Itthon vezet a Fidesz, jól szerepelt a DK, a két baloldali párt és a Jobbik mellett pedig a liberális Momentum is mandátumot szerzett. Cikkünk folyamatosan frissül.
A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után az EP-be bejutott pártokra leadott szavazatok és mandátumok száma a következő:
- FIDESZ-KDNP: 1 777 757 (52,14 százalék, 13 mandátum)
- DK: 554 286 (16,26 százalék, 4 mandátum)
- MOMENTUM: 338 314 (9,92 százalék, 2 mandátum)
- MSZP-PÁRBESZÉD: 227 786 (6,68 százalék, 1 mandátum)
- JOBBIK: 219 539 (6,44 százalék, 1 mandátum)
Az LMP nem szerzett mandátumot, ezért lemondott a párt elnöksége.
Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján a hvg.hu beszámolója szerint azt mondta: korszakos győzelmet arattak, mert a bevándorlással egy új korszak kezdődött. Megköszönte azoknak, akik úgy szavaztak, hogy Magyarország maradjon a magyaroké, emellett a választás szerinte a nemzetegyesítés lehetőségét is adja, mert az EP-ben együtt lesznek a többi határon túli magyar párttal.
„Az emberek itt azt gondolják, hogy Brüsszelben változásra van szükség, és olyan vezetők kellenek, akik tisztelik a nemzeteket, és büszkék a 2000 éves keresztény kultúrára” – idézte a lap a kormányfőt.
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 14-én.
A Néppárté lesz a legnagyobb frakció
Az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben (EP) a választásokról közzétett exit pollok vasárnap esti első összesítése szerint.
Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 173 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején továbbra is 751 tagú testületbe.
A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) az összesítés szerint 147 mandátumuk lehet. Az előzetes adatok szerint átlagosan körülbelül 49-52 százalékos volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Legutóbb, 2014-ben a részvétel 42,61 százalék volt.
Weber: megerősödött az EP
Az európai parlamenti (EP-) választás legfontosabb fejleménye a magas részvételi arány, amely az Európai Unió (EU) intézményei közül a parlamentet erősíti – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje vasárnap Berlinben, az urnazárás után tett nyilatkozatában.
Hangsúlyozta, hogy a magas részvételi arány révén megerősödött EP-nek a többi tényezővel megegyező, „egyenlő befolyással kell rendelkeznie” az EU-s tisztújításról a választás után kezdődő vitában.
Az emberek részvétele a választáson azt jelzi, hogy „az európai demokrácia él” – tette hozzá.
Liberálisok: mi leszünk a mérleg nyelve
A liberálisok olyan közös érdekekért fognak küzdeni az új összetételű Európai Parlamentben, mint a klímaváltozás, a tisztességes adóztatás, a belső piac kiépítése, és a migrációs válság európai megoldása – jelentette ki Guy Verhofstadt, az európai liberális pártcsalád, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) elnöke.
A Budapesten egyébként a Momentum mellett kampányoló Verhofstadt közölte, a választások megerősítették, hogy a liberális pártcsalád a mérleg nyelve lesz az Európai Parlamentben.
Németország: győzött a CDU/CSU
A Euronews szerint Németországban a kormányzó CDU-CSU vesztett népszerűségéből, de így is megnyerte a választásokat 28 százalékkal. A Zöldek végeztek a második helyen 22 százalékkal, a szocdemek (SPD) lecsúsztak a 3. helyre, a szélsőjobboldali AfD pedig 10,5 százalékot kapott, ők végeztek a 4. helyen.
„Strache többet ártott nekünk, mint Ausztriában az FPÖ-nek” – fejezte ki csalódottságát az AfD párt- és frakcióvezetője, Alexander Gauland.
A CSU és a testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) összesített eredménye csalódást keltő, de így is a CDU/CSU szövetség Németország vezető Európa-párti ereje – mondta Manfred Weber.
A neonáci NPD 0,5 százalékot sem ért el, ezzel elveszti egyetlen EP-mandátumát is.
Ausztria: tarolt Kurz, az FPÖ harmadik
Sebastian Kurz osztrák kancellár esti nyilatkozata szerint „megerősítve” érzi magát, miután az előrejelzések szerint pártja képes volt elsöprő győzelmet aratni vasárnap az európai parlamenti (EP-)választásokon, egy héttel a kormánykoalíció összeomlása után.
Az EP által közölt előrejelzések szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) a szavazatok 34,5 százalékát szerezhette meg, jelentősen megelőzve a Szociáldemokrata Pártot (SPÖ), amelynek 23,5 százalékot jósolnak. A harmadik helyen, a voksok várhatóan nagyjából 17,5 százalékával az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), az ÖVP eddigi koalíciós partnere végezhetett.
Múlt hét végén egy korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke, és ennek nyomán a kormánykoalíció is felbomlott. Ausztriában szeptember elején előrehozott parlamenti választást tartanak. Hétfőn az osztrák parlamentben bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurz ellen.
Franciaország: Le Pen nyert, Macron második
Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke bejelentette, hogy pártja megnyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Franciaországban.
A jobboldali politikus leszögezte, hogy ez „a nép győzelme”, a választást pedig Emmanuel Macron politikájáról és személyéről tartott népszavazásnak nyilvánította. Marine Le Pen szerint Macronnak „le kell vonnia a következtetést”, és „nincs más választása”, mint új előrehozott parlamenti választást kiírni.
Édouard Philippe francia miniszterelnök vasárnap este aláhúzta, hogy „alázattal, de elszántsággal” elfogadja az eredményt.
Az EP becslése alapján az RN a voksok 23,23 százalékát kapta, míg a Macron pártja által vezetett pártszövetségre a választók 22,47 százaléka szavazott. Ezek alapján az RN várhatóan 22, a liberális frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe.
