Németország 83 milliós lakosságának kevesebb mint 1%-át teszik ki a zsidók; sokak számára a zsidó kérdések elhalványulnak azok mellett, amelyekkel az egész ország küzd, mint például az éghajlatváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek – írja a The Jerusalem Post.
A növekvő antiszemitizmus, Németország Izraelhez fűződő viszonya, az idősödő szovjet bevándorlók nyugdíja – ez csak néhány azok közül a kérdések közül, amelyeket a zsidó szavazók Németország-szerte mérlegelnek, mielőtt leadják szavazatukat a vasárnapi szövetségi választásokon.
Vasárnap a leköszönő Angela Merkel kancellár utódját választják meg, miután 16 évet töltött a poszton. A legfrissebb felmérések szerint hatalomváltás van kilátásban, mivel a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) a szavazatok 25-27%-ával az élre állt, ami Olaf Scholz jelenlegi alkancellárra bízná a parlamenti koalíció megalakítását. Merkel jobbközép Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és utódja, Armin Laschet alig marad le tőle 20-23%-kal, míg Anna Baerbock és a progresszív Zöldek 15-17% körül mozognak.
A zsidók Németország 83 milliós lakosságának jóval kevesebb mint 1%-át teszik ki, és sokak számára a zsidó kérdések elhalványulnak azok mellett, amelyekkel az egész ország küzd, mint például az éghajlatváltozás és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek.
A Jerusalem Post számos zsidó szavazóval beszélgetett arról, hogy mire gondolnak, amikor az urnákhoz járulnak.
A 75 éves Herbert Lappe informatikai tanácsadó, szülei 1949-es németországi bevándorlása óta tagja a helyi drezdai zsidó közösségnek. Nem hiszi, hogy a választás fő kérdései különböznének a zsidók és a nem zsidók számára. Lappe kifejezetten az éghajlatváltozásra és a társadalmi igazságosságra összpontosít, és szerinte ezekben a kérdésekben egyértelmű különbségek vannak a kancelláriáért és a Bundestagban elfoglalt helyekért versengő pártok között.
A kifejezetten zsidó kérdésekben, mint például a növekvő antiszemitizmus és Németország Izraelhez fűződő viszonya, Lappe nem lát nagy különbséget a pártok között (kivéve a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) esetében, amelyet nem tart demokratikus pártnak).
Ez az érzés Henrike Vogelsre, a 22 éves, egyszerre két berlini egyetemre járó diáklányra is igaz. Vogels a közép-németországi Hannover mellett született és nőtt fel, gyerekkorában családja nem sokat foglalkozott zsidóságával. Berlinben azonban Vogels otthonra talált a Base Hillel Deutschland nevű szervezetben, amelynek célja a fiatal zsidók bevonása a zsidó életbe. Azt mondja, hogy a nyilvánosan felvállalt zsidósága és queersége, valamint a Tóra tanulmányozása alapvetően befolyásolta politikai látásmódját – különösen azt, hogy a politika és a választások hogyan hathatnak a kisebbségekre.
„Olyan koalíciót akarok, amely a Zöld Párt, a Baloldali Párt és a Szociáldemokrata Párt között jön létre, mert szerintem ezek a legprogresszívebbek”
– mondta, megjegyezve, hogy a Zöldekre fogja leadni a szavazatát.
A Zsidók az AfD-ben csoport 2018 októberében indult, majdnem egy évvel az előző szövetségi választások után, amelyen a párt a szavazatok 12,6 százalékát szerezte meg – a harmadik legnagyobb párt lett ezzel az országban. A legtöbb közvélemény-kutatás jelenleg 11%-on, összességében a negyedik helyen méri őket.
Artur Abramovics, a csoport 25 éves elnöke egy e-mailben elismerte, hogy 2018 óta nem tudott új teljes jogú tagokat toborozni. Szerinte ennek oka a 2019 elején megjelent hírek, miszerint a német belügyi hírszerzés azt fontolgatja, hogy megfigyelés alá helyezi az AfD-t, és a kormánynak több hatalmat ad a párt kommunikációjának megfigyelésére. Abramovics szerint már önmagában ez elriasztotta a potenciális új tagokat. (2021 márciusában a német bíróságok felfüggesztették a megfigyelést, miután a párt bírósági keresetet nyújtott be.)
A kazahsztáni születésű, 53 éves Oleg Bam habozás nélkül az AfD mellett teszi le a voksát. Egy telefonbeszélgetésben Bam, aki szoftverfejlesztőként dolgozik Frankfurtban, azt mondta, hogy a bevándorlókat okolja az antiszemitizmus erősödéséért.
Bam elszigetelt incidensnek nevezete azt a szélsőjobboldali szélsőségest, aki két évvel ezelőtt Jom Kipurkor megtámadta a hallei zsinagógát.
„A zsidó szavazók német szavazók”
– ezt már a jeruzsálemi születésű Daniel Navon mondta, egy 22 éves egyetemista, aki a Zöld Fiatalok hamburgi ifjúsági szervezetében, a Zöldekhez kötődő ifjúsági szervezetben tevékenykedik. Ennek szellemében egyes zsidó kérdéseket nemzeti ügyeknek tekint.
Az 1990-es évek elején Németországba bevándorolt szovjet zsidók közül – akik ma az országban élő zsidók túlnyomó többségét alkotják – sokan még mindig szegénységben élnek. Navon szerint a Zöldek prioritásként kezelik az ország nyugdíjrendszerének stabilizálását és védelmét.
Navon megemlítette még Németország Izraelhez fűződő viszonyát is – amit Merkel kiemelten kezelt – mint fontos kérdést, amelyre a zsidók továbbra is figyelni fognak. Navon konkrétan utalt a közelmúltbeli jom kipur-i zsinagógatámadásra, amit az erősödő antiszemita légkörnek tud be ő.
„Nem csak az antiszemitizmus szélsőséges példáira, hanem a mindennapi antiszemitizmusra és diszkriminációra is reagálni kell”
– mondta.
Navon a mindennapi antiszemitizmus példájaként említi, hogy a német diákokat arra kényszerítik, hogy zsidó ünnepek alatt is tegyenek iskolai vizsgákat.
A linke az komcsi, nem szimplán „baloldali”.
„sokak számára a zsidó kérdések elhalványulnak azok mellett, amelyekkel az egész ország küzd” Felháborító! Mi lehet fontosabb egy német számára…
Ha az agyadat elborito antiszemita kod nem korlatozna a kognitiv kepessegeidet, akkor megertetted volna, mar a cimbol, hogy a nemetorszagi ZSIDO szavazokrol van szo. A SOKAK a nemetorszagi zsidokra vonatkozik, okostojas. Te tenyleg a kakan is csomot keresel, csak tudnam miert? Mit tettek veled a zsidok? Talan a Dunaba lottek? Vagy forditva, valami felmenod volt a hunyo, es igy probalod feldolgozni a multat? Aruld el, mert szamomra rejtely a kenyszeres mukodesed.
Ja, azt hittem ott németek laknak, max. más a vallásuk.
Hat ez az. Eleinte, ugy szaz evvel ezelott meg a nemet zsidok is ezt hittek. Sot, a magyarok is…ugy ertem a magyar zsidok, elukon peldaul a jeles hazafival, Radnotival. De azutan a nemet es a magyar zsidok is megertettek, hogy ok bizony nem nemetek es nem magyarok, csak budos zsidok. Es ezt a lecket egyelore meg nem felejtettek el. Ezert aztan a „nemet zsidok” nem egyszeruen nemetkent szavaznak, hanem nemet zsidokent. Persze akik igazan megtanultak a lecket, es levontak a tanulsagot, azok nem Nemetorszagban es nem Magyarorszagon szavaznak.
Na, Radnóti megvolt, jöhet a szembenézős kérdés. 20 Forintért.
Azert megertetted, hogy mekkora baromsagot irtal? Persze nem varom el toled, hogy ennyi empatiad legyen, de ha a szadba ragjak, talan megerted.
AfD