Mesterséges marhahús Izraelből, katari földgáz Magyarországra, folytatódik a brit és az izraeli szappanopera, elcsendesedett a török-kurd konfliktus, Wass Albert és neonácik október 23-án. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
A hét legjobb — és legolvasottabb — híre, hogy egy izraeli cég a világon elsőként képes ipari mennyiségű szintetikus húst termelni. A Future Meat Technologies állati sejtekből minden tartályában havi hét tehénnyi „tiszta” húst növeszt környezettudatos, génmanipuláció mentes technológiával.
A gazdasági és politikai érdekek közötti ellentmondásos viszonyra mutat példát, hogy Magyarország hamarosan Katartól fog földgázt vásárolni, az öbölmenti arab állam pedig több millió dollár készpénzt osztogat a palesztinok között Gázában.
Brexit-szappanopera
Presztízsveszteséget szenvedett Boris Johnson, amikor londoni alsóház múlt szombat délután drámaian szoros szavazáson elfogadta a Brexit-megállapodás jóváhagyásának halasztását célzó módosító indítványt, amelynek alapján a miniszterelnöknek még aznap éjfélig kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál az október 31-én esedékes kilépés további három hónapos halasztását 2020. január 31-ig.
Kedd este a londoni alsóház képviselői jóváhagyták a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, azonban leszavazták megállapodás ratifikációjára kidolgozott kormányzati menetrendet.
Török-kurd válság
A napról-napra elképesztő fordulatokat hozó konfliktus előzményeiért érdemes lehet fellapozni múltheti összefoglalónkat.
Kedden még annyira bizonytalannak tűnt a tűzszünet sorsa észak-kelet Szíriában, hogy az amerikai külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy az USA „szükség esetén” akár katonai erővel is fellépne a NATO-ban vele szövetséges Törökország ellen.
Erdogán és Putyin Szocsiban még aznap megállapodott arról, hogy orosz fegyveres erők fogják biztosítani a kurd milicisták kivonását a biztonsági zónából.
Szerda reggel a török védelmi miniszter bejelentette, hogy leállították a török offenzívát, miután szerinte a kurd milicisták kivonulása után nincs szükség további hadműveletekre a biztonsági zónában.
Az előző napon megkötött Putyin-Erdogán megállapodásnak megfelelően sebtiben orosz katonai rendőrök érkeztek a törökök által elfoglalt övezetbe , hogy segítsék a kurd milicisták kivonását a biztonsági zónából.
Miután elcsitultak az ellenségeskedések, Trump azonnal bejelentette, hogy Washington feloldja az Ankara elleni szankciókat.
Az izraeliek szolidárisak a kurdokkal, izraeli civil szervezetek kurdok tucatjait szállítják a zsidó államba, ahol megfelelő orvosi ellátásban részesülhetnek.
Orbán Viktor szerint Magyarország érdeke, hogy a törökök Szíria felé „engedjék ki” a migránsokat: „Ha az Európa felé nyíló kaput nyitják ki, akkor százezerszám fognak érkezni migránsok Görögországba, majd a Balkánra, onnan pedig vagy a magyar, vagy a horvát határhoz.”
Az Amnesty International szerint viszont Törökország háborús övezetbe telepíti vissza a menekülteket. Pénteki közleményük szerint az erőszakos áttelepítés durván jogsértő, hiszen az Északkelet-Szíriába tervezett biztonsági övezet még nem jött létre.
Október 23.
A nemzeti ünnep hajnalán neonácik gyújtottak fel egy szivárványos zászlót az Auróra előtt, és az épületet is összestencilezték. A közösségi központot ért incidens kapcsán Veszprémy László Bernát publicisztikájában fejti ki, hogy világnézeti vitáktól függetlenül most a határozott szolidaritás-vállalás ideje jött el.
A magyar miniszterelnök Wass Albert 1948-ban írt verséből választott egy sort az ünnep tiszteletére, miután Karácsony Gergely nácinak nevezte a vitatott munkásságú erdélyi költő írót. Másnap a vasárnap megválasztott budapesti főpolgármester elnézést kért azoktól, akiket megbántott Wass lenácizásával: „Tudom, hogy Wass Albert nagyon sokak számára egészen mást jelent, mint nekem”.
Megemlékeztünk Tova Meir, az elfeledett 56-os hős, a Széna téri felkelők „Vadmacskája” lenyűgözően kalandos életéről, aki megúszta Auschwitzot, megakadályozta, hogy orosz katonák megerőszakolják, üldözték mert németnek, ukránnak, orosznak hitték.
Kit választott Izrael?
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden visszaadta a kormányalakításra szóló megbízását Reuven Rivlin államelnöknek, miután a törvény által előírt határidőre nem volt képes kormányzóképes koalíciót alakítani a szeptember 17-i Knesszet-választások után.
Szerdán a királycsináló szerepét játszó Liberman úgy nyilatkozott, hogy szerinte a kormányfőt túszul ejtették az ultra-ortodoxok, és önös politikai céljai érdekében belerángatná az országot egy harmadik választásba.
Nagy Gabriella elemzésében attól tart, hogy Izrael teljesen megbénulhat év végére, miután Beni Ganznak nyolc hónap alatt sikerült, ami az elmúlt egy évtized alatt senkinek: komoly kihívás elé állítani Izrael miniszterelnökét.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Megemlékeztünk a 140 éve született Beregi Árminról, aki fegyveres cionista karhatalommal védte meg a vidéki zsidóságot a Károlyi-forradalom alatt.
Yitchak Mais, a Jad Vasem történelmi múzeumának egykori igazgatójával, a Sorsok Háza – EMIH által felkért – fő kurátorával Veszprémy László Bernát beszélgetett egy pár hete kiszivárgott szakmai koncepcióról, és arról, miért gondolja, hogy a Sorsok Háza egy világszinten is egyedülálló múzeum lesz.
David Mikics cikkét szemléztük arról, hogy az amerikai egyetemeken uralkodó PC-kultúra két dolgot tanít a diákoknak: hogyan cenzúrázzák magukat, és hogyan cenzúrázzanak másokat.
Pelle János „Ostrompszichózis és nyilas terror” című visszatekintésében azt latolgatja, hogy Szálasi államcsínnyel hatalomra jutott politikus volt-e, vagy inkább a németek önfejű bábja.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
