„Politikailag inkorrekt beszélgetések Izraelről” alcímmel indított hiánypótló podcastot lapunk két szerzője: Amichay Mihály Éva újságíró és Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.
A sorozat következő epizódjában a célzott likvidálás, mint biztonságpolitikai eszköz témakörét járják körbe.
1. Mi a különbség a célzott likvidálás, az asszaszináció, a törvényen kívüli ölés és a preventív akció között?
2. Törvényes-e a célzott likvidálás és mi a jogi megítélése a többi kategóriának?
3. A célzott likvidálások erkölcsfilozófiája – etikusok és jogászok a céltávcső mögött.
4. Milyen esetekben alkalmazta Izrael a célzott likvidálás eszközét? – Tipológia a teljesség igénye nélkül.
5. Mennyire hatékony eszköz a célzott likvidálás? Esettanulmányok: az 1956-os háború és a Második Intifáda.
6. Milyen esetekben nem alkalmazza Izrael a célzott likvidálás eszközét? 7. Mik voltak a legsúlyosabb melléfogások? 8. Járulékos veszteségek – mi az amit egy demokrácia tolerálni képes?
A podcast korábbi epizódjai itt hallgathatók meg.
Amichay Mihály Éva cikkei itt, Robert C. Castel írásai pedig itt olvashatók a Neokohnon.
Amichay Mihály Éva összes cikkét elolvashatja itt.
Van különbség a magyarban is az „öl” és a „gyilkol” között, de nincs akkora különbség, mert az „öl” szavunk is rejthet rosszindulatot, de míg ott ez eshetőleges, addig az aki „gyilkol” azt minden esetben törvénytelenül és szándékosan követi el, rendszerint valamilyen eszközzel (talán eléggé szemléletes példa, hogy önvédelemből lehet ölni, de önvédelemből gyilkolni nem).
Valamikor nagyon régen nagyobb lehetett a két szó közötti különbség, de mára a kettő közötti határvonal eléggé elhomályosodott ebben az összefüggésben (az „öl” szavunkat sokkal szélesebb körben használjuk).
Az 1862-es Czuczor-Fogarasi szótárban ezt olvashatjuk:
„*GYILKOL (gyil-k-ol) áth. m. gyilkol-t. Tulajdonk. gyilokkal öl, megöl vagy szúr, megszúr. Szélesb ért. valamely ölő fegyverrel, eszközzel törvénytelenül és szándékosan elveszi, eloltja más életét. A rablók fosztogatnak és gyilkolnak. Meggyilkolni, rakásra gyilkolni az elfoglalt város lakosait.”
A mostani szótárban:
https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/szotar.php?szo=GYILKOL&offset=11&kezdobetu=GY
1862-es:
ÖL (2) áth. m. öl-t. 1) Valamely élő állatnak akármely módon, vagy szerrel életét veszi. Embert ölni, barmokat, baromfiakat ölni. Fegyverrel, méreggel megölni valakit. Megöli a bú, a fájdalom. Férgeket, bolhát, tetüt ölni. A kártékony állatokat kiölni. Magát vizbe ölni. A foglyokat kegyetlenül megölni, leölni. Agyon sujtva, fejbe ütve, fojtogatva, éhséggel megölni. Harczban, párviadalban, az ellenfélt megölni. 2) Átv. ért. mondatik növényekről is. A nagy szárazság, a sok víz kiöli a fákat, füveket. Ez értelemben am. irt, pusztít. 3) Képes kifejezéssel leginkább erkölcsi értelemben valaminek létezését megszünteti. A gyermekből kiölni a szemérmet, a becsületérzést. A nemzeti szellemet elölni. Ezen igekötővel bele am. veszteget, elkölt. Minden pénzét beleölte a házépítésbe. Vagyonát holmi sikerületlen tervekbe ölte bele. Ezen ige a maga nemében oly egyszerü, mint az ül, foly, ir, ér, bír, sír stb. Valószinű, hogy eredetileg szükebb értelme volt, s annyit elentett, mint szúr, bök, miért ,ölni’ szoros ért. am. valamely hegyes, éles eszközzel kivégezni, s megfelel a német stechen, abstechen igének, honnan a disznót s baromfiakat ölik, az ökröt vágják. E jelentéssel megegyezik az ölt igének alapértelme, pl. tűbe czérnát ölteni am. beleszúrni; ruhát felölteni, am. a karokat annak ujjaiba szúrni, dugni; kiölteni a nyelvet am. kifelé szúrni, tolni; a csiga szarvat ölt, am. azt hüvelyéből kiszúrja. Ily fogalmi és hangi viszony van a német stechen és stecken között. V. ö. ÖLT. Egyébiránt sínai nyelven: lu (occidere; conviciis proscindere); törökül pedig öl-mek am. hal-ni, meghal-ni, és öldürmek am. öl-ni (halat-ni).
A most használatosban:
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/o-o-433E2/ol-1-434CE/
Az Izrael-ellenes magyar nyelvű sajtó előszeretettel használja a(z):
– ölte, megölte (a hatástalanította, vagy a likvidálta helyett)
– lelőtte (a meglőtte, vagy a megsebesítette helyett).
A hvg egyszer egyszer nagyon lebukott a szándékos hangulatkeltéssel, amikor is az url címben használt kifejezés „érdekes módon” eltért a cikk hasábjain szereplő kifejezéssel. Nagyon látszott a dolgon, hogy előbb a helyes kifejezést használták, majd pedig a helytelen, tehát hangulatkeltő kifejezésre cserélték azt.