Trump és a zsidók, bánat és öröm New Yorkban, Kishon és Teitelbaum, Sóletfesztivál és Neokohn, Kiss és Stetl, Borat és Cohen, Radnóti és Polanski, cionizmus és anticionizmus. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Zsidónak lenni Amerikában
Az amerikai zsidóság kissé meghasonlottan, és ellentmondásosan viszonyul Trump Izrael-barát politikájához. Ari Hoffman apokaliptikus hangvételű publicisztikájában egyenesen az amerikai zsidó diaszpóra végét vízionálja. Azt állítja, hogy „valami eltört ezen a héten”, és felsorolja az „egymást követő csapásokat”, melyek szerinte megrengették az amerikai zsidóság helyzetét: Rashida Tlaib és Ilhan Omar Izraelből való kitiltása, majd a tény, hogy a két demokrata politikusnő antiszemita karikatúrákat posztolt, s végül Donald Trump vádjai, miszerint a demokrata zsidók „hűtlenek” lennének — Hoffman szerint mindez „megtépázta az amerikai zsidókat, feszültté tette őket és megkeseredetté”.
„A jobboldal a baloldalt vádolja, a baloldal pedig gyűlöli a jobboldalt. Az, hogy melyik oldalon áll valaki, teljesen meghatározza a nézőpontját”.
Donald Trump nemrég kifakadt, hogy nem érti, az amerikai zsidóság miért szavaz a demokratákra. Az elnök Ilhan Omar és Rashida Tlaib izraeli kitiltása kapcsán a demokratákra szavazó zsidókat „tudatlannak”, illetve Izraelhez „hűtlennek” nevezte.
A Gallup mostani összegzése szerint az amerikai zsidóságnak annyira az identitása részévé vált a demokrata párt, hogy sem Trumpnak, sem más republikánusnak nem lesz könnyű helyzete, ha meg akarja őket nyerni. Egy 2018-es felmérés szerint az amerikai zsidók 59%-a tartja magát demokratának, 36% pedig republikánusnak. A 2016-os választáson, azok közül a zsidók közül, akik kitöltötték a szavazás utáni kérdőívet,
71% szavazott Hillary Clintonra és mindössze 23% Trumpra.
Szaporodnak a zsidók elleni támadások az Egyesült Államokban. Kedden a New York-i Brooklyn Crown Heights negyedében különösen brutális módon, téglával támadtak egy 63 éves, tradicionális haszid öltözéket viselő férfira. Alig néhány hete szintén Brooklyn Williamsburg negyedében támadtak három ortodox zsidóra, nem sokkal később az ugyancsak brooklyni Flatbushban inzultálták egy közismert rabbi, Yossi Blachman 12 éves lányát.
Viszont jó hír, hogy egy 89 éves holokauszt-túlélő 42 éves szerelmét vette feleségül New Yorkban. Jack Garfein 1930-ban született a kárpátaljai Munkácson, Auschwitzot és Bergen-Belsent is megjárta. 47 évvel fiatalabb arája, Natalia Repolovsky zongora-oktató a New York-i Rodeph Sholom zsinagógában. A pár 2012-ben találkozott egy rendezvényen, miután Repolovsky az Egyesült Államokba érkezett Oroszországból. A hölgy első látásra szerelmes lett:
„Istenem, nem hiszem el, hogy egy 82 éves férfit küldtél, hogy beleszeressek, hiszen én 36 vagyok”.
Garfein életéről a The Journey Back című film is szól. Miután elvesztette szüleit és nővérét Auschwitzban, az Egyesült Államokba került, ahol színdarab-rendező és -producer lett, többek között egy a tiszaeszlári vérvádról szóló darabon is dolgozott, ám rendezett két filmet is.
Kultúra
Múlt pénteken ünnepelhette volna 95. születésnapját Efrájim Kishon. Jezsuita iskolába járt, majd miután a zsidótörvények miatt nem mehetett egyetemre, ötvösnek tanult. A háború alatt munkaszolgálatos volt, majd koncentrációs táborba is került. A harcok után egy ideig a Ludas Matyinál dolgozott – immár Kishont néven –, aztán 1949-ben Izraelbe vándorolt ki. Dolgozott az Új Kelet és a Maariv újságnál, több mint 50 könyve jelent meg szerte a világon. 2005-ben, 80 éves korában hunyt el Svájcban.
Vasárnap rekord nagyságú érdeklődés mellett zajlott az 5. Sóletfesztivál a Kazinczy utcában, ahol közel tízezer adag sólet mellett számos zsidó szervezet és oktatási intézmény is képviseltette magát. A helyszínen kóstolható négyféle sólet – magyar, izraeli, jemeni és vegetáriánus – mindegyike hatalmas sikert aratott a részvevők között, ahogy számos más tradicionális zsidó étel, bárchesz, kürtőskalács és a kóser libamájból készült fogások is kimagaslóan népszerűek voltak a fesztiválra látogatók körében.
A Sóletfesztiválon a Neokohn munkatársaival, Seres Lászlóval és Seres Attilával is találkozhattak a látogatók, akiktől elsőkézből tudhatták meg, mitől más a Neokohn, mint a többi zsidó hírportál, mik a céljai és miért tartja fontosnak az eltérő vélemények bemutatását.
Kedden ünnepelte 70. születésnapját Gene Simmons, a legendás KISS együttes basszusgitárosa, aki Chaim Weitz néven született Izraelben 1949. augusztus 25-én. Édesanyja, Kovács Flóra, Magyarországon született, édesapja, Witz Ferenc szintén magyar.
Szintén kedden volt a szatmári rebbe 40. jahrzeitja, halálozásának évfordulója. Teitelbaum Joel rabbi egyike volt a 20. század legkiemelkedőbb haszid vezetőinek és élő bizonyítéka annak az elszántságnak, mely a Holokausztot túlélt generációt jellemezte, amikor a zsidóság újjáépítése volt a legfontosabb.
Szerdán lett volna 90 éves Kertész István, a tragikusan fiatalon, mindössze 43 évesen elhunyt, világhírű karmester. A világ legjobb zenekarait vezényelte, 450 zenedarabot tartott a repertoárján, azonban az üstökösként felragyogó, nagyszerű muzsikuspálya 1973. április 16-án, váratlanul félbeszakadt: Kertész István egy izraeli turnén, amelynek során Mozart Requiemjét dirigálta, Tel-Aviv közelében, kollégái szeme láttára a tengerbe fulladt.
Bemutattuk a Stetl kóser rockzenekart, akikkel legközelebb jövő szombaton, a Pozsonyi Pikniken találkozhatunk. Az együttes 2015-ben/5775-ben alakult, saját zsidó ihletésű rock zenét játszik Kovács Gergő Mózes énekes, dalszerző, menedzser vezetésével, aki „mellesleg” történelmet tanít a Maimonidész zsidó gimnáziumban.
Videó előzetest adtunk a Netflix új, saját gyártású filmjéből, melyben a Borat alakításával világhírűvé vált Sacha Baron Cohen Eli Cohen-t, a talán leghíresebb izraeli kémet alakítja. Cohen története rendkívül érdekes és tragikus, miután a Szíriában szolgálatot végző kém nagyban hozzájárult az 1967-es hatnapos háború izraeli sikeréhez.
Radnóti Miklós születésének 110., és halálának 75. évfordulója alkalmából 820 kilométeres „erőltetett menet”, gyalogos vers-zarándoklat indul „A lélek útja” címmel Bortól (az egykori Lager Heideneau helyszínétől) Abdáig.
Lapzártánk után, péntek este lesz Roman Polanski An Officer and a Spy (J’accuse) című filmjének premierje a Velencei Filmfesztiválon. A történelmi thriller Alfred Dreyfus híres ügyét dolgozza fel, akit az antiszemita francia hatóságok ártatlanul ítéltek el kémkedésért. Bár a rendező személyesen nem jelenik meg a fesztiválon, ennek ellenére a szervezők metoo aktivisták támadásának a kereszttüzébe kerültek, amiért levetítik a filmjét. Polanski egy interjúban elmondta, hogy a film jeleneteibe könnyen bele tudja magát élni, mert szerinte őt is olyasmiért vádolják, amit nem követett el.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Pelle János A másodlagos zsidó identitás történelmi útvesztőiben próbál eligazodni. Olykor a legélesebb konfliktushelyzetben sem vált világossá az áldozatok számára, miért fordul ellenük a többség, miért gyűlölik őket annyira.
Seres László publicisztikája Tamás Gáspár Miklós korábbi cikkére reflektál, melyben a közismert filozófus a zsidó véleményspektrum jobbratolásának kísérletét veti a Neokohn szemére.
„Izraelt senki nem ejtette túszul” szögezi le Matti Friedman interjújában, melyet most megjelent könyve apropóján adott a The Times of Israelnek. Egyszerűen csak nem olyan, amilyennek az alapítók megálmodták. Ahogyan Amerika sem olyan, mint amilyennek Thomas Jefferson elképzelte és a Nagy Francia Forradalom vezetői sem pont úgy gondolták ahogy a végén lett. Sokszor a dolgok nem pont olyanok, amilyennek eltervezzük őket.
Antiszemitizmus útikalauz anticionistáknak címmel adtuk közre Dennis Prager publicisztikáját, melyben logikusan levezeti, hogy ha Izrael kritizálása nem antiszemitizmus, akkor az anticionizmus miért az.
„Tényleg „zsidó fasizmus” a jobboldali cionizmus? Erről a kínzó kérdésről faggatja Colin Shindler Zsabotyinszkij-kutatót Veszprémy László Bernát.
Fajvédő és munkaszolgálatos orvosok címmel ad történelmi visszatekintést Pelle János a hazai orvostársadalmat érintő kataklizmákról a Tanácsköztársaságtól a Horthy-korszakon és a holokauszton át a Rákosi-diktatúráig.
Megyeri A. Jonatán úgy véli, hogy Hollywoodban Izrael lassan kikerül a karanténból, a filmipar kezdi végre belátni, hogy az izraeli társadalom nem gonosz megszállókból és ártatlan áldozatokból áll, a dolgoknak a feketén és a fehéren kívül rendkívül sok árnyalata van.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
