90 éves korában meghalt Heller Ágnes filozófus – írta az Index. A Népszava úgy tudja, a Balatonba fulladt.
A világhírű filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa a Balatonba fulladt. A Népszava úgy tudja, úszni indult az MTA balatonalmádi üdülőjéből, de hiába várták vissza. Temetéséről a család később gondoskodik – olvasható az MTA közleményében.
Küzdelmes élet
Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie.
A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett.
1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott.
1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét „parkolópályára” tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig „politikai munkanélküliként” fordításokból élt.
1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett.
1989-ben hazatért, 1995-től a szegedi JATE filozófiai és a budapesti ELTE esztétikai tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.
„Négy identitásom van: magyar, zsidó, nő és filozófus”
Heller Ágnes utolsó interjúját éppen lapunknak adta.
„Ami az én filozófiai ‘fejlődésemet’ illeti, be kell látnunk, egy bizonyos időponton túl egy filozófus nem tud új, önálló filozófiai művet alkotni. Ebben az utóbbi tíz évben is írtam filozófiai könyveket, egyeseket szeretek is közülük, de nem olyan újító jellegűek, mint a korábbi években. (…) Az én koromban az ember foglalkozzon művek értelmezésével, és ne erőlködjön új, korszakos eszmeáramlatok kimunkálásával”
— mondta egyebek között.”
„…én mindig megvédem Izraelt minden ellenfelével szemben. Nem okvetlenül védem meg Izrael kormányát, mint ahogy az ország lakói sem teszik ezt okvetlenül. De meg vagyok győződve arról, hogy a hihetetlen Izrael-ellenesség, ami máma különösen egyes baloldaliakat jellemez – például a BDS-mozgalom –, egyszerűen a zsidóellenesség új megjelenési formája. Mindez hasonló az ősi judeofóbiához, a középkori antijudaizmushoz, vagy a modern antiszemitizmushoz”
— nyilatkozta.
Saját zsidó identitásáról a volt marxista, később liberálissá vált világhírű filozófus azt mondta: a zsidóság számára „egy sorsközösséget” jelent, „amit újraválasztottam magamnak.”
„Először az élet szervezte meg ezt az egymásra találást a holokauszt okán. Igaz, hogy zsidó iskolában már volt ismeretem a zsidóságról. Kiváló tanárjaim révén szerencsére nem az antiszemitizmus tett engem először zsidóvá.”
Négy identitásom van: magyar, zsidó, nő és filozófus. Ezek közül igazán csak egy mellett, a filozófiai mellett tettem le a voksomat véglegesen.
Heller Ágnes 90 éves volt. Emlékéből fakadjon áldás.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.