Ha TGM nem tenné idézőjelbe a baloldali antiszemitizmust, pontosan látná, mennyivel nagyobb az esélye a fősodorba kerülésének, mint a náci gyökerű antiszemitizmusnak.
„Ha egy fekete macska átmegy előtted az úton, az azt jelenti, hogy tart valahová.”
(Groucho Marx)
Ha egy lap komolyan veszi az olvasóit, komolyan kell vennie az olvasók bírálatait is. Különösen áll ez abban az esetben, ha az olvasót Tamás Gáspár Miklósnak hívják.
Nem kötelező tiszteletkör, hanem legmélyebb meggyőződésem, hogy TGM ennek a nemzetnek a legkiműveltebb emberfője, élő intézménye, és bármit gondolunk is neomarxista meggyőződéséről (én pl. bármit gondolok róla), ő az az ember, akire mindenképpen oda kell figyelni. Tisztességét, demokratikus elkötelezettségét a legkomolyabb bírálója sem merheti megkérdőjelezni.
That said, érdemes továbbgondolni azt a bírálatcunamit, amit lapunkról a Mérce című szélsőbalos, Izrael- és zsidószkeptikus oldalon megeresztett. Tudatlanságról ugye épp az ő esetében nem beszélhetünk – de akkor mire véljük mindazon meglátásait, amik köszönőviszonyban sincsenek megjelent cikkeink, publicisztikáink valóságával?
Alaptézise: a Neokohn is segít abban a kormánykonform műveletben, amelynek célja „a zsidóság politikai jobbra terelése”, irányvonalunk „azonos a kormányzó magyarországi szélsőjobboldaléval és még inkább Trump és Netanjahu politikájával”, külön cikkben védjük meg a német neonácikat, és félóránként emlékeztetünk az alig létező, de ha igen, akkor csak idézőjeles „baloldali antiszemitizmusra”, amely „itt-ott csakugyan fölbukkan”, de ezek szerint nagy jelentősége nincs.
Pedig de, igen. Nagyonis van jelentősége. A következő 25 évben zsidó szempontból a baloldali meg a vele összejátszó iszlamista antiszemitizmusnak lesz jelentősége. Nem a náciknak, nem az alt-rightnak, nem a fehér felsőbbrendűséget hirdető klinikai eseteknek.
A Neokohn, mint az oldalunk ismertetőjében is olvasható, külpolitikai hangsúlyú, jobb kifejezés híján konzervatív-liberális online lap, amely
nem valamilyen kormány vagy valamilyen ellenzéki párt, hanem a szabad világ értékeinek talaján áll.
Ez nem vélemény, hanem nettó tény, tessék belénk olvasni.
Hogy a kormány is Izrael-barát? Ez egyszerűen csodálatos, de mi közünk hozzá? Remek hír persze, hiszen csak pár éve, hogy Fidesz-közeli lapokban, tévékben hemzsegtek válogatott szerzők Izrael-ellenes tirádái, konteói. A Neokohn természetesen beszámolt a mostani kormány körül leledző Kásler, Takaró, Raffay és egyéb urak tűrhetetlen ténykedéséről is, és ez a jövőben is így lesz.
Valóban örvendetes volna, ha a hazai zsidóság leszakadna a Kádár-korból átörökölt hamis narratívákról, a hagyományos és az újbaloldalt szükségszerű, vagy legalábbis hasznos útitársként elfogadó attitűdről — de lapként elsősorban az információ- és véleményközlés a feladatunk, nem az átnevelés vagy a valahová terelés.
Viszont: „Hogyan lehetne visszanyúlnunk az eltiport és elhazudott magyar szabadelvű tradícióhoz?” (TGM, 1989)
A zsidóság, amint azt TGM is írja, „nem érthetetlen” módon a baloldal mellett állt és zömében talán áll máig, tőle remélt elfogadást és ha kellett védelmet, de a zsidók zsidókként történő fennmaradását ez az identitás egész biztosan nem garantálja.
1945 után a magyar zsidóknak nem kevés szerencséjük volt a baloldallal: az 1953-as „anticionista” meghurcolások óta – a lengyel, a román és persze a szovjet testvérpárttól eltérően – az állampárt tartózkodott az antiszemita kampányoktól, a durva Izrael-ellenességtől. Nagy vonalakban ehhez tartották magukat utódpártjai is, ahogy az is jó hír, hogy a hazai baloldalon máig nincs BDS-mozgalom.
Nyugat-Európában és Amerikában azonban egészen dermesztő folyamatok zajlottak le az elmúlt évtizedekben. A szociálisan mindig érzékeny balosoknál a zsidók felkarolandó áldozatokból náci jellegű tettesek lettek, akik apartheidet művelnek, és minden szabad idejükben arabokat nyomnak el.
Az 1967 után megerősödő baloldali Izrael-ellenesség kéz a kézben járt a palesztin terror („intifáda”) mély megértésével, bagatellizálásával, az emberi jogi nyelven megszólaló új „anticionista” antiszemitizmus térnyerésével, intézményesülésével, és azzal, hogy
a „politikai korrektség” kíméletessége ma már mindenkire vonatkozik, csak a zsidókra nem.
A nyugati és észak-európai szocdemek „emberi jogi” Izrael-ellenessége, a Corbyn-párt brutális nyíltságú antiszemitizmusa, az amerikai demokraták feszített ütemű radikalizálódása arra mutat: hosszú távon a baloldal nem barátja a zsidóságnak. (És hát: „Nemcsak Kelet-Európában fontos, hogy a szocializmus túl hosszúra nyúlt történeti anomáliája megszűnjék.” TGM, 1989).
Erős a gyanúm, hogy mindezt TGM is tudja, csak hárítja.
Ha nem hárítaná, nem tenné idézőjelbe a baloldali antiszemitizmust, és akkor pontosan látná, mennyivel nagyobb az esélye a fősodorba kerülésének, mint a náci gyökerű antiszemitizmusnak.
Túl sokat foglalkozunk Ilhan Omárral? Lehet, de ha ő és elvtársnői kicsit kevesebbet uszítananának a zsidó állam ellen, mi sem írnánk róluk. Lapunk „a zsidó etnicizmus védelmében a magyar és általában a ‘fehér’ etnicizmus védelmezője is”? Teljes nonszensz, hogy nagyon finomak legyünk. Ugyanúgy beszámoltunk a rasszista, muszlimellenes christchurch-i merényletről, mint az amerikai Bibliaövezetben tapasztalható antiszemitizmusról. A gyűlölet az gyűlölet.
Megvédtük a német AfD-t? Dehogy védtük, Németországban élő publicistánk azt járta körül, miért pont ez a számos antiszemita botrányról elhíresült párt Izrael nagy barátja, és miért vannak még zsidó támogatói is. Örülök amúgy, hogy TGM a Konkret olvasására buzdít: a radikális baloldali lap számos cikkben foglalkozik azzal, ami TGM szerint nem is téma: a német baloldali/zöld spektrum mély Izrael-ellenességével, antiszemitizmusával.
Militáns, szélsőjobboldali „propagandaújság” lennénk? Militáns, szélsőjobboldali lapok tudtommal nem számolnak be arról, hogy magyar nácik a romákat provokálják. Vagy hogy Izraelben maradéktalanul érvényesülnek az LMBT-közösség jogai, az országnak meleg minisztere is van, ellenben a palesztin szomszédok ott nyomják el a meleg közösséget, ahol csak tudják. (Nem emlékszem, hogy TGM ezt akár csak meg is említette volna bárhol.)
TGM sérelmezi, hogy őt magát is „gyaláztuk.” Ez sem stimmel természetesen.
Viszont ha valaki ismert közszereplő és elmegy egy nyilvános rendezvényre tüntetni az iszlamo-fasiszta iráni rendszer békénhagyása mellett, a demokratikus Amerika ellenében, akkor engedtessék meg némi pikírt hangvétel az erről szóló tudósításban.
„Izrael nyilvános és hivatalos állampolitikájának bírálata – vagy a cionizmus mint zsidó nacionalizmus bírálata – mindig kihívja az antiszemitizmusvádat” – állítja a szerző, mintha nem tudná pontosan, hogy ez nem véletlen: Izrael „bírálata” leginkább létjogosultságának megkérdőjelezése, mint teszi pl. a BDS-mozgalom. De hát persze, hogy tudja ezt ő is, hiszen leírta, 2001-ben: „Nem vitás, hogy az Izrael elleni igazságtalan vádaknak többnyire a rejtett vagy nyílt antiszemitizmus az indítéka.”
De akkor ezt esetleg el kéne ítélni, nem? Annál legalábbis kicsit többre van szükség, mint hogy „tisztességes ember természetesen nem helyesli Izrael elpusztítását.”
Kicsit megkönnyebbültünk. Mert bár TGM szerint a „fehér telepes állam”, Izrael „gyalázatos imperialista háborút” folytatott Gázában, amelynek keretében „halomra öli a polgári lakosságot”, „kíméletlen terrort gyakorol a palesztinok ellen”, „velük szemben a kollektív bűnösség elvét alkalmazza”, azért nem szeretné, ha a zsidó állam meg is szűnne. Mázli.
Ugyancsak sérelmezi TGM (pontosabban szívesen egyetértene vele, de mivel ebben is a kormány mocskos mancsát látja, mégsem), hogy a Neokohn nem tartja jó ötletnek a Jobbik bevonását az ellenzéki szövetkezésbe. Őszintén? Tényleg nem. A Jobbik egy ideig valóban próbált szabadulni a múltjától, de lássuk be, azóta nem sok történt, plusz túl nagy a szekrényekből kihulló csontvázak egy napra jutó száma.
Ráadásul épp lapunknak adta élete utolsó interjúját Heller Ágnes, amelyben egyértelműen kimondta: „Én korábban azt gondoltam, hogy a néppártosodás felé tartó Jobbiknak van egy sansza erre. De alighanem tévedtem.”
Azt valószínűleg hiába remélnénk, hogy TGM elismerje, hány politikai meglátásában téved. Akivel vigasztalódhatunk, az a harminc évvel ezelőtti TGM. Radikálisan szabadságpárti esszéjében ugyanis a következőket olvashatjuk:
„A magyar szabadelvű konzervativizmus csak a ‘revolutio’-ban, saját ‘reprezentatív múltjának’ föltámasztásában reménykedhet. Ha egyáltalán bármiben. A múlt században is polgári középosztály nélkül kellett bevezetni a szabad vállalkozást és a jogállamot. Most is. (…) A politikai szabadság csak eszköz; eszköz arra, hogy időnk legyen művelni kertjeinket (s ehhez kertre van szükségünk), morfondírozni, ráérősen végigtöprengeni gondolatainkat (s ehhez gondolatokra van szükségünk), lassan elszopogatni borainkat (s ehhez cirfandlira és juhfarkra van szükségünk), végre végigolvasni polcon porosodó könyveinket (s ehhez, mint minden előbbihez, pénzre és szabadidőre van szükségünk).”
Ez jól hangzik. Maradjunk ennyiben.
| Update:
Cikkünk megjelenése után Tamás Gáspár Miklós két kérdésben kért pontosítást: 1) nem gondolja, hogy a – direkt idézőjelben használt – „baloldali antiszemitizmus” jelentéktelen jelenség volna, és a későbbiekben írni szeretne erről a fontos témáról, 2) mindig is azt képviselte, hogy az ellenzéknek nem lenne szabad szövetkeznie a Jobbikkal, ezt Mérce-beli írásában is fenntartotta. |
(A TGM-idézetek forrása: Búcsú a baloldaltól. Beszélő, 1989)
Seres László összes cikkét elolvashatja itt.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
„A szociálisan mindig érzékeny balosoknál a zsidók felkarolandó áldozatokból náci jellegű tettesek lettek, akik apartheidet művelnek, és minden szabad idejükben arabokat nyomnak el.”
Nem vitatom az állítást, csupán azt próbálom megérteni, hogy ennek ellenére sok zsidó miért baloldali még mindig? Vagy létezik olyan megkülönböztetés, miszerint egyes zsidók „apartheidet művelnek”, mások meg nem? Elvi kérdésnek érzem, hogy az izraeli politikát elítélő zsidók automatikusan antiszemitának minősülnek-e, mert sok esetben ilyet lehet olvasni.
Szerintem ezúttal TGM-nek mindenben igaza van.
Sajnos te sem vagy már a régi, István…
A cikkíró minden szavával egyetértek, kivéve azokkal, amelyekben TGM vélt vagy valós érdemeiről beszél, illetve olyan magas piedesztálra emeli, amely magasság szerintem indokolatlan. Hogy oda kéne-e rá figyelni, azt pedig erősen kétlem, bár mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy bemutassa a produkcióját, tehát igenis olvassuk el amit ír, de ugye egy pár epizód után ő is olyan, mint a latin szappanoperák: eléggé egy kaptafára mennek ahhoz, hogy az első három után már ne akarjunk egy negyediket is végignézni.
TGM az, akit én csak „a magyar Chomskynak” szoktam nevezni, hisz a hasonlóság kettejük között meghökkentő. Mind a kettő éles kritikusa Izraelnek, illetve a nyugati világunknak, és ezt elsősorban a kapitalizmus ócsárolásán keresztül szokták kimutatni. Továbbá még érdekesebb az, hogy mind a kettejükről elterjedt az, hogy mennyire végtelenül intelligensek és műveltek ők, és ezen keresztül megágyaznak a véleményüknek úgy, mint ha az ember lexikális tudása, szókincse vagy nyelvtani zsonglőrködése bármilyen módon is kapcsolódnak a véleménye valóságtartalmához. A két ember ugyanis, szintén megegyező módon, rendszeresen és következetesen téved, félremagyaráz és csúsztat.
Ne felejtsük tehát el, hogy a „szakbarbárság” épp ugyanolyan mértékben jellemzi a fehérgalléros embereket, mint a kékgallérosokat, mivel ember és ember között nem sok különbség van az alapvető dolgok tekintetében. Mindenki lehet elfogult, meggyőződéses és tébolyult is, és egyesek valaha volt tevékenysége nem egyértelmű garancia arra, hogy más dolgok tekintetében is igazuk van. Chomsky lehet nagyszerű nyelvész, amelyet nekem nem áll módomban megítélni mivel laikus vagyok, de ettől minden amit mond a nyugat, az USA és Izrael kapcsán az nem más mint rágalom, hazugság és propaganda. TGM is lehet, hogy gyönyörűen beszél angolul, az is lehet hogy nála senki nem tud több idegen eredetű szót besűríteni egy mondatba, de ettől amikben hisz (mert ne legyenek kétségeink, az ugyanígy hit, mint másnak a vallása, de marxistaként ezt ő nem szívesen hallja), az még teljes mértékben szubjektív (és szerintem téves), és mint ahogyan a cikkíró is rámutatott, a következetesség is hiányzik olykor a gondolataiból. Amit pedig a szóban forgó kérdés kapcsán gondol, az pedig valóban úgy ahogy van téves.
Tehát lehet azt mondani, hogy Chomsky a nyelvtudomány zsenije, TGM pedig a legtöbb idegen kifejezést ismerő magyar, de valahol meg van valaki, aki az ország legjobb fogtömését készíti, valaki pedig egy akármilyen fadarabból is ékes széket tud faragni… Mindenki másban jó, másban mesteri, és nem célszerű következtetni az ember egyik szakértelméből, a másik vélt vagy valós szakértelmére, mivel ez nagyon nagyon sok esetben fog minket félrevezetni. Mert ne legyenek kétségeink, a fenti emberek sem az igazságból keresik a kenyerüket…
Azert a Chomsky-TGM relacio olyan mint egy TGM-Németh Szilárd párhuzam
Hogy érted? Arra célzol, hogy Chomsky annyival nagyobb agy mint TGM? Akkor most meg fogsz lepődni, de én végignéztem (szünetekkel, mert annyi vérlázító hazugságot nehéz elviselni) Chomsky számos monológját, vitáját és előadását, és nekem egyáltalán nem tűnt akkora nagy „koponyának” mint amilyennek a hívei aposztrofálják. Amikor még fiatalabb volt, akkor is csak gyorsabban beszélt, de rengetegszer volt őőőő-zése (annak angol megfelelője) és önkijavítása. Ami azt illeti, az angol nyelv feletti gyakorlata nem sokban jobb mint TGM-é, sőt. TGM egyébként meglepően szépen beszél angolul, ezt pl én is elismerem. Más kérdés, hogy ez nem jelent semmit.
Pár órája elküldtem egy hozzászólást, ami lekerült, azzal, hogy „Szerintünk ez szpem”. Nem értem. Annyit merészeltem leírni, hogy TGM, aki saját állítása szerint nem liberális demokráciát szeretne megvalósulni látni, hanem a kommunizmust, nem demokrata – szemben a cikkíró állításával, akinek a véleményével különben minden másban egyet értek. Miért lett ez a hozzászólás szpem, a Neokohn szerint?
Ezt a Disqus csinálta magától, bocs, természetesen visszaraktuk.
TGM-et sajnos érezhetően mennyiségre fizeti a HVG. És ez a gondolat per karakter arányon meg is látszik.
Kivénhedt majom már szegény, azért gondolod széleslátókörűnek mert az ATV-be általában Kéri Laci után és Lengyel Laci előtt hívják be.
Nem volt egy kicsit túl sok a khm, … vitriol? 😀
A marxista baloldal eltéveszti az évszázadot: szerintem a baloldali antiszemitizmus abból az Izraellel szembeni ellenérzésből fakad, melynek gyökere az egykori nyugati marxisták azon hidegháborús tézise, miszerint Izrael az Egyesült Államok „kapitalista imperializmusának” közel-keleti „csatlósa”. Mint ilyen: agresszor. Ehhez jön, hogy a múlt század ’70-es éveire végül a legkorlátoltabb nyugati marxisták is kénytelenek voltak belátni, hogy a Szovjetunió nem az ígéret földje, hanem diktatórikus birodalom. Következésképp nem lehet a kommunizmus reménye. Ezért a nyugati marxistáknak Kuba lett az új reménység meg az ún. harmadik világ afrikai és arab országai – azaz az ún. nyugati tőkés centrum országok által kizsákmányolt periféria országok, ahogy az akkortájt megjelenő szélbalos neokolonializmus- (mint „az imperializmus utolsó szakasza”) és világrendszer-elméletek fogalmaztak. Következésképpen, a Szovjetunióból kiábrándult nyugati marxisták egykettőre hívei lettek az afrikai és arab országoknak, melyek különféle „iszlám ébredését” és nemzeti felszabadító mozgalmait lelkesen fogadták, mint a neokolonializmus elleni harcot, ami számukra egyúttal a kapitalista világimperializmus elleni felszabadító harcot is jelentette, az új reményt. Meggyőződésem, hogy a mai szélbal antiszemitizmusa és arab- és iszlámbarát mentalitása ennek a múltszázadi hidegháborús szemléletnek egyfajta érzületi maradványa.
Feltűnő („föltűnő”), hogy míg Seres egyből egy mély meghajlással kezdi, TGM-nél ez látványosan hiányzik, mi több megvetést lehet inkább kiolvasni a sorai közül (a hivatkozott mércés cikkre gondolok). TGM egy percig nem feltételezi, hogy neokohn demokratikus, sőt.
Miért van ez?
Szerintem, a meghajlás nem kifejezetten (vagy nem csak) TGM-nek szól, hanem általában a baloldalnak egy liberális, konzervatív liberális szerző részéről. Mert aki baloldali, az például eleve demokrata, ami eleve megkérdőjelezhetetlen. A baloldali másfelől a jobboldalira vagy buta emberként, vagy okos, de rossz szándékú, sunyi, anti-demokratikus, rasszista gazemberként tekint, tulajdonképpen jobboldali nem is nagyon létezik, csak szélsőjobboldali. Én sok olyan emberrel találkoztam már, akik láthatóan pusztán azért vallották magukat baloldalinak, balliberálisnak, hogy ezzel bekerülhessenek az értelmesek, a felvilágosultak, a haladók táborába és lenézhessék a többi embert, akik nem tartoznak ebbe az elitbe, az élcsapatba, miközben láthatóan fingjuk sem volt arról, hogy miről beszélnek.
Pedig, TGM szövegeit olvasva, nekem legalábbis, az látszik nyilvánvalónak, hogy TGM nem demokrata. TGM, saját megfogalmazása szerint, „lázadásra és ellenállásra” van beállítva. „Ez nem a liberális kritika, amely a nyugati, részben csak elképzelt vagy elmúlt liberális demokráciát tekinti etalonnak, és még mindig arról beszél, hogy „eltorzult a demokráciánk”, mert még mindig érez közösséget a tőkés állammal, mert fennállnak teljesen formálisan és üresen a parlamenti külsőségek, és még mindig vannak állítólagos választások. Szemernyivel jobb választások, mint a Kádár-rendszerben, de alig. A radikális szembenállás artikulációja természetesen meglesz, virágozni fog, nem nekem kell profetikusan meghirdetnem: alakul. Nem teljesen függetlenül tőlem, de azért nagyrészt igen. A nyugati egyetemekről hatalmas mennyiségben térnek haza a marxisták, ezt jól látja a Magyar Idők. Teljesen igazuk van, ma Nyugatról nem liberálisok térnek haza, hanem baloldaliak, sőt: marxisták, huhú. (…) A rendszert csak a nép változtathatja meg. A fölvilágosodás se döntött meg semmit, de a forradalmi nép – a fölvilágosodás tanítványa – igen. (…) Ez a baloldali közösség tehát már nem a liberális demokráciát tekinti elérendőnek. De akkor mit? (kérdés az újságírótól) TGM: „A szocializmust. A kommunizmust.” (…) „Nem arról beszélek, hogy szervezzünk tömegpártot és váltsuk le a Fideszt. Ez egyrészt lehetetlen, másrészt így nem kívánatos. A parlamentáris rendszer megbukott.” Ezek idézetek TGM indexes interjújából. Ahogy persze a tipikus mucsaizás – csak a mélyebb demokratikus elköteleződés okán – szintén, tipikusan, része a dumájának. Neki, természetesen, nem kell magyarázkodnia a fentiek miatt, senki nem is kéri számon ezeket tőle, sőt – mindezek után! – a demokratikus elköteleződése még Seres szerint sem megkérdőjelezhető. Hogy van ez?
Vajh a Világ ment el TGM mellett, vagy TGM a Világ mellett?
A világ ment el TGM mellett, de TGM is elment saját maga mellett. TGM-től sosem állt nagyon távol a demagóg, populista szélhámosság és a pozőrség, de amióta nincs politikai bázisa, teljesen meghülyült szerencsétlen. Legyünk őszinték: TGM össze-vissza hazudozik, és nem szégyelli magát. Nagy kár, jaj, nagy kár.
Valaki kérdezte…
Ben Shapiro: Why Jews Vote Leftist?
https://www.youtube.com/watch?v=M5IqH7oJ9h4
Csak részben van igaza. Igazából attól, mert egy zsidó nem követi a judaizmust, még nem kell baloldalinak lennie. Egyáltalán nem vallásos cionista zsidó is van nagyon sok, aki a zsidóságot népként határozza meg, és saját magát a zsidó néphez sorolja, a vallási dolgoktól többnyire függetlenül. A jobboldali, nem vallásos cionista zsidók Izraelre nem mint Isten által a zsidó népnek adományozott országra, hanem mint realitásra tekintenek, egy olyan földterületre, amelyet a zsidó nép birtokol, és védelmez, a saját túlélése érdekében. Az ilyen jobboldali, nem-vallásos cionista zsidó nem hisz a diaszpóra-létben, amely a zsidóknak elfogadhatatlanul sok szenvedés és áldozat árán biztosított csak némi sikert.
Elárulhatom: én is e nem- illetve alig vallásos jobboldali cionista zsidók táborába tartozónak tartom magam. Mint ilyen, az én nézőpontomból a baloldali diaszpóra-zsidó jelenségének magyarázata az, hogy az ilyen zsidók féltik a saját (amerikai) jólétüket, és ezt eszük ágában sincs felváltani valami cionista utópiával, ahol kétkezi munkával kell a sivatagból kánaánt teremteni. A megoldás számukra egy kozmopolita társadalom, ahol mindenféle emberek , keveredve és nem-keveredve, de szorosan együttműködve teremtenek jólétet maguknak és egymásnak. Ez a világ maga New York, de csak egy álom-beli New York. Ahogy azt ma már látjuk, ez az álomvilág csak pár évtizedig működött, a bomlása pedig visszavonhatatlanul megindult. Sajnos az önmagunk hitegetése ebben az esetben is a legmakacsabb dolog, és a New York-i álmodozó, de jómódú zsidók is csak akkor fognak feleszmélni, amikor már késő lesz, és menekülni kell, akár fejvesztve. Az , ami elérte a Franciaországban és Svédországban élő zsidókat, sajnos el fogja érni a New York-i álmodozó baloldali zsidókat is. És akkor majd lehet mondogatni, hogy „tévedés, tévedés”, mint ahogy Franz Werfel egyik kiváló regényének szereplője mondogatta, miután kegyetlenül összeverték.
Olyan mint Bródy , aki a muszlimok befogadásának fontosságáról beszél.
Hiteltelen.
TGM-nek megint elgurult a pirulája…
Izrael nelkulem nem is letezni, adni nekik sok fegyver 1945 utan. Akkor meg lenni szinte mind kommunyiszt. Most meg sok kaftanos idiot, elukon fasiszt Netanjahu. Judeo-fasiszt Izrael nem felmenteni azert, mert palesztinok lenni iszlamo-fasiszt.
Ez a kijelentése nem lep meg abban a tükörben ahogyan az 2014-es önvédelmi háborút minősítette: szerinte imperialista háború volt
TGM=Monstre Troll.
Nos, ha Benedictus Spinozat…..aki ugyebar felulmulta TGM urat, mint tudos, /es szerintunk mint ember is/, kevesebbert kikozosithette a zsidosag……leengedtek a zaszlokat a hitkozsegben, stb., akkor TGM urral miert nem teszik ezt meg?/es persze Soros mesterrel/.Mindkettojuk kulcsszava a hatalom es a penz…ugye.JHVH…ugyan.Olyan nics is.Kitalalas.Mondjak ok.Nagy aldas Romanianak, hogy onnan erdekes modon kulonben, de atengedtek TGM urat..Ha ott aztcsinalta volna, mint Magyarorszagon, mar reg eltuntettek volna.Irannal kapcsolatba sulyosan mellefog.Javaslom, kuldjon neki a Neokohn egy Coraant, meg a kommentarjait.by Cabalist Ja., a haboru megkezdodott…Neve…bevandorlas….