Elmaradt áttörés: mi vár az euroszkeptikus pártokra?

Több országban fölényes győzelmet arattak, mégsem változtatták meg az Európai Parlament erőviszonyait a kontinens nacionalista pártjai. Egyelőre. A meccseket most előbb a hazai színtereken kell lejátszaniuk.

Valószínűleg már sose fogjuk megtudni, hogy a Strache-videó vagy más okok miatt nem erősödtek meg összeurópai szinten azok a nemzeti „szuverenista” pártok, amelyeket számos előrejelzés az EP-választás legvalószínűbb győzteseinek könyvelt el. Egyedül a német AfD vezére panaszkodott nyilvánosan a Strache-hatásra („többet ártott nekünk, mint Ausztriában az FPÖ-nek”), a többiek vagy örültek győzelmüknek, vagy azóta is hallgatnak.

Kezdve Németországgal: az itt történtek szinte leképezik az EP közeljövőjét is. A centrumnak számító kereszténydemokrata/keresztényszociális (CDU/CSU) pártunió visszaesett ugyan, de a második helyen végzett zöldekkel és a jelentőset bukott szocdemekkel és liberálisokkal együtt még mindig létezik valamiféle politikai közép.

A szélsőjobboldali, Moszkva-barát AfD várakozáson alul teljesített 11 százalékával (tavaly ősszel még 15-20 százalékot vártak), de így is közel 4 százalékkal jobban szerepeltek a múltkori EP-választáshoz képest. A párttal vélhetően nem is elsősorban a Strache-videó bánt el, inkább a kampányban újra meg újra felbukkanó saját korábbi kampányfinanszírozási botrányok.

Ráadásul lényeges pontra világított rá az euroszkeptikus párt elnöke, amikor az EP-választás estéjén a tévében közölte:

„Nem könnyű elmagyarázni, miért akarunk egy olyan parlamentbe bejutni, amit meg akarunk szüntetni.”

Ausztriában az ismert videóügybe belebukott Szabadságpárt (FPÖ) egy nappal azelőtt maradt le alaposan Sebastian Kurz néppártja (ÖVP) mögött, hogy tudvalevő volt: ők is megszavazzák hétfőn az ellenzéki szocdemek (SPÖ) bizalmatlansági indítványát a kancellár ellen. (A szocik vasárnap este ugyan gondolkodtak rajta, érdemes-e a népszerű, és az EP-választáson látványosan megerősödött fiatalemberrel szembemenni, végül igent mondtak.)

Érdemben nem erősödtek: Salvini és főbb európai harcostársai. Fotó: MTI/AP

Az FPÖ-nek valójában nincs szégyenkezni valója, a 17,5 százalékos eredmény azt jelenti, hogy csak 2,2 százalékkal szerepeltek rosszabbul, mint négy éve.

„Süllyedtek, de nem zuhantak le” – állapította meg róluk találóan a német Spiegel.

Az ÖVP vezette centrumot erősítik azonban az itt is jól szerepelt zöldek és a liberális Neos, amely a szeptemberi előrehozott választásokon koalícióra is lépne Kurzékkal.

Nagy-Britanniában 31,6 százalékkal fényesen tarolt a Brexit-párt, maga mögött hagyva a második helyen végzett liberális demokratákat és mindenki mást. A távozó May miniszterelnök toryjai 9 százalékkal ötödikek lettek.

Nigel Farage, a showman, aki az AfD-hez hasonlóan abban az EP-ben vívja Európa-ellenes csatáit, amit nem is szeret, a Brexit-válság kellős közepén vált új pártjával az ország vezető erejévé, még ha ezt nem is tudja odahaza kamatoztatni. Legfeljebb annyiban, hogy retorikailag segíti May valószínű utódát, a Brexit-káoszért nagyban felelős Boris Johnsont, aki ha kell, kész bármiféle megállapodás – vagy jogállami kötelmek – nélkül kilépni az EU-ból.

Franciaországban Marine Le Pen

már az első részeredmények után győztesnek hirdette magát, és joggal:

a Nemzeti Tömörülés (RN) a voksok 23,23 százalékát szerezte meg, maga mögé sorolva Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártját, amely a szavazatok 22,31 százalékát kapta.

A sárga mellényesek erőszakos demonstrációi miatt is súlyos belpolitikai válságtól sújtott országnak Le Pen azt üzente, hogy Macronnak „le kell vonnia a következtetést” az EP-választásból, és sürgősen előrehozott parlamenti választást kell kiírni. Édouard Philippe miniszterelnök önkritikusan annyit mondott, hogy a kormány „érti a választók üzenetét”, de az eredmény nem változtat a kormány reformpolitikáján.

Olaszországban is tarolt a Matteo Salvini-féle Liga, a populista párt a voksok 34,3 százalékát szerezte meg, ami a Liga történetében az eddigi legjobb eredmény. Az már azonban kétséges, érvényesíteni tudja-e a pártvezető, amit a választás éjszakáján nyilatkozott a La7 csatornának: „A szavazásnak köszönhetően megpróbálhatjuk megváltoztatni Európát.”

Az MTI adatai szerint az Európai Parlamentben ugyanis

az összkép a tegnapi este után sem változott alapvetően.

Az Európai Néppárt (EPP) 179 képviselőt küldhet a 751 tagú testületbe, így övé lesz továbbra is a legerősebb frakció. A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Macron pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak.

A három jelenlegi euroszkeptikus pártcsoportnak most együttesen 171 mandátuma van a 751-ből, ami akkor sem enged nagy mozgásteret számukra, ha amúgy együttvéve sincs meg a két nagy blokk abszolút többsége. Márpedig a Néppárt jelenlegi csúcsjelöltje, Manfred Weber már a választás éjszakáján egyértelműen közölte:

„Nem fogunk olyan pártokkal együtt dolgozni, amelyek szétverik Európát.”

Le Pen legyőzte Macront, de a Néppárt a legerősebb Európában

Itthon vezet a Fidesz, áttört a DK, a két baloldali párt és a Jobbik mellett pedig a liberális Momentum is mandátumot szerzett.