Finomhangolná viszonyát az EU migránspolitikáját ellenzőkkel, és német gazdasági megoldással készül a Brexit utóhatásaira a héten megválasztott Ursula von der Leyen.
A politikus minderről több lapnak adott első hivatalos interjújában beszélt, egyikük a brit The Guardian volt. A berlini védelmi minisztérium épületében adott interjúban von der Leyen hangsúlyozta:
nem tervez radikális változtatást a Brexittel kapcsolatban, semmi esetre sem kívánja az egyezség nélküli, „hard-Brexit” hangadóit támogatni. Mint mondta, egy ilyen kilépésnek rendkívül súlyos következményei lennének.
Az eddigi megállapodást jónak gondolja, ugyanakkor nyitott arra, hogy amennyiben a felek ezt szükségesnek tartanák, tehát erre jó okuk van, akár a most kitűzött október végi határidőt is eltolhatják.
„Tévedés lenne a Brexitet csak valamilyen folyamat végének látni. Az a mód, ahogyan a brit kiválást kezeljük, meghatározza majd jövőbeni viszonyunkat szomszédunkhoz, Nagy-Britanniához. Mindkét fél legfőbb érdeke, hogy rendezett és jó legyen jövőbeni kapcsolataink kezdete.”
Az EU új politikai vezetője egyfajta „német módszerrel” készülne arra, hogy a Brexit gazdasági és társadalmi kihívásaira hatékony megoldást kínáljon. Von der Leyen szerint a britek kiválása az EU-ból vélhetően a munkanélküliség növekedésével jár majd.
Szerinte két-három országban biztosan kialakul egyfajta válság, és erre a németek 2008-as, a gazdasági krízis idején alkalmazott, a többi 27 tagállamra is kiterjeszthető technikáját említette lehetséges válasznak. A kereszténydemokrata politikus konkrétan nem nevezett meg országokat, de hangsúlyozta:
Az unió országainak szolidaritással kell tekinteniük bajba jutott partnerállamaikra.
A riporterek migrációval kapcsolatos felvetésére a német politikus arról beszélt, hogy vannak olyan országok (például Lengyelország és Magyarország), amelyek érveire nyitottabbnak kell lenni. (A Merkel kancellár menekültpolitikáját támogató Ursula von der Leyen egyébként 2015-ben élesen bírálta az Orbán-kormányt, a migránsokkal szembeni fellépés módja miatt.)
Árnyaltabb megközelítésre van szükség, dacára annak, hogy ezek az államok kihívást intéztek a migrációval, a jogállamisággal és a sajtószabadsággal kapcsolatos uniós konszenzussal szemben —
hangsúlyozta most a politikus, aki az interjúban nem említette jogállamisággal kapcsolatos korábbi javaslatát.
Eszerint a Bizottság új elnöke egy olyan új, átlátható mechanizmust hozna létre, amivel folyamatosan lehetne monitorozni a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, az eredményekről pedig rendszeres jelentést kellene készíteni az Európai Bizottság számára.
Külön kiemelte a lengyeleket, akik a korábbi években mintegy másfél millió ukrán polgárnak adtak bebocsátási engedélyt az országukban dúló polgárháborús helyzet következményei miatt.
A (migráció okozta) terhek méltányos elosztására van szükség – lehetséges, hogy bizonyos országoknak más területeken.
— fogalmazott Ursula von der Leyen, aki az interjúban ismét azt hangoztatta, hogy munkája során prioritás lesz számára a klímaváltozás kérdése, a környezettudatosabb, zöldebb kontinens megteremtése.
A német politikus már közvetlenül megválasztása előtt is hangsúlyozta: az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket például humanitárius folyosók kiépítésével.
Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az EU-nak stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.
