Történelmi pillanat: 9 ezer éves várost tártak fel Jeruzsálem közelében

A szakemberek szerint a feltárás „gyökeresen megváltoztatja” mindazt, amit eddig a neolitikumról gondoltak.

Példátlan felfedezésről számolt be a The Times of Israel, aminek keddi írása szerint egész Izrael, sőt a Levante régiójának eddigi legnagyobb újkőkorszaki településére találtak — Jeruzsálemtől mindössze öt kilométerre.

A 9 ezer éves helyszín Motza városának közelében fekszik, és az őskori települések történetében — mérete és fennmaradt állapota miatt — igazi „Big Bang”-nek számít.

Az izraeli régészeti hatóság (IAA) azért kezdett feltárásokba a Jeruzsálem szomszédságában lévő Motza nevű kisvárosnál, mert Jeruzsálem új bejáratának építésekor leletekbe ütköztek a markológépek, amikor alagutakat ástak a Tel-Avivból vezető egyes főúttól Jeruzsálem déli részei felé — derül ki az MTI írásából.

9,000 Year-Old Settlement Discovered Near Jerusalem

Articles: https://www.i24news.tv/enLive: https://video.i24news.tv/page/live?clip=5a94117623eec6000c557fec Replay: https://video.i24news.tv/page/5ab2981123eec…

A sajtónak Jacob Vardi, az ásatások egyik vezetője árult el részleteket.

„Gyökeres változást hoz ez a hely, ami drasztikus csavart hoz el abba, amit eddig a neolitikus korról tudtunk”

— fogalmazott Vardi, aki szerint már most több nemzetközi szakember felismerte, hogy szükség lesz az eddigi munkájának módosítására az új felfedezések fényében.

„Eddig úgy vélték, hogy Júdea környéke üres lehetett [ebben a korban], és ekkora méretű helyek csak a Jordán folyó másik oldalán voltak, vagy a Földközi-tenger északi partvidékénél léteztek. De egy lakatlan terület helyett abból a korból találtunk egy komplex helyszínt, ahol különböző gazdasági megélhetési eszközök is léteztek. És mindez néhány tucat centiméterre a felszín alatt”

— hangsúlyozta a szakember.

A jelenlegi becslések szerint akár 3 ezer lakos is élhetett a városban, ami az egykori Jeruzsálemhez vagy Tel-Avivhoz hasonló méretével igazi metropolisz is lehetett. A szakértők elmondták:

a város akár 1 500 éven át is kereskedelmi központként szolgálhatott.

A vulkanikus üvegből készült nyilak és kések a település Törökországgal folytatott kereskedelméből származnak. A bazalt csiszolószerszámok pedig az északkal fenntartott kapcsolatra utalnak.

Verdi szerint a megtalált állati csontok és magtárak arra engednek következtetni, hogy a település lakói egyszerre élhettek gyűjtögető és vadászó életmódot. A szakember elmondása alapján igazi gazdasági fellendülést az állattartás hozhatott a településen, ami ezután mindössze egy hektárról 30-40 hektárnyira nőtt.