald Trump kész tárgyalni Iránnal: „Irán előtt nyitva áll az ajtó, csak be kell lépnie rajta”.
Irán mindeközben ki akarja vonni magát a 2015-ös atomalku kötelezettségei alól. Lapzártánkkor még tart Bécsben az a találkozó, amelyen Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Irán vezető tisztségviselői próbálják menteni, ami esetleg menthető a megállapodásból. Irán fogadkozik, hogy az egyezménynek a maga részéről annyi, amennyiben nem sikerül ezen a megbeszélésen nem „felületes” megoldásokat találni az amerikai szankciók ellensúlyozására.
Szorul a hurok a neonáciság körül
Angela Merkel szerint a neonácikkal megjelenésük pillanatában és tabuk nélkül kell felvenni a küzdelmet, miután beismerte tettét az a szélsőjobboldali férfi, aki a gyanú szerint közvetlen közelről leadott fejlövéssel meggyilkolt egy magas beosztású helyi politikai tisztségviselőt Németországban, amiért az támogatta a menedékkérők befogadását.
A német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint a második világháború óta a legmagasabbra emelkedett a szélsőjobboldaliak száma Németországban 2018-ban .
Az Adolf Hitler 130. születésnapjára összegyűlt neonácik csak vízzel koccinthattak a Führer egészségére, miután a rendőrség lefoglalt 4200 liternyi sört , a helyi lakosok pedig felvásárolták a sörkészleteket.
Kanada terrorszervezetté nyilvánította a Magyarországon is aktív „Vér és Becsület” neonáci csoportot, és a katonai szárnyának tekintett a Combat 18-ot az Iszlám Állammal, Al-Kaidával, Boko Harammal és a tálibokkal helyezték egy kategóriába.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
