Az IDF nem vonul vissza dél-libanoni biztonsági övezetéből – erősítette meg csütörtökön Netanjahu izraeli miniszterelnök. Jeruzsálem és Washington között fokozódtak a feszültségek az amerikai–iráni megállapodás miatt, amely arra kötelezné Izraelt, hogy teljesen vonuljon vissza Libanonból.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt ígérte, hogy Izrael „visszaállítja a biztonságot” az ország Hezbollah által támadott északi részén, hozzátéve, hogy „ehhez meg kell őrizni a dél-libanoni biztonsági övezetet. A Donald Trump által is elvárt feltétellel szemben közölte:
„ez azt jelenti, hogy nem vonulunk vissza, amíg Izrael biztonsági igényei ezt megkövetelik”.
Netanjahu nyilatkozatai azt követően hangzottak el, hogy az IDF arab nyelvű szóvivője, Avichay Adraee az X-en közzétett egy infografikus térképet a Libanon déli részén lévő biztonsági övezetről, amely a libanoni határtól 10 km-es körzetben terül el – számol be a The Jerusalem Post.
Netanjahu vs. Trump: Izrael amíg kell, harcol Libanonban
Az IDF műveleti okokból a biztonsági övezetben, a libanoni területre mintegy 10 km-re benyúlva állomásozik. A hadsereg kijelentette, a tűzszünet nem jelenti azt, hogy teljes mértékben kivonulna a dél-libanoni biztonsági övezetéből.
A hadsereg nem mutatott be kivonulási ütemtervet, sem egyértelmű feltételeket a területen való jelenlétének befejezésére vonatkozóan. Az IDF szóvivője hangsúlyozta: a Hezbollah fenyegetéseinek megszüntetése és az észak-izraeli polgárok védelmének javítása érdekében lépnek fel a térségben.
Netanjahu hangsúlyozta, hogy Izrael nem aláírója az Iránnal kötött megállapodásnak, és elhatárolódott Trump döntésétől, hogy aláírta azt.
„Ezt a megállapodást az Egyesült Államok, az Egyesült Államok elnöke kötötte. És ő úgy véli, hogy valóban össze tudja egyeztetni a [Hormuzi-szoros] megnyitását és a nukleáris program felszámolását… És ismétlem: ez az ő döntése, és ő vezeti ezt a folyamatot” – mondta Netanjahu még hétfőn.
„Természetesen különböző beszélgetések során kifejtettem a véleményemet. Másrészt azt is elmondtam, hogy nekünk megvannak a saját érdekeink – elsősorban a nukleáris fenyegetés tekintetében. Elkötelezett vagyok amellett, hogy ne kelljen ilyen fenyegetéssel szembenéznünk”
– jelentette ki az izraeli kormányfő, aki ugyanakkor az amerikaiakkal közös fellépés egyfajta katonai sikereként próbálta láttatni a háború eddigi menetét.
A háború eredeti céljait nem igazán sikerült elérni
Harcias retorikája ellenére úgy tűnik, Trump alig ért el valamit abból, amit a háború megindításával el akart érni, míg Irán sokkal közelebb áll a több milliárd dollár értékű szankciók enyhítéséhez, mint a támadás előtt – állapítja meg a The Times of Israel. Irán teokratikus kormánya továbbra is hatalmon van,
a magas fokon dúsított uránkészleteit nem adják át, ballisztikus rakétaképességeit nem semmisítették meg, és nem szüntette be a libanoni Hezbollahhoz hasonló terrorista szervezetek támogatását.
Az ideiglenes megállapodás egyben lehetővé teszi az Iránra az Egyesült Államok és az ENSZ részéről kiszabott összes szankció feloldását is – beleértve a fegyverprogramokkal és az emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatosakat is -, bár a megállapodás szerint ennek ütemtervét később dolgozzák ki.
Ami pedig Libanont érinti, a Reuters egy magas rangú izraeli forrása szerint Izrael „makacs tárgyalásokat folytat” az Egyesült Államokkal a dél-libanoni csapatok további ottmaradásáról.
„Izraelnek nincs szándéka engedni álláspontjából” – mondta a tisztviselő.
A hét elején az amerikai elnök jelezte, hogy nem tetszik neki Izrael libanoni politikája. „Szerintem lehetne egy kicsit mérsékeltebben cselekedni. Talán nem kell minden alkalommal lerombolni egy épületet, amikor egy Hezbollah-tag belép oda” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Izrael helyett inkább Szíriának kellene a Hezbollah ellen harcolnia.
Fotó: IDF

