Ebben a döbbenetes izraeli sorozatban nincsenek jók és rosszak, hanem hús-vér emberek, családi háttérrel, érzelmekkel, pontosan megrajzolt, valós karakterek.
Hova: #Kiemelt
Trianon helyett Párizs: Magyarországnak esélye sem volt
99 éve írták alá a trianoni békeszerződést. Közhiedelem tárgya, hogy a szerződés a 100-ik évfordulón lejár, azonban ez már 72 évvel ezelőtt megtörtént. 1947-ben lépett érvénybe a második világháborút lezáró párizsi béke, amely véglegesítette a mai Magyarország határait, és ezzel felülírta a korábbi szerződést. Ennek a kommunizmus negyven éve alatt elfelejtődött epizódnak a mozzanatai majdnem annyira tragikusak, mint Trianon maga.
Élesedő Washington-Teherán konfliktus – mi áll a háttérben?
Fokozódik az ellenséges, már-már háborús hangulat Irán és az Egyesült Államok között, de a nyilatkozatok szerint mindkét fél inkább elkerülné az összecsapást. A konfliktus hátteréről Dr. Sárközy Miklós Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.
Katonadolog: múlt és jövő harca Izraelben
A haredi (ultraortodox) fiatalok kötelező sorkatonáságának ügyén bukott el a választásokon győztes Benjamin Netanjahu kormányalakítása. Kérdés, fenntartható-e hosszú távon, hogy a jesivákban tanuló fiataloknak ne kelljen a hadseregben szolgálniuk?
Levante, avagy a kultúrák összecsapása
A Nyugat továbbra is a demokratikus állam eszméjével keres megoldásokat, amiben benne van az a gesztus, miszerint a demokrácia fejlettebb a törzsi társadalmaknál – na ez az, ami ellen a Levante tiltakozik.
Martin Luther King #metoo botránya: lehet-e gyarló ember történelmi hős?
Elérte a #metoo Martin Luther King Jr-t is. A polgárjogi aktivista életrajzírója azt állítja: Kingnek több mint 40 házasságon kívüli viszonya volt, és szexuálisan deviáns életmódot folytatott.
Jordan Peterson: „az igazság tartja fenn a világot”
„Csodálatos, ahogy Magyarországon a 20. század után előtört a szabadság, és eljött a második esély egy reményteljes jövőre” — kezdte budapesti előadását a sztárpszichológus a Brain Bar rendezvény keretében.
A francia Gayssot-törvény: meddig terjed a szólásszabadság határa?
Az USA alkotmányának első kiegészítése szerint „A Kongresszus (…) nem korlátozza a szólás- vagy a sajtószabadságot (…)”. Ebből gondolhatnánk, hogy a szabad szólásnak és véleménnyilvánításnak nincsen korlátja az Egyesült Államokban, s teljes egészében a polgárokra van bízva, hogy a butaságokat „kezeljék és értelmezzék”. Ám a bírósági gyakorlatból azért kiderül, hogy az első kiegészítés által „védett szólásnak” mégiscsak vannak bizonyos korlátai. Európában a szólásszabadsághoz történelmi okokból is jóval megszorítóbban szokás viszonyulni, bizonyos véleményeket gyakran tiltanak és büntetnek a törvények. Ide tartozik például a holokauszt nyilvános tagadása, minimalizálása, azaz – francia szóhasználatban – a revizionizmus is. E cselekményt Franciaországban az 1990-es Gayssot-törvény tette büntethetővé. Íme Soós Eszter Petronella francia antiszemitizmus-történeti sorozatának következő része.
Birodalom vagy föderáció?
Az EP-választások után, az euroszkeptikusok megerősödése nyomán fontos visszatérni arra a kérdésre: tényleg antidemokratikus-e az Európai Unió? Meg azt is jó átgondolni, hogy azok, akik meg akarnak védeni bennünket az EU „elnyomásától”, nem viszik-e túlzásba otthon, saját országukban az elnyomást?
Ungváry: a ’44-es kiugrási kísérlet olyan volt, mint a Brexit
Egy heves vitát kiváltó cikksorozat után személyesen is ütköztek az álláspontok arról, hogy a II. világháborúban Magyarország német megszállását a szövetségesek provokálták-e ki, ezzel megpecsételve a magyar zsidók sorsát, vagy a hadihelyzet indokolta a nácik bevonulását, a gyors deportálásokban pedig a hazai közigazgatásé a felelősség.
Elmaradt áttörés: mi vár az euroszkeptikus pártokra?
Több országban fölényes győzelmet arattak, mégsem változtatták meg az Európai Parlament erőviszonyait a kontinens nacionalista pártjai. Egyelőre. A meccseket most előbb a hazai színtereken kell lejátszaniuk.
A bukott államok és a migráció
Természetesen nem hagyhatjuk sorsukra a harmadik világ szerencsétlenjeit. De meg kell teremteni a hatékony segítségnyújtás feltételeit.
„Ha nincs a holokauszt, az Aranycsapat akár világbajnok is lehetett volna”, véli David Bolchover brit író
Film készül Guttmann Béla életéből, akinek története csupán egy a tucatnyi, felfedezésre váró fantasztikus zsidó sportolók közül. Az angolok csodálják, mi pedig nem is ismerjük eléggé saját futballunk múltját, amely organikusan kapcsolódik a zsidóság polgárosodásához — állítja David Bolchover angol író. Interjú.
Majdnem egymillió bevándorló érkezett családegyesítés címén Európába
Angol nyelvű tanulmánnyal jelentkezett a Migrációkutató Intézet a családegyesítések és a bevándorlás társadalmi hatásairól.
Tényleg a mostani választáson múlik Európa jövője?
Május 23-án megkezdődtek a 2019-es EP-választások, Európa lakosai négy napon keresztül adják le voksaikat. A politikusok mindenütt azt hirdetik, ezen a választáson múlik, hogy az Európai Unió szétesik-e vagy megmarad. Kérdés, az uniós választásokat körbelengő érdektelenségen át tudnak-e törni a minden oldalon szavazásra biztató kampányok?
Kenneth Abramowitz: „A nyugat-európaiak fele Kelet-Európába fog menekülni”
Kenneth S. Abramowitzot a nemzetközi médiában az amerikai Republikánus Párt egyik legnagyobb adományozójaként tartják számon. Az egészségügyi szektorban érdekelt NGN Capital társalapítójaként területének egyik top üzleti szakértőjének nevezte az amerikai szaksajtó a kétezres évek elején. A Columbia Egyetem hallgatójaként kémiai tanulmányokat folytatott, majd 1976-ban üzleti ismeretekből mesterdiplomát szerzett a Harvard Egyetemen. A SaveTheWest.com létrehozója, 25 különböző zsidó és cionista szervezetben aktív, köztük az Amerikai Cionista Szervezetben. Idén márciusban a Mathias Corvinus Collegium migrációs konferenciájának (MCC Budapest Summit on Migration – The Biggest Challenge of Our Time?) meghívott vendégeként tartott előadást Budapesten. Interjúnk.
Ibiza után: buknak-e a radikális populisták Európában?
Nem, a Strache-videó egyelőre csak Ausztriában okozott földrengést, az EP-választásra nem hat ki szükségszerűen. A botrány viszont sokak számára rávilágított arra, hogyan is értik ezek az emberek a nemzeti szuverenitást.
„Szabotázsakciók”: mire készül Amerika a Perzsa-öbölben?
A Pentagon további 5-10 ezer katona Közel-Keletre vezénylését fontolgatja — jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR).