Heti Grün — 2019. július 27.

Bálint gazda 100 éves, Maccabi Játékok, a síita félhold sötét oldala, zsidó-arab két jóbarát, felemás zöldforradalom. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.

Bálint gazda 100 éves

Vasárnap tölti be életének századik életévét Bálint György, aki ebből az alkalomból adott interjújában elárulta, hogy

miért hallgatott a holokausztról.

Az ország kedvenc kertésze világhírű lett, miután a Reuters hírügynökség ellátogatott hozzá, és portréfilmjét minden valamirevaló hírportál megosztotta.

Bálint György a II. világháború alatt munkaszolgálatos volt, majd egy ausztriai koncentrációs táborba került. 42 kilósra fogyott, végül egy barátjával sikerült megszöknie 1945-ben. Két nővére közül csak az egyik élte túl a holokausztot. 1948-ban elvették a családi birtokaikat, kuláklistára került.

Hétfőn kezdődnek a 15. Maccabi Európa Játékok

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női sakkozója, Budapest díszpolgára lobbantja fel a Budapesten hétfőn kezdődő 15. Maccabi Európa Játékok lángját. Polgár Judit a héten ünnepelte a 43. születésnapját.

A Maccabi Európa Játékok alkalmából avatják fel szerdán Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok eredeti állapotában felújított síremlékét a Kozma utcai zsidó temetőben.

A magyarok bridzsben, vívásban és vízilabdában a legesélyesebbek a sportversenyen, amelyre 40 országból 3000 résztvevő érkezik.

Élő videóközvetítésben mutattuk be a magyar Maccabi válogatott felszerelését, és a logisztikai előkészületeket. A Neokohn munkatársai a hét folyamán a versenyek helyszíneiről is fognak élő bejelentkezésekben tudósítani.

Terrorelhárítók vigyáznak majd a Maccabi sportolóira, és a rendezvény ideje alatt lezárások, forgalomkorlátozások és terelések várhatóak.

A hét elején a németországi Makkabi zsidó sportegyesület Budapestre utazása előtt szükségesnek látta leszögezni, hogy aggasztónak tartja a vendéglátó magyar miniszterelnök közelségét az AfD-hez, valamint emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor a menekültválság kezdete óta „kampányt folytat a magyar-zsidó befektető, Soros György ellen”.

A síita félhold sötét oldala

Mielőtt rátérünk a közel-keleti válság aktuális híreinek áttekintésére, talán tanulságos egy kicsit tágabbra nyitnunk a kontextust, hogy észrevehessük a nagyobb összefüggéseket az egymáshoz látszólag sehogy, vagy legfeljebb lazán kapcsolódó híradások között.

Az évtizedek óta tartó közel-keleti válság jelenkori konfliktusának fókuszában Irán hatalmi törekvése áll egy, az Indiai-óceántól a Földközi-tengerig nyúló, összefüggő befolyási övezet kialakítására. Ehhez a perzsa iszlamista rezsim a térség síita muszlim népességére támaszkodik a szunnita többségű arab monarchiákkal, és persze Izraellel szemben.

Az iszlám szunnita és síita irányzatainak követői egymás halálos ellenségei évszázadok óta, például ennek a vallási diszharmóniának a jegyében robbantanak muszlimok rendszeresen muszlimokat Irakban. A világ muszlimjainak túlnyomó többsége szunnita, a síita irányzat követőinek földrajzi elhelyezkedése pedig az alábbi térképen látható, nagyjából félhold alakot formáz.

Az úgynevezett síita félhold egyik végpontja a Hormuzi-szoros, a másik Libanon (benne a Hezbollah), a kettőt pedig Irak és Szíria köti össze.

Ez a felismerés talán megkönnyíti annak a megértését, hogy mi állhat annak a sokak számára meglepő fordulatnak a hátterében, mely Izrael de facto szövetségesévé teszi a perzsa veszedelem miatt idegeskedő, szunnita orientációjú Arab Öböl-menti országokat.

A síita félhold / Forrás: Wikipédia

Irán a britek ellen

Vasárnap Heiko Maas német külügyminiszter kérlelte Teheránt, hogy ne feszítse már tovább a húrt, miután az iráni forradalmi gárda kalózakcióban lefoglalt egy brit olajszállító tankert a Hormuzi-szorosban. A szoros a Perzsa-Arab-öböl stratégiai jelentőségű be- és kijárata, amelyen keresztül a világtengereken szállított olaj mintegy harmada áramlik át.

Hétfőn nyilvánosságra került egy rádiófelvétel, mely az iráni fegyveresek, a brit tartályhajó és egy brit hadihajó között zajlott a tanker elfoglalása előtt. Az iráni Forradalmi Gárda kommandósai ezután egy helikopterről leereszkedve elfoglalták a hajót, erről videófelvételt is közzétettek. Az irániak ugyanazt a GPS zavaró módszert használták, amivel júniusban az oroszok támadták az izraeli repülőgépek leszállását.

A brit kormány európai irányítású tengerhajózás-védelmi egység létrehozását kezdeményezi, válaszul arra, hogy az iráni Forradalmi Gárda a múlt héten lefoglalt egy brit hajót a Hormuzi-szorosban.

A britek cáfolták azt a teheráni értesülést, mely szerint Nagy-Britannia közvetítőt küldött volna Iránba, hogy megpróbálja visszaszerezni az iszlám köztársaság által múlt héten lefoglalt Stena Imperio brit tartályhajót.

A brit titkosszolgálatok attól félnek, hogy az Irán által pénzelt libanoni Hezbollah terrorszervezet brit földön fog támadni. Csak nemrég került nyilvánosságra, hogy a Hezbollah 2015-ben több tonna robbanóanyagot halmozott fel Londonban.

Irán a zsidók ellen

Szombaton a Gázai övezetet ellenőrzése alatt tartó Hamász küldött delegációt Teheránba. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője leszögezte, hogy „a palesztin ügy az iszlám világ első és legfontosabb ügye”, és a nyomaték kedvéért hozzátette, hogy a palesztinoknak precíziós rakétáik vannak az ellenállásra. Hamenei szerint „a béketerv elpusztítja a palesztin identitást”.

A Hamász és Irán közeledésének különös jelentőséget ad, hogy a palesztin terrorszervezet tagjai az iszlám szunnita ágának követői, amely az Iránban uralkodó síita muszlim irányzat halálos ellensége évszázadok óta, így az elmúlt évtizedekben Irán nem fordított különösebb figyelmet a palesztinok törekvéseire.

Az izraeli regionális együttműködési miniszter egy vasárnapi rádióinterjúban kijelentette, hogy évek óta Izrael az egyetlen állam, amely határozottan, katonai eszközökkel is válaszol az iszlám köztársaság szíriai térnyerésére. Teherán nyíltan támogatja Asszad elnök rezsimjét Szíriában. Izrael közölte, hogy nem fogja megengedni a síita rezsimnek, hogy állásokat építsen ki a szíriai polgárháború után.

És tényleg nem, ugyanis kedd éjszaka izraeli légicsapás érte a dél-szíriai el-Harra városát. Az elmúlt évek legnagyobb erejű izraeli támadásában a Hezbollah Damaszkusz melletti támaszpontjait vették célba. Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete szerint ugyanis az iráni al-Kudsz brigádok damaszkuszi és bejrúti polgári repülőtereket használ fegyvercsempészetre az Iránnal szövetséges libanoni síita Hezbollah számára.

A zsidó-arab két jóbarát?

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy az izraeli-palesztin béketerv ügyében

elérkezett a nyílt beszéd ideje az idejétmúlt szlogenek és szócséplés helyett. „Átfogó és örökérvényű békét nem lehet elérni globális konszenzussal, nemzetközi joggal, és nehézkes szövegezésű, homályos értelmezésű ENSZ határozatokkal”

— , és hozzátette, hogy a palesztinok törekvése Kelet-Jeruzsálem palesztin főváros státuszára nem jelent automatikusan jogot is. „A törekvések tárgyalóasztalra valók. És kizárólag Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalások oldhatják meg Jeruzsálem kérdését, ha az egyáltalán megoldható.”

Amerikai tárgyalódelegáció utazik a térségbe a hónap végén, hogy Trump elnök gazdasági béketervének véglegesítéséről tárgyaljon. A Jared Kushner különmegbízott vezette küldöttség várhatóan meglátogatja Izraelt, Jordániát, Egyiptomot, Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírséget is. Egy meg nem nevezett fehér házi forrás szerint az út kiemelt célja, hogy „tovább vigye a Bahreini tanácskozás által keltett lendületet, és véglegesítse a terv gazdasági részét.”

Szaúdi, iraki, egyiptomi és emírségek-beli arab újságírók érkeztek a héten Izraelbe a külügyminisztérium meghívására. Többen közülük olyan országból érkeztek, amelyeknek semmilyen kapcsolata sincs Izraellel. A delegáció ellátogatott többek között a Jad Vasembe és a Knesszetbe is. Nem mindenki örült nekik, az egyik szaudi sztár-bloggert Jeruzsálem óvárosában palesztinok zaklatták, gyalázták, köpködték, székekkel dobálták, köztük számos gyerek is. 

Hajdú Tímea portréja tanulságos hátteret nyújt John Boltonról, Trump „héja” nemzetbiztonsági tanácsadójáról, a 21. század Kissingeréről.

Dübörög a zöldforradalom, de ennek nem mindenki örül

A Neokohn legolvasottabb cikkei közé robbant be Krisztina Koenen elemzése, mely eléggé borús képet fest a német demokrácia közeljövőjéről, ahol új széndioxid-adót terveznek kivetni az olaj, a gáz és egyéb energiahordozók felhasználására. Ez mindenkit sújtana, aki autózik (mert a munkahelyére kívánna eljutni), aki esetleg egy repülőútra megy, aki a lakását fűti, illetve meleg vízben kívánna fürdeni, ebédet akarna főzni, vagy nem akar a sötétben üldögélni.

A jelenlegi tervek szerint az új adó több ezer eurós plusz terhelés jelent majd a családoknak, különösen azoknak, akik családi házban laknak, a munkahelyükre ingáznak, és nincs pénzük régi autójuk lecserélésére – vagyis a középosztályt és az amúgy is legszegényebbeket érintené a legerősebben.

Mindezt olyan gazdasági környezetben, ahol a német vezetés klímapolitikájának következtében éppen példátlan tömegelbocsátási hullám van kibontakozóban. Az autógyártók elé ugyanis teljesíthetetlen kibocsátási normákat állítottak, üldözni kezdték a dízel-technológiát és továbbra is kényszerítik őket, hogy – a szubvenciók ellenére – mindeddig eladhatatlan elektromos autókat állítsanak elő.

A zsidó államban is éppen most kívánják felpörgetni a villanyautók motorját. Juvál Steinitz energiaügyi miniszter egy év alatt 2500 töltőállomást szeretne látni országszerte, melyeknek a telepítését az állam jelentős összeggel támogatja. A tervek szerint a töltőállomás-hálózat országos kiépülésével a járműforgalmazó cégeknek megjön a kedve az elektromos modellek forgalmazásához, és 2025-ban már az új autók 25%-át elektromos hajtással értékesítik majd.

Az átmeneti kormány minisztere azt tervezi, hogy 2030-ig megszűnhet Izrael függősége a környezetszennyező energiaforrásoktól.

Pelle János elemzésében felveti, hogy talán éppen a globális klímaváltozás hozhatja el a békét a Közel-Keleten. Szerinte ugyanis a felmelegedés által legsúlyosabban érintett arab országoknak mindenképpen rendezniük kellene a viszonyukat Izraellel. A zsidó államban komoly tapasztalat és technikai tudás halmozódott fel a meglévő vízkészletek racionalizálására, gazdaságos öntözési módszerek bevezetésére, a tengervíz sótlanítására, a szennyvíz tisztítására.

Múltheti összefoglalónk itt olvasható:

Heti Grün — 2019. július 20.

Elhunyt Heller Ágnes, Drónok harca, Peretz harca a homofóbiával, Trump harca a felvágott nyelvű amazonokkal.