Szeptember közepén az amerikai, brit és ausztrál kormányfők közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a három ország védelmi megállapodást köt AUKUS néven, melynek középpontjában Ausztrália atommeghajtású tengeralattjárókkal való felszerelése áll. A tengeralattjáró-ügyleten túl a résztvevők megállapodtak, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést a kibertechnológia és mesterséges intelligencia terén, valamint növelik az Egyesült Államok katonai jelenlétét Ausztráliában. A megegyezés hamar komoly diplomáciai viharokat váltott ki. Kína, nem minden alap nélkül, egy ellenséges katonai szövetségként értékelte a megállapodást, a térségben továbbra is igen jelentős pozíciókkal rendelkező Franciaország pedig komoly lépésekre szánta el magát ausztrál és amerikai nagyköveteinek hazarendelésével. ttekintjük, az egyes szereplők szemszögéből hogyan is értékelhetjük az AUKUS-t, illetve választ adunk a kérdésre, valóban történelmi megállapodásnak tekinthető-e az egyezmény.
Hova: #TOP story
Biden nem akart találkozni Abbásszal
Joe Biden, amerikai elnök állítólag elutasította Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének kérését, hogy a múlt héten találkozzanak az ENSZ-közgyűlés alkalmával — tudta meg a Times of Israel.
A Babij Jar-i tömegmészárlásra emlékezünk
A Babij Jar Kijev közelében található, amelyet a nácik 1941. szeptember 19-én vettek át. Néhány nappal később nagy robbanás történt a német parancsnokságon, amely sok német katonát megölt. A nácik a zsidókat okolták a robbanásért, ami felerősítette irántuk a gyűlöletet, így amikor az SS-csapatok bevonultak Kijevbe, a város zsidóságát azonnal kijelölték a megsemmisítésre. A The Jerusalem Post megemlékezése.
„Senkitől nem lehet elvárni, hogy integrálódjon a nyugati nihilizmusba és önutálatba” Ayaan Hirsi Ali a Neokohnnak
Az emberjogi aktivista és író lapunknak elmondta, hogyan vált az iszlamisták célpontjává, hogy miért nem beszél senki az iszlám civilizáció imperialista múltjáról, és miért írt könyvet a migráció és a nők elleni erőszak kapcsolatáról. Hajdú Tímea interjúja.
Egy éve volt a hegyi-karabahi háború
A háború következményei, köztük a geopolitikai hatalmi eltolódások és a drónháború veszélyei a mai napig érezhetőek.
Amerikának állandó katonai jelenlétre van szüksége a Baltikumban – állítja egy szakértő
Miközben a védelmi minisztérium mérlegeli, hogy milyen mértékben legyen jelen tengerentúlon, itt az ideje, hogy az amerikai katonai jelenlétet a balti államokban tartóssá tegye. Ha csak időszakosan tart fenn amerikai katonai jelenlétet, hol igen, hol pedig nem – különösen addig, amíg a közeli Lengyelországban kialakul egy állandóbb amerikai jelenlét -, az rossz üzenetet küld a NATO legsebezhetőbb szövetségesei és Vlagyimir Putyin orosz elnök számára – írja John R. Deni a Defense News oldalán.
Küzdelem a zsidó identitás fennmaradásáért Amerikában
A zsidó napi rutin minden szeptemberben újraindul. A Ros Hásáná és a Jom Kipur nagy ünnepei sokunkat kihoznak a vallási hibernációból, és újra kapcsolatba kerülünk közösségeinkkel. Az idei korai időpontra esésük sokaknak lehetővé tette, hogy az ünnepeket a nehézkes zsinagógákon kívül, szabadtéri sátrak és a ropogós őszi levegő közepette ünnepeljék – írja Ari David Blaff a National Review oldalán.
DAVKASZT: Izrael és a célzott likvidálás diszkrét bája
„Politikailag inkorrekt beszélgetések Izraelről” alcímmel indított hiánypótló podcastot lapunk két szerzője: Amichay Mihály Éva újságíró és Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.
Zöld lámpát adott Joe Biden egy európai hadsereg felállításához?
Az afganisztáni zűrzavar a transzatlanti régió biztonságát is aláásta, ami néhány európai vezetőt egy új független védelmi erő felépítésére sarkallhat – véli Daniel Kochis, az 1945 oldalán írt elemzésében.
Zemmour: Ma leépítik a nemzetet, aztán a családot, és magát az embert
Éric Zemmour, francia író, műsorvezető és potenciális elnökjelölt a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson vett részt Budapesten.
Az igazak városa — a zsidómentő Vabre újabb lakosa kap „Világ Igaza” kitüntetést
Egy franciaországi vidéki protestáns város rendőrfőnökét a Yad Vashem a második világháború alatt a kollaboráns erők által célba vett zsidók megmentéséért tett erőfeszítései miatt a „A Világ Igazának” nyilvánítja.
A Merkel-éra vége, nyugtalanok a jövő miatt a németországi zsidók
Merkel alatt Izrael jó kapcsolatokat ápolt a német kormánnyal, de az új politikai korszak beköszöntével aggódnak egyes zsidó tisztviselők, hogy mit hoz jövő – írja a The Jerusalem Post.
„A barátaim az ISIS-hoz csatlakoztak, én az IDF-hez”
A 21 esztendős Yoel Levi Melillában született. A Marokkóban található autonóm spanyol városban a lakosok többsége muszlim, és ő sose gondolta volna, hogy alijázni fog, vagy, hogy egy nap izraeli katona lesz. Aztán három osztálytársa csatlakozott az Iszlám Államhoz.
Aszad újra befolyásos szereplővé válhat a Közel-Keleten
Tíz év véres polgárháború után, a vezető szövetségesei arról próbálják meggyőzni a nyugati országokat, hogy Aszad támogatása az egyetlen út a béke felé.
Elferdített valóság — Hogyan temette el az amerikai média a Biden család kínos ügyeit?
A 2020-as választás előtt az amerikai média és a Big Tech eltemette a Biden család ügyleteiről szóló híreket, arra hivatkozva, hogy azok egy „orosz dezinformációs kampány részei”. Csakhogy kiderült: a hírek igazak voltak.
Kire szavaznak ma a németországi zsidók?
Németország 83 milliós lakosságának kevesebb mint 1%-át teszik ki a zsidók; sokak számára a zsidó kérdések elhalványulnak azok mellett, amelyekkel az egész ország küzd, mint például az éghajlatváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek – írja a The Jerusalem Post.
Újabb fegyverkezési versenyt indíthat el az USA-Kína hidegháború?
Ausztráliát általában nem szokták a nagyhatalmi rivalizálás fontos résztvevőjének nevezni, de az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok által bejelentett új AUKUS biztonsági partnerség az USA és Kína közötti versengés egyik központi szereplőjévé tette a szigetországot – írja Yossi Mekelberg a Chatham House kutatója.
Az orosz Wagner-csoport zsoldosai szemet vetettek Malira, Párizsban aggódnak
Az orosz Wagner zsoldoscsoport harcosai hamarosan újabb pecsétet kaphatnak az útlevelükbe, ezúttal a nyugat-afrikai Mali országból, miután már legalább öt törékeny afrikai államban vettek részt emberi jogi visszaélésekben, gyilkosságokban és politikai beavatkozásokban – írja Amy Mackinnon a Foreign Policy-n.