Nagy művészek alkotásai nem veszítik el aktualitásukat az idő múltával sem. Oszip Mandelstam orosz zsidó költő versei, aki a sztálini rendszer egyik legismertebb áldozata volt, időszerűbbek, mint valaha.
Hova: #TOP story
Hétmillió dollár a Buenos Aires-i merénylet kitervelőjéért
Washington szerint még mindig veszélyes Salman Raouf Salman, a Hezbollah egyik vezetője, akit az 1994-es, 85 halálos áldozattal járó Buenos Aires-i merénylet kitervelésével gyanúsítanak. Hétmillió dolláros nyomravezetői díjat ajánlottak fel, valamint befagyasztották a terrorista amerikai érdekeltségeit – írja a The Times of Israel.
Minden második vidéki zsidót érte már támadás a szovjet utódállamokban
A volt szovjet tagállamok kisvárosaiban, falvaiban élő zsidók csaknem fele tapasztal antiszemita támadást – írja a The Jerusalem Post egy egy amerikai kutatás alapján.
„A Sas leszállt” – ötven éves emberi lábnyom a Holdon
Éppen fél évszázada, hogy két amerikai űrhajós, Neil Armstrong és Buzz Aldrin leszállt a Holdra, megtéve azt a bizonyos hatalmas ugrást az emberiség számára. Az kevéssé ismert, hogy ugyanezen a napon egy szovjet szonda is becsapódott a Holdba.
Heti Grün — 2019. július 20.
Elhunyt Heller Ágnes, Drónok harca, Peretz harca a homofóbiával, Trump harca a felvágott nyelvű amazonokkal. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Meghalt Heller Ágnes
90 éves korában meghalt Heller Ágnes filozófus – írta az Index. A Népszava úgy tudja, a Balatonba fulladt.
Von der Leyen: meg kell hallgatni a magyarokat és a lengyeleket
Finomhangolná viszonyát az EU migránspolitikáját ellenzőkkel, és német gazdasági megoldással készül a Brexit utóhatásaira a héten megválasztott Ursula von der Leyen.
Zsidó hősök unokája, aki a magyar labdarúgó válogatott kapusa lenne
Auschwitzi túlélők unokája, egy Goláni brigádos elitkatona fia Robi Levkovich, aki tavaly az izraeli labdarúgó-bajnokság egyik legjobb kapusa volt. A 31 éves sportoló most visszatért ősei hazájába, hogy a Budapest Honvéd csapatából verekedje be magát a magyar nemzeti válogatottba. Interjú.
Ma 25 éve sújtott le a terror az argentin zsidókra
Az AMIA robbantás mögött minden bizonnyal Irán áll, és a korábbi argentin elnök is nyakig sáros lehet az ügyben.
Ortodox hírszerzőket képez a Moszad
A jesiva tanulmányok során elsajátított tanulási módszert hasznosíthatják a titkosszolgálatok biztonsági elemzéseinél.
Kiállítás: Egy magyar stetl Jeruzsálem szívében
Száz kapu címmel nyílik kiállítás az Izraeli Kulturális Intézetben, mely Jeruzsálem kevésbé ismert, vallásos negyedében vezet körbe.
Trump: „Egyetlen porcikám sem rasszista”
Az amerikai képviselőház kedd este mégis rasszistának bélyegezte meg az elnököt.
A sajtó és a posztmodern érzület
A posztmodern filozófia kifejezetten elutasítja az objektív igazság létezését, leginkább abból a célból, hogy különböző hátrányos helyzetűnek ítélt csoportok érdekeit helyezze előtérbe. A nemes cél érdekében bevetett politikai eszközöknek köszönhetően pedig megkérdőjelezhetővé válik minden narratíva. Horváth Marcell írása.
Történelmi pillanat: 9 ezer éves várost tártak fel Jeruzsálem közelében
A szakemberek szerint a feltárás „gyökeresen megváltoztatja” mindazt, amit eddig a neolitikumról gondoltak.
Miért nem mentett meg az Egyesült Államok húszezer zsidó gyereket?
1939 nyarán elbukott az a törvénytervezet a Kongresszusban, amely az amerikai Kindertransportként vonulhatott volna be a történelembe.
A nap, amikor Franciaország elismerte: felelős volt a holokausztban
1995. július 16-án, ma 24 évvel ezelőtt nagy horderejű beszédet mondott az éppen akkor újonnan hivatalba lépett francia köztársasági elnök, Jacques Chirac. Arról beszélt, hogy a második világháborús Pétain-rezsim nem egyszerű bábállam volt, s a franciaországi zsidóüldözésekért nem csak a náci Németország felelős, hanem maga Franciaország is. Ezzel Chirac ledöntött egy akkor már jó ötven éves mítoszt, mely szerint a kevés kollaboráns mellett sok ellenálló harcolt a szövetségesek oldalán, s Franciaországnak – a Francia Köztársaságnak – a borzalmakhoz nem volt köze. Soós Eszter Petronella francia antiszemitizmus-történeti sorozatának következő része.
Auschwitz mint „érzékenyítő narratíva”
Az, hogy miként vélekednek a húsz-harminc évvel 1944 után született művészek Auschwitzról, nem csak érdektelen, de már a felkérésük is bizonytalan alapon állt.
Antiszemita botrányba keveredett a Der Spiegel
Németország, sőt, talán Európa leginformatívabb hetilapja számára gyanús volt, hogy a Bundestag elfogadta a BDS-mozgalommal szembeni határozatát. Oknyomozásba kezdtek hát.