Orbán Viktor Wass Albert idézettel emlékezik 1956-ra

A magyar miniszterelnök a vitatott munkásságú erdélyi költő, író 1948-ban írt verséből választott egy sort az ünnep tiszteletére.

Facebook posztjában az egész költemény meghallgatható Dörner György színművész előadásában.

Security Check Required

No Description

Wass Albert személyének ellentmondásos a megítélése a magyar közéletben. Az író közéleti szerepvállalása során sokak szerint vállalhatatlan, antiszemita kijelentéseket tett. A közelmúltban széleskörű tiltakozást váltott ki, hogy a Wass Albert kultuszát aktívan ápoló Takaró Mihály magas állami kitüntetést kapott.

A nemzet egységének szimbóluma?

A Tett és Védelem Alapítvány felháborodással fogadta, hogy a  nemzeti ünnep alkalmából két előszeretettel zsidózó irodalmár is magas állami kitüntetésben részesült .

A Wikipédia szerint

„A magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja; a hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, miközben mások a legnagyobbak között emlegetik. Masszív, politikai felhangoktól sem mentes kultusz alakult ki körülötte mind Erdélyben, mind Magyarországon. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet, 1050-től egészen a jelenkorig, a saját, ősi nemzetségének történetén keresztül. Wass Albert 1944-től Németországban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt.”

1993. augusztus 20-án Wass Albertnek Antall József miniszterelnök előterjesztése alapján Göncz Árpád köztársasági elnök odaítélte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, amit a következő évben a floridai magyar konzul és Csoóri Sándor adott át neki otthonában. 1957-től amerikai állampolgár, magyar állampolgárságát 1997-ben kapta vissza.

Veszprémy László Bernát korábbi tanulmányában megpróbált utánajárni, hogy háborús bűnös volt-e Wass Albert, és a következő következtetésre jutott:

Kétségtelen, hogy az író és költő hívei nagy tiszteletükben szemet hunynak Wass egyes kétes indíttatású írásai felett. Egy felmentő célzatú tanulmány szerint Wass például egyáltalán nem közölt antiszemita publicisztikát emigrációja előtt. Ez így kétségkívül nem igaz, hiszen Nagy Enikő Orsolya 2016-os tanulmányában Wass több olyan, 1942-es cikkét is idézi, melyekben a „nemzetközi” „kávéházi hősök” és „díszgoj” segítőik szellemének „kiirtását” követelte, vagy szintúgy a „merkantil szellem” „zsidó örökségének” kereskedők közéből való „kiirtását” javasolta.