A német belföldi titkosszolgálat vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyre nő az antiszemita megnyilvánulások száma. A hatóságoknak azonban csak az esetek kis részét jelentik be — olvasható a Tett és Védelem Alapítvány honlapján.
Thomas Haldenwang, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke a hivatal éves jelentés bemutatóján elmondta:
„ijesztő, hogy az antiszemita narratívákat olykor a német társadalom közepén lévő emberek is magukévá teszik, és összekötő kapocsként szolgálnak a társadalmi diskurzus és a szélsőséges ideológiák között”.
A BfV jelentése a németországi antiszemitizmus megnyilvánulásait összegzi a 2020 nyarától 2021 őszéig terjedő időszakban, amelybe beletartozott a Covid-19 járvány, az Izrael és a Hamász közötti gázai háború és más olyan események, amelyeket az antiszemita összeesküvés-elméleteket vallók kihasználtak.
Antiszemita toposzok jelentek meg a járványügyi intézkedések elleni tüntetéseken (egyes oltásellenesek azt állították, hogy a zsidók „most már a védőoltások révén is megpróbálják megvalósítani az emberiség feletti hatalom megszerzésére irányuló terveiket”) és a közel-keleti konfliktusról szóló gyűléseken is
– emlékeztetett Haldenwang, és felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen megnyilvánulások jelenleg, az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban is láthatók.
Az antiszemita ideológia jelen van a szélsőjobboldalon, a szélsőbaloldalon és az iszlamisták körében is
– mondta Haldenwang, riasztónak nevezve, hogy miközben az antiszemita incidensek száma Németországban évről évre tovább nőtt, a többségükről nem érkezett jelentés:
„a sötét mező sokkal nagyobb – azok az incidensek, amelyeket különböző okokból eleve nem jelentenek.”
A német belügyminisztérium februárban közzétett adatai szerint
2021-ben 30 százalékkal nőtt az antiszemita bűncselekmények száma, több mint 3000 incidensről érkezett jelentés.
A rendőrség 2021-ben 63 erőszakos támadást regisztrált, ez hatszor több, mint 2020-ban. Az incidensek csaknem fele (1306) a tavalyi második negyedévben történt, az Izrael és a Hamász közötti gázai konfliktus idején, amikor világszerte antiszemita erőszak kísérte a „Szabad Palesztina” tüntetéseket.
Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni megbízottja úgy értékelte a jelentést, hogy az igazolta: az antiszemitizmus összeköt olyan egyéneket és csoportokat, amelyek egyébként politikailag külön szerepelnének. A világjárvány még serkentette is az antiszemitizmust – mondta Klein, külön kiemelve az „Izraelhez kapcsolódó antiszemitizmus” egyre gyakoribb problémáját is.
Emlékezetes, hogy a tavaly májusi gázai harcok idején történt incidensek közé tartozott egy május 15-i berlini zavargás, amelynek során a tüntetők azt kiabálták, hogy „Izrael gyerekeket gyilkol”, miközben kövekkel és üvegekkel dobálták a rohamrendőröket.
Josef Schuster, a németországi zsidó hitközség elnöke veszélyesnek nevezte, hogy az oltásellenes Querdenker–mozgalom hatására a német társadalom középrétegeibe is megérkezett az antiszemitizmus, ezért hangsúlyozta: „Az antiszemitizmus elleni harcot az iskolákban kell kezdeni, majd a társadalom minden területén folytatni kell.”
