Fauda, avagy gyomorszájon vág a valóság

Ebben a döbbenetes izraeli sorozatban nincsenek jók és rosszak, hanem hús-vér emberek, családi háttérrel, érzelmekkel, pontosan megrajzolt, valós karakterek.

A napokban írtam arról, hogy Uzi Rabi professzor, Közel-Kelet szakértő mennyire fontosnak tartja, hogy az izraeli zsidó fiatalok arabul tanuljanak.

A párbeszéd elemi követelménye, hogy ismerjük a másik kultúráját. Az izraeli arabok az állam 71 éves fennállása alatt sokkal jobban megismerték a zsidókat, mint fordítva.

Az arab tanulást számos ösztöndíj segíti. Uriya Shavit, a tel-avivi egyetem professzora minden évben szervez intenzív nyári arab-tanfolyamokat, mert meggyőződése, hogy hatékonyan csak úgy lehet nyelvet tanulni, ha hat héten át napi 8 órában tanuljuk, aztán az év többi szakaszában szinten tartjuk, illetve fokozatosan elmélyítjük ezt a tudást.

Mégsem ez hozta meg az utóbbi időben az arab tanulási kedvet az izraeli zsidók körében, hanem egy sikeres tévésorozat, amelynek most kezdték forgatni a harmadik évadát, a Fauda (arab szó, magyarul káoszt jelent).

A sorozat egyik sajtófotója

A sorozat nemzetközi népszerűségnek örvend, az első két évad epizódjai megnézhetők a Netflixen.

A sorozatban mindenki a saját nyelvén beszél, ahogy az természetes: a zsidók héberül, az arabok egymás közt arabul, időnként keverednek a nyelvek, és az angol is beékelődik imitt-amott, de a filmek jelentős részében bizony arabul beszélnek, amit persze feliratoznak, de mennyivel jobb, ha az ember hallva érti, hogy mit mondanak a szereplők.

A sorozatot ketten jegyzik: Lior Raz és  Avi Issacharoff — mindketten tökéletesen beszélnek arabul, különleges alakulatnál szolgáltak a katonaságban, és azokból az élményekből jócskán felhasználtak a forgatókönyvben.

A tartalom hitelességét további katonai és hírszerzési szakemberek csapata segíti, és ez az egyik erőssége a sorozatnak — itt nem a hollywoodi képzelet szárnyal a jó fiúk és a rossz fiúk összecsapásában, hanem a valóság vág gyomorszájon minden epizódban. Nincsenek jók és rosszak, hanem hús-vér emberek, családi háttérrel, érzelmekkel, pontosan megrajzolt, valós karakterek.

A sorozat megjelenésének első évében, 2015-ben már díjat nyert, 2017-ben pedig az izraeli  televíziós akadémiai díjak (az „izraeli Oscar”) közül 11-et szerzett meg, köztük a legjobb forgatókönyvnek, a legjobb rendezésnek, a legjobb színészi alakításnak járó díjat. 2016-ban a Netflix megvásárolta a sorozatot, ezzel megnyílt a nemzetközi ismertség előtt az út.

Népszerűsége az arab lakosság körében is vitathatatlan — éppen azért, mert nem egyfajta, politikai érdekek mentén megfogalmazott narratívát igyekszik sulykolni, hanem emberi arcot ad a konfliktusnak.

Fauda (trailer)

Created by Avi Issacharoff & Lior Raz Since the late 1980’s, the IDF has operated special undercover units called „Mista’arvim” who learn to speak perfect Ar…

Az első évad az ún. „megszállt területeken”, Júdea és Szamária területén játszódik, ahol egy veszélyes terrorista vezető bujkál, aki több, mint száz izraeli polgár haláláért felelős. A különleges, belbiztonsági alakulat igyekszik megtalálni és megölni őt, ám ez a macska-egér harc további tragédiák forrása mindkét oldalon.

A második évad során láthatjuk, hogy egy-egy terrorista vezető halála mennyire nem oldja meg a konfliktust, rögtön lép helyébe valaki más, sokszor még kegyetlenebb, még képzettebb, bosszúvággyal teli utód.

A szíriai polgárháborúban az Iszlám Állam soraiban harcoló csapatoktól tér vissza a régi vezér fia, hogy az izraeliek családján bosszulja meg apja halálát.

A harmadik, idei évad helyszíne a gázai övezet, és ahogy az előző évadban is, a történet aktuális problémákat hoz emberközelbe.

Levante, avagy a kultúrák összecsapása

A Nyugat univerzálissá akarja tenni a maga világát, holott a megértés alapja az lehetne, ha hajlandó lenne megismerni a levantin világképet. Amichay Mihály Éva írása.