A német parlament április 28-án, csütörtökön 586 szavazattal száz ellenében úgy döntött, hogy „folytatni kell, és ha lehet, fel kell gyorsítani az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat. A csereszállítások keretében ki kell terjeszteni a támogatást a nehéz fegyverekre és komplex rendszerekre is.” Továbbá a parlament támogatásáról biztosította a kormányt az eddig megtett különböző intézkedések terén, különösen kiemelte a német infrastruktúra átalakítására tett lépéseket, amelyek állítólag az orosz energiafüggőség megszüntetését célozzák. A parlamentben a pária, szektává zsugorodott AfD-n és a már alig létező Die Linken kívül minden párt felsorakozott a háborúban való aktív részvétel mellett – mindezt anélkül, hogy bárkinek is eszébe jutott volna, néhány elemi kérdést feltenni. Koenen Krisztina véleménycikke.
Hova: #TOP story
Centrális erőtér Franciaországban. Ismét
Macront kényelmes többséggel választották újra vasárnap este. Június 12-én és 19-én nemzetgyűlési választás lesz, és a körtánc izgalmasnak ígérkezik.
Irán keze lehet a Templom-hegyi zavargásokban
A Hamász vezetői tudják, hogy egy újabb háború pusztítást okozna a Gázai övezetben, és arra sürgetik Izraelt, hogy vonja vissza több ezer palesztin munkavállalási engedélyét — írja a Farhad Rezaei, a közel-keleti keresztények érdekvédelméért dolgozó Philos Project főmunkatársa a The Jerusalem Postban megjelent véleménycikkében.
Oroszország megduplázta olaj- és gázbevételeit a háború kezdete óta
Oroszország az ukrajnai háború két hónapja alatt csaknem megduplázta az EU-nak eladott fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit. Bár az eladott mennyiségek valamelyest csökkentek, az ár növekedése összeségében a bevételek jelentős megugrását eredményezte.
A német hírszerzés szerint az antiszemita incidensek „csak a jéghegy csúcsa”
A német belföldi titkosszolgálat vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyre nő az antiszemita megnyilvánulások száma. A hatóságoknak azonban csak az esetek kis részét jelentik be — olvasható a Tett és Védelem Alapítvány honlapján.
Európai Unió: a posztmodern internacionálé Patyomkin-világfaluja
Lapunk főmunkatársával, Robert C. Castellel Szerencsés D. Márton készített interjút a hirado.hu számára, ebből szemlézünk néhány gondolatot.
Az EU beveti Magyarország ellen a „jogállamisági atomfegyvert”
Az Európai Bizottság szerdán felhatalmazta Johannes Hahn költségvetésért és az igazgatásért felelős uniós biztost, hogy írásbeli értesítést küldjön Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról – közölte Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerdán.
Vlagyimir Putyin vajon rákos, Parkinson-kóros, vagy demens?
A médiamunkások távdiagnózisai egyre ostobábbak.
A német kormánypártok háborúzni akarnak – a választók azonban nem annyira
Szociáldemokraták, zöldek és szabaddemokraták ma a német parlamentben még több nehézfegyver Ukrajnába való szállítását követelték a már eddig is követett „cseremodell” alapján. Krisztina Koenen kommentárja.
Kell-e félnünk attól, hogy Elon Musk megvette a Twittert?
Februárban a Rágalmazásellenes Liga (ADL) bejelentette, hogy kifejlesztett egy úgynevezett „online gyűlöletindexet” a közösségi médiaplatformokon jelentkező antiszemitizmus nyomon követésére. Ennek célja az volt, hogy megfelelően lehessen mérni a Twitterhez és a Reddithez hasonló oldalakon közzétett gyűlöletbeszéd mennyiségét, amely cégek a szervezet szerint nem elég éberek az ilyen veszélyes anyagok felderítésében és eltávolításában. Annak ellenére, hogy Jonathan Greenblatt, az ADL igazgatója elismerte, hogy a Twitter „jelentős lépéseket tett” a gyűlöletkeltő tartalmakat közzétevők leállítása felé úgy vélte, hogy még sok teendőjük van az online gyűlölet növekvő problémájának kezelése ügyében. Az index célja az volt, hogy segítse a közösségi médiaóriásokat felhasználóik ellenőrzésében. Jonathan Tobin, a Jewish News Syndicate főszerkesztőjének véleménycikke.
Délszláv háború 2.0 — Boszniában törhet ki a következő katonai konfliktus?
Olyan világba léptünk, ahol a nagy, katonailag erős államok a befolyásért, a presztízsért és ellenőrzésért fognak egymással küzdeni a nemzetközi rendszer általuk fontosnak tartott részei felett – olvasható a The Conversation oldalán.
Franciaország Marine Le Pen után
Európa megnyugodhat, ezúttal sem ad a Le Pen család elnököt Franciaországnak. De hogyan tovább a francia konzervatívok számára?
Atomháború Eurográdban?
Az orosz-ukrán háború kitörése óta, de különösen az utóbbi napokban, igen sok szó esik arról, hogy az oroszok atomfegyvert is bevethetnek Ukrajnában. Robert C. Castel elemzése.
Az izraeliek fele tart egy második holokauszttól
A fiatalabb izraeliek jobban félnek ettől, mint az idősebbek.
Kicsoda Alekszandr Dugin, Putyin kedvenc filozófusa?
Az ukrajnai orosz invázió teljesen irracionálisnak tűnik. Amellett, hogy azon aggódunk, hogyan lehetne megállítani az agressziót, sokan próbáljuk megérteni, miért történik ez – írja Alex Hearn a The Jewish Chronicle-n.
Ukrajnában harcoló orosz katonák emlékeztek meg Hitler születésnapjáról
Saját Telegram-csatornáján köszöntötte a Führert az orosz szélsőjobboldali-ultranacionalista körökben ismert Jevgenyij Rasszkazov.
A szabadság nem lehetséges nemzet nélkül
A pészah emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzethez való tartozás érzése és egy ország, amelyet otthonunknak nevezhetünk, alapvető fontosságú a felszabadulásunkhoz – írja Jonathan S. Tobin a JNS főszerkesztője.
Oroszország erőd: mindig talpon marad az ország – még vereség esetén is
A világ országai által Ukrajna orosz megszállásának kezdete óta hozott intézkedések sora szinte példátlan, és a hidegháború napjaira emlékeztet – véli Gregory Carleton a Tufts Egyetem orosz tanulmányok professzora.