Peszáh ünnepét a zsidóság niszán hónap 15. napjának előestéjétől, azaz niszán 14-étől a hónap 22. napjáig tartja. A tavasz, a természet újjászületésének ünnepe, amikor az egyiptomi kivonulásra, a rabszolgaságból szabadulásra is emlékezünk, a polgári naptár szerint idén április 15-én este kezdődik és április 23-ig tart.
Hova: #TOP story
Öko-hazafisággal az orosz gáz ellen?
Miközben az állami propagandának köszönhetően a mindig mozgósítható önjelölt antifasiszták és lifestyle-aktivisták ukrajnai „szolidaritása” lassan eléri a nyilvános hisztéria felső fokát, Robert Habeck, zöld gazdasági és energiaügyi miniszter elérkezettnek látta az időt, hogy egy majdnem hatszáz oldalas húsvéti törvénycsomagban jelölje ki a német energiafordulat továbbfejlesztésének útját.
Minden negyedik ember migrációs hátterű Németországban
Németországban a lakosság bő negyedét teszik ki az úgynevezett migrációs hátterű emberek a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) kedden közölt adatai szerint.
Le Pen nem kér Zemmourból, Sarkozy Macront támogatja
Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje megválasztása esetén nem kíván az első fordulóban 7 százalékot elért radikális jobboldali Éric Zemmourral közösen kormányozni, miközben Nicolas Sarkozy volt államfő bejelentette, hogy a második fordulóban utódát, Emmanuel Macront támogatja – derült ki a két politikus keddi nyilatkozataiból.
Már csak azt nem tudjuk, ki lesz a francia elnök
Izgalmasnak ígérkezik a következő két hét Franciaországban. Emmanuel Macron és Marine Le Pen már el is indultak, hogy meggyőzzék az elnökválasztás első fordulójában nem rájuk szavazókat. Bár Emmanuel Macron továbbra is esélyese a második fordulónak, a felmérések szerint csökken a különbség közte és kihívója között. A verseny így még nyitott, de számos múlt héten feltett kérdésünkre választ kaphattunk. Csak a legfontosabbra, a végső győztes személyére nem.
Németország: A honvédelemi fordulat elhalasztva
Február 27-én alig pár nappal az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után a német parlament rendkívüli ülést tartott. Az esemény tetőpontja Olaf Scholz (SPD) kancellár bejelentése volt, miszerint a jövőben teljesíteni fogják a NATO-nak már régen beígért évenkénti, a GDP két százalékának megfelelő honvédelem fejlesztést. Ezen felül – mondta a kancellár – berendeznek egy száz milliárd eurónyi külön költségvetési alapot a Bundeswehr régen esedékes modernizálására.
A Biden-kormány végének kezdete?
Már csak hét hónap van hátra az amerikai félidős választásokig, és mivel a szenátus egyharmada és a teljes képviselőház választások elé néz, az amerikai elnök hiányosságai minden eddiginél szembetűnőbbek.
Moszkvai rabbi: Az eddig ismert zsidó élet a végéhez közeledik Oroszországban
Az ukrán háború kitörése után Motl Gordon rabbi Izraelbe költözött, ahol interjúban mesélte el történetét.
Oroszok Csernobilban: Főpróba, sugárzó arccal?
Ukrajna északi részén, a fehérorosz határhoz közel található a világ egyik legkülönösebb rezervátuma. Ez a tíz négyzetkilométernyi terület főként a meglepően gazdag biodiverzitással tűnik ki a környezetéből. Azon kívül hogy számos veszélyeztetett állatfajnak szolgál menedékül, ennek a természetvédelmi területnek van még egy különlegessége. Ez a Vörös Erdő, a világ egyik legmagasabb nukleáris szennyezettségű területe, amit a csernobili baleset következményeként a hirosimai és nagaszaki atomrobbanások hússzorosának megfelelő radioaktív szennyezőanyag borított be. Robert C. Castel elemzése.
Nagyon szoros lesz a francia elnökválasztás második fordulója
Emmanuel Macron francia elnök végzett az első helyen vasárnap a francia választások első körében – megelőzve a radikális jelöltjét, Marine Le Pent.
Gender-háború Floridában — szülők jogai kontra woke-kapitalizmus
A floridai szülői jogi törvény körüli politikai vita váratlan fordulatot vett, mikor belépett a képbe a Disney. De mi köze van a rajzfilmek királyának a gender ideológiához és egyáltalán egy amerikai állam törvényalkotásához? Hajdú Tímea írása.
Ferencz Benjámin: még mindig nem tanultuk meg a nürnbergi leckét
A 103 éves Ferencz Benjámin elmondta, hogy egész életében „egy emberibb és békésebb világért dolgozott, ahol senkit sem ölnek meg vagy üldöznek faji, vallási vagy politikai meggyőződése miatt” – írja a JNS.
Izraeli szakértő: nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül
Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.
Ez nem a jó és a gonosz háborúja
A Nyugat soha nem fogja legyőzni Putyin alternatív valóságát azzal, hogy megteremti a sajátját – véli Ayaan Hirsi Ali publicista.
Németország 140 Heron harci drónt rendelne Izraeltől
Többéves vita után a védelmi bizottság jóváhagyta 140 Heron TP fegyveres drón beszerzését Izraeltől, 165 millió dollár értékű szerződés keretében – írja a The Times of Israel.
Az ukrajnai háború a civilizációk összecsapása?
A civilizációk összecsapása nem magyarázat az ukrajnai háborúra – véli Dr. Robert E. Kelly, a nemzetközi kapcsolatok professzora.
Hogyan szavaz a francia zsidóság a vasárnapi elnökválasztáson?
Támogassák az első zsidó elnökjelöltet? Vagy inkább a mérsékelt Emmanuel Macronra szavazzanak? – teszi a fel a kérdést Zvika Klein újságíró.
Anyagias világ — azé a hatalom, aki uralja az erőforrásokat?
„Az ukrajnai orosz invázió világossá tette, hogy amit Borisz Jelcin az 1990-es években „hideg békének” nevezett, az átadta helyét a második hidegháborúnak. Az első hidegháború nemcsak nemzetek és szövetségek, hanem rendszerek harca is volt – kapitalizmus kontra kommunizmus. A második hidegháború már szintén rendszerek harca: a gyártásra (Kína) és a nyersanyagokra (Oroszország) összpontosító országok állnak szemben az Egyesült Államok által vezetett szövetséggel, amely az elmúlt generációban feláldozta saját gyártásának és bányászatának nagy részét, hogy a pénzügyek, a szolgáltatások és a szórakoztatásra specializálódjon” – kezdi Michael Lind a Tablet magazin hasábjain.