Von der Leyen: meg kell hallgatni a magyarokat és a lengyeleket

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Finomhangolná viszonyát az EU migránspolitikáját ellenzőkkel, és német gazdasági megoldással készül a Brexit utóhatásaira a héten megválasztott Ursula von der Leyen.

A politikus minderről több lapnak adott első hivatalos interjújában beszélt, egyikük a brit The Guardian volt. A berlini védelmi minisztérium épületében adott interjúban von der Leyen hangsúlyozta:

nem tervez radikális változtatást a Brexittel kapcsolatban, semmi esetre sem kívánja az egyezség nélküli, „hard-Brexit” hangadóit támogatni. Mint mondta, egy ilyen kilépésnek rendkívül súlyos következményei lennének.

Az eddigi megállapodást jónak gondolja, ugyanakkor nyitott arra, hogy amennyiben a felek ezt szükségesnek tartanák, tehát erre jó okuk van, akár a most kitűzött október végi határidőt is eltolhatják.

Megengedné a Brexit halasztását Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa szerint szükség esetén több időt kell biztosítani a tárgyalások folytatásához.

„Tévedés lenne a Brexitet csak valamilyen folyamat végének látni. Az a mód, ahogyan a brit kiválást kezeljük, meghatározza majd jövőbeni viszonyunkat szomszédunkhoz, Nagy-Britanniához. Mindkét fél legfőbb érdeke, hogy rendezett és jó legyen jövőbeni kapcsolataink kezdete.”

Az EU új politikai vezetője egyfajta „német módszerrel” készülne arra, hogy a Brexit gazdasági és társadalmi kihívásaira hatékony megoldást kínáljon. Von der Leyen szerint a britek kiválása az EU-ból vélhetően a munkanélküliség növekedésével jár majd.

Szerinte két-három országban biztosan kialakul egyfajta válság, és erre a németek 2008-as, a gazdasági krízis idején alkalmazott, a többi 27 tagállamra is kiterjeszthető technikáját említette lehetséges válasznak. A kereszténydemokrata politikus konkrétan nem nevezett meg országokat, de hangsúlyozta:

Az unió országainak szolidaritással kell tekinteniük bajba jutott partnerállamaikra.

Ursula von der Leyen. Fotó: Wikipedia

A riporterek migrációval kapcsolatos felvetésére a német politikus arról beszélt, hogy vannak olyan országok (például Lengyelország és Magyarország), amelyek érveire nyitottabbnak kell lenni. (A Merkel kancellár menekültpolitikáját támogató Ursula von der Leyen egyébként 2015-ben élesen bírálta az Orbán-kormányt, a migránsokkal szembeni fellépés módja miatt.)

Árnyaltabb megközelítésre van szükség, dacára annak, hogy ezek az államok kihívást intéztek a migrációval, a jogállamisággal és a sajtószabadsággal kapcsolatos uniós konszenzussal szemben —

hangsúlyozta most a politikus, aki az interjúban nem említette jogállamisággal kapcsolatos korábbi javaslatát.

Eszerint a Bizottság új elnöke egy olyan új, átlátható mechanizmust hozna létre, amivel folyamatosan lehetne monitorozni a jogállamiság helyzetét a tagállamokban, az eredményekről pedig rendszeres jelentést kellene készíteni az Európai Bizottság számára.

Külön kiemelte a lengyeleket, akik a korábbi években mintegy másfél millió ukrán polgárnak adtak bebocsátási engedélyt az országukban dúló polgárháborús helyzet következményei miatt.

A (migráció okozta) terhek méltányos elosztására van szükség – lehetséges, hogy bizonyos országoknak más területeken.

— fogalmazott Ursula von der Leyen, aki az interjúban ismét azt hangoztatta, hogy munkája során prioritás lesz számára a klímaváltozás kérdése, a környezettudatosabb, zöldebb kontinens megteremtése.

A német politikus már közvetlenül megválasztása előtt is hangsúlyozta: az Európai Unióban többet kell tenni az illegális bevándorlás csökkentése érdekében, küzdeni kell a szervezett bűnözői csoportok által működtetett embercsempészet ellen, védeni kell a menedékjogot, és támogatni kell a menekülteket például humanitárius folyosók kiépítésével.

Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében aláhúzta: az EU-nak stabil külső határokra van szüksége, de ehhez a migráció szempontjából frontországnak számító, legnagyobb nyomás alatt álló tagállamoknak megfelelő segítséget kell kapniuk.

Megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság új elnökének

A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, és 22 tartózkodás mellett támogatták a jelölt bizottsági elnöki kinevezését.

“Von der Leyen: meg kell hallgatni a magyarokat és a lengyeleket” bejegyzéshez 4 hozzászólás

    • Kezdjed Bohóc Fletóval meg Klárikával és az összes bohóc elvtársaddal, majd ha mind dutyiban lesztek és letöltöttétek és a műanyag lakat is lerohadt a cellátokról, majd akkor bárkit a szátokra vehettek! De akkor is csak bizonyítékokkal, mert hogy, az érdekes módon továbbra sincs egy sem.:) persze ezt már megszoktuk a Bohóc „demokraták” függetlenek, igen függetlenek a tényektől.:P Aztán meg amikor a valóság meg a tények szembeverik őket 4 évente, akkor persze megszűnik a demokrácia.:).:).:) Mondtam már sokszor Te buta Bohóc, hogy kezeltesd a fóbiádat vagy menj a cirkuszba ott még vevők talán az ilyen szánalmas Bohócokra, de ott is már csak a bolhacirkuszokban, mert már oda is végzettség kellene…ami persze a hozzád hasonló, ingyenélő prolinak nem volt és nem is lesz…

      • Bohóc Fletó és bohóc Klárika 2010 óta egyetlen olyan törvényt, vagy törvényjavaslatot nem alkotott, amely hazánkban jogszabállyá változott volna.

      • Önnek nyílegyenesen elgurult a gyógyszere. Az eszeveszett és egyébként igen mély butasággal párosuló gyűlölet, nem lehet alapja objektív véleménynek. Aki 2019-ben ilyen érvrendszert hangoztat, az nyilvánvalóan szerecsent próbál mosdatni… de már a fürdővíz is buggyant narancslévé lett közben, így ez nem fog sikerülni. Viszont kontra produktív szerencsére, mert ekkora ostobaságra még az is felkapja a fejét akit eddig nem zavart a rothadó narancs egyre penetránsabb bűze… 🙂