Béketerv: folyosóval kötnék össze Gázát és Ciszjordániát

A Trump-kormány 50 milliárd dolláros közel-keleti gazdasági terve egy globális befektetési alap létrehozására szólít a palesztin és szomszédos arab államok gazdasági felemelésére, valamint egy 5 milliárd dolláros közlekedési folyosó építését Ciszjordánia, illetve a Gázai övezet összekapcsolására, amerikai tisztviselők és a Reuters által megtekintett dokumentumok szerint — írja az Ujkelet.live.

A június 25-26-i találkozó a bahreini Manamában az Izrael és a palesztinok közötti béke gazdasági alapjaira fog összpontosítani, és nem foglalkozik olyan alapvető politikai kérdésekkel, mint a palesztin állam ügye.

A palesztinok viszont már jelezték, hogy bojkottálják a csúcstalálkozót, mondván, a rendezvény erősen elfogult Izrael javára.

A Fehér Ház hivatalos Twitter-oldala bejegyzést oszott meg, melyben a béketerv gazdasági részét a „valaha volt legambiciózusabb nemzetközi kísérletnek” nevezte „a palesztin népért”.

The White House 45 Archived on Twitter: „Generations of Palestinians have lived under adversity and loss, but the next chapter can be defined by freedom and dignity.Today, we’re unveiling Peace to Prosperity: the most ambitious international effort for the Palestinian people to date. https://t.co/q1pX9yJJzE / Twitter”

Generations of Palestinians have lived under adversity and loss, but the next chapter can be defined by freedom and dignity.Today, we’re unveiling Peace to Prosperity: the most ambitious international effort for the Palestinian people to date. https://t.co/q1pX9yJJzE

A dokumentumok szerint a terv, melyet Donald Trump elnök veje, Jared Kushner fog bemutatni jövő héten, 179 infrastruktúrális és üzleti projektet tartalmaz: ebből 147 a palesztin területeken, 15 Jordániában, 12 Egyiptomban és 5 Libanonban jönne létre.

A Kushner által javasolt új befektetési alapot egy „multilaterális fejlesztési bank” kezelné.

A globális pénzügyi hitelezők, köztük a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is, tervezik, hogy jelen lesznek az ülésen.

A gazdasági fellendülést célzó terv azonban csak akkor valósul meg, ha politikai megoldás születik a régió hosszú ideje fennálló problémáira.

Egymillió új munkahely

10 éves elosztásban az 50 milliárd dollár több mint felét, 28 milliárdot a gazdaságilag rossz állapotban lévő palesztin területekre fordítanák, míg a többi Egyiptom (9 milliárd), Libanon (6 milliárd) és Jordánia (7,5 milliárd dollár) között oszlana meg. A projektek egy része az egyiptomi Szináj-félszigeten valósulna meg, ahol a beruházások a szomszédos elszegényedett és túlzsúfolt Gázában élő palesztinok javát szolgálnák.

A Gázát Ciszjordániával összekötő folyosó magában foglalna egy autópályát és esetleg egy vasútvonalat is.

Kushner a Reuters-nek adott két interjúban azt mondta, a Trump-kormány reméli, hogy más országok, főként gazdag öböl-államok és magánbefektetők, fogják állni a számla nagyrészét.

Reuters on Twitter: „In an exclusive interview with @ Reuters, Jared Kushner discusses his ‘economy first’ approach to Mideast peace. Read more: https://t.co/VZeVNrVdl9 pic.twitter.com/oi8ZpXoIfy / Twitter”

In an exclusive interview with @ Reuters, Jared Kushner discusses his ‘economy first’ approach to Mideast peace. Read more: https://t.co/VZeVNrVdl9 pic.twitter.com/oi8ZpXoIfy

Trump veje a részletes tervre mint fordulópontra tekint, annak ellenére, hogy sok közel-keleti szakértő úgy véli, a siker esélye csekély, hiszen az Egyesült Államok által támogatott békefolyamatok eddig sorra kudarcot vallottak.

„Nevetek, amikor az »évszázad megállapodásaként« támadják,” mondta Kushner a palesztin vezetőkről, akik elutasították a tervét, mint kísérletet az államiság megteremtésére vonatkozó törekvéseik megvásárlására.

„Ez lesz az »évszázad lehetősége«, ha megvan a bátorságuk, hogy kövessék”.

Kushner szerint a gazdasági tervet a politikai kérdések megoldása nélkül nem lehet előre vinni. A kormány ezzel „később fog foglalkozni”, utalt a béke terv második szakaszára, melyre várhatóan legkorábban novemberben kerül sor.

A terv megközelítésének célja, hogy gazdasági ösztönzők lefektetésével megmutassa a palesztinoknak egy virágzó jövő lehetőségét, amennyiben visszatérnek a tárgyalóasztalhoz.

Kushner inkább „workshop”-nak mint konferenciának nevezte az eseményt, és hangsúlyozta, nem számítanak arra, hogy a kormányok pénzügyi ígéreteket tesznek a helyszínen.

„Ez egy kis győzelem, hogy mindannyian megjelennek, hogy meghallgassák és részt vegyenek.”

Ha a terv végrehajtásra kerül, egymillió munkahelyet teremtene Ciszjordániában és Gázában, csökkentené a palesztin szegénységet, és megduplázná a palesztinok GDP-jét.

A gazdasági terv nem tartalmaz fejlesztési projekteket a túlnyomórészt arab lakosú Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok jövőbeni államuk fővárosának követelnek.

Izraeli reakció

A kormányzó Likud párt képviselője, Miki Zohar pozitívan fogadta a terv bejelentését, ugyanakkor hangsúlyozta, “Benjamin Netanjahu [miniszterelnök] az egyetlen, aki tudja, hogyan kell egy ilyen folyamatot előrevinni az amerikaikkal az izraeli állampolgárok védelmének és érdekeinek megőrzése mellett.”

Az izraeli arab pártok képviselői azonban nem voltak lelkesek.

A Ta’al vezetője, Ahmad Tibi szerint az egész csak “egy kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a területek elcsatolására vonatkozó ötletekről és a megszállás megőrzéséről… Kizárt, hogy a palesztin népet megvásárolják ezekkel a dollármilliókkal.”

Ayman Odeh, a Hadas-Ta’al formáció vezetője úgy vélte, “valakinek el kéne magyarázni Trumpnak, hogy nem vehet meg mindent pénzen,” hozzátéve, hogy a béke csak a megszállás megszüntetésével egy Izrael melletti független palesztin állam létrehozásával lehetséges.

A Bahreini Királyság szerdán küldte ki a hivatalos meghívókat és engedélyezte első alkalommal az izraeli média hat képviselőjének – The Times of Israel, Háárec, Jerusalem Post, Israel Hayom, 12-es és 13-as csatorna -, hogy belépjen a szigetország területére, és tudósítson a jövő heti workshop eseményeiről.

Izrael és Bahrein között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.

Az amerikai kormány múlt hét elején közölte, izraeli tisztviselőket nem hívnak meg az eseményre, mert bár a Palesztin Hatóság nem hajlandó részt venni a konferencián, a házigazdák azt akarják, hogy a rendezvény politikamentes maradjon. Ennek ellenére számos izraeli üzletember és civil társadalmi szervezet tagja fog várhatóan megjelenni.

Az izraeli 13-as csatorna szerint a Hamász egyik vezető tagja, Ismail Radwan hangsúlyozta, hogy a Hamász újfent kifejezi tiltakozását a bahreini gazdasági csúcstalálkozóval szemben, és felszólította az arab és muzulmán országokat, hogy bojkottálják a konferenciát, mely az “évszázad megállapodásának” szívét képezi, és a palesztin ügy megszüntetésére irányul. Radwan továbbá elítélte a normalizáció minden megnyilvánulását Izraellel.

Kushner valamint Jason Greenblatt közel-keleti tárgyalásokért felelős különmegbízott május 28-án este landolt Izraelben, hogy előkészítse a terepet a béketerve gazdasági pontjainak. A delegáció landolását követően nem sokkal az izraeli képviselők megszavazták a Knesszet feloszlatását, miután Netanjahu a határidő lejártáig nem nem tudott kormányt alakítani.

Az új választásokra szeptember 17-én kerül sor.

A Trump-kormány tavaly épp a választások miatt halasztotta el a régóta várt és nagy titok övezte béketerv bemutatását.