JTA: Magyarországon néhány baloldali zsidó kész együttműködni egy szélsőjobboldali párttal, melyet egy korábbi neonáci vezet

Ma már a zsidó közösség több tagja, sőt néhányan a Mazsihiszen belül is legitim partnernek tekintik a Jobbikot egy demokratikus fordulat végrehajtásához, annak visszafogott rasszizmusa ellenére – olvasható a Jewish Telegraphic Agency elemzésében. 

2011-ben Magyarország legnagyobb zsidó szervezete „antiszemitának” és „fasisztának nevezte a szélsőjobboldali Jobbikot, és felszólította az Igazságügyi Minisztériumot párt betiltására.

Néhány éve a Jobbikkal szembeni ellenállás még természetesnek számított a Mazsihisz számára.

A Jobbikot mérgező uszítása miatt még az európai ultranacionalista mozgalmak is kiközösítették soraikból.

A szerző emlékeztet, hogy néhány, a párt rehabilitációjára irányuló kísérlet ellenére

a rasszizmus továbbra is a Jobbik „politikai DNS-ének” része maradt.

Jelenlegi vezetője egy volt bőrfejű, Sneider Tamás, aki saját bevallása szerint több társával együtt fémkábelekkel vert össze egy roma embert 1992-ben, egy rasszista támadás során. 2013-as parlamenti beszédében pedig a Jobbik második számú vezetője,

Gyöngyösi Márton szólított fel az összes magyar zsidó listázására, mondván, „biztonsági kockázatot” jelentenek.

A politikai helyzet azonban megváltozott.

Növekszik a csalódottság a kormányzó jobboldali Fideszben – írja a szerző, Cnaan Liphshiz. Fidesz-ellenes baloldaliak, és többen a Mazsihiszen belül is a Jobbik, mint lehetséges partner felé fordulnak.

Ez a folyamat egy olyan valószínűtlen szövetséghez vezetett az októberi helyhatósági választások előtt, amelyben a Jobbik mellett éppen azok a baloldali pártok vesznek részt, amelyek egykor a szélsőjobboldali alakulat legélesebb kritikusai közé tartoztak, köztük a Magyar Szocialista Párttal és a Demokratikus Koalícióval.

Egy, a múlt hónapban bejelentett paktum értelmében az ellenzéki pártok azon jelölt mögött sorakoznak fel, aki a közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb valószínűséggel képes a választókerületében győzelmet aratni. Más szavakkal,

a baloldali pártok arra ösztönöznék támogatóikat, hogy szavazzanak a Jobbik jelöltjeire

ott, ahol azok nagy eséllyel nyernének.

Számos megfigyelőt megdöbbent az ultranacionalisták és a korábbi eltökélt ellenfeleik közötti együttműködés.

Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke februárban azt írta, hogy a szövetségről szóló beszámolók „mélyen nyugtalanítják”.

De sok magyar számára, akiknek elegük van a Fidesz uralmából Orbán Viktor miniszterelnöki ténykedése alatt, van értelme ennek a paktumnak.

Orbán, a nacionalista-populista hajlamokkal bíró, hatalmaskodó politikus – 1998 és 2002 közötti miniszterelnöki regnálását követően – immár több, mint kilenc éve megingathatatlanul tartja a pozícióit a magyar politikában az egymást követő választásokon aratott, földcsuszamlásszerű győzelmi sorozatának köszönhetően – emlékeztet a JTA összefoglalója. Olyan erőssé tette a Fideszt, hogy a pártnak 2010 óta minden országgyűlési választáson a második helyezett szavazatainak a háromszorosát sikerült megszereznie.

Ennek fényében a Jobbik és a baloldali pártok újdonsült együttműködésétől azt remélik, hogy csaknem egy évtized elteltével végre képesek lesznek komoly csapást mérni Orbán hatalmára.

Orbán évei kellemetlenek a liberálisok számára.

Szigorúan fellépett az emberi jogi csoportokkal, a bevándorlással, a jogállamisággal, a felsőoktatással és a szabad sajtóval szemben. Populista váltása azonban a Jobbiknak is ártott, hiszen ellopta a szavazóbázisát.

A Jobbik összeomlott az idei európai parlamenti választásokon,

csupán a szavazatok 6%-át kapta meg, szemben a 2014-es választásokon elért 14%-os eredményével. Erre válaszul a párt elfordult a nyers antiszemitizmus propagálásától, hogy versenybe szálljon a fősodor szavazataiért.

Vona Gábor, a párt korábbi vezetője 2016-ban hanukai üdvözletet küldött zsidó csoportoknak. A következő évben kijelentette, hogy a Jobbik ejti korábbi Izrael-ellenes irányvonalát, és „Izraelt minden más országhoz hasonlóan fogja kezelni”.

2014-ben és 2015-ben Vona még azon fogadkozott, hogy „haladéktalanul lemondok, ha valaki kideríti, hogy zsidó felmenőim vannak”, 2017-es, a Forwardnak adott interjújában viszont már így fogalmazott:

„Az elmúlt két vagy három évben világossá tettem, hogy nincs helye semmiféle rasszizmusnak vagy antiszemitizmusnak a pártban”.

Ez a kijelentés drámai elmozdulást hozott a Jobbik pozíciójában, amelynek nacionalista irányvonala befogadóbbá vált, és inkább a Fidesz korrupciós botrányaira összpontosított. Ám

a párt előélete miatt a liberális és a zsidó közösség vezetői elutasították Vona utólagos nyilatkozatait.

Miközben a Jobbik próbálta árnyalni az arculatát, az Orbán kormány kapcsolatai terheltebbé váltak a Mazsihisszel, mint valaha.

2014-ben a zsidó szervezet felfüggesztette kapcsolatait a kormány tisztségviselőivel egy budapesti szobor miatt,

amely szerintük tisztára mosta a holokausztban való magyar részvételt.

Más zsidó csoportok nem értettek egyet ezzel az állásponttal.

Tavaly

a Mazsihisz azzal vádolta Orbánt, hogy Soros, a liberális zsidó filantróp – és Orbán éles hangú kritikusa – ellen folytatott médiakampányával antiszemita érzelmeket lobbant fel.

Ezt az állítást is számos magyar zsidó is vitatta.

„Elméletileg a helyzet az, hogy

Magyarországon a Fidesz szélsőjobboldali, és a Jobbik a jobbközép párt,

de még mindig a szélsőjobbon” – mondja Schönberger Ádám, a budapesti Marom progresszív zsidó szervezet igazgatója.

Schönberger ugyanakkor a baloldal Jobbikkal való szövetségét is kritizálja, mivel úgy gondolja, hogy az eleve kudarcra van ítélve [ez nem volt mindig így, Schönberger saját Facebook profilján a 2018-as országgyűlési választás előtt még a Jobbikkal való együttműködésre buzdított – a szerk.].

A baloldal-Jobbik szövetség feletti vita tavaly akkor robbant ki a zsidó közösségben, amikor egy hódmezővásárhelyi zsidó vezető támogatásáról biztosította Kiss Attila jobbikos polgármester-jelöltet.

A zsidó vezető kijelentette, hogy a Jobbik „nem náci párt”.

Pedig 2009-ben Kiss még

arra buzdította a városi közgyűlésben ülő képviselőtársait, hogy „ragadjanak kaszát és kapát”, és „füstöljék ki a zsinagógát”.

A Mazsihisz feljelentést tett Kiss ellen, rasszista erőszakra való uszítással vádolva a politikust, de a helyi ügyészség elutasította a keresetet.

A Mazsihisz elhatárolta magát Kiss támogatásától. Ám sokatmondó, hogy a szövetség nyilatkozata

nem konkrétan a Jobbikot ítélte el, csupán a szervezet pártatlanság iránti elkötelezettségéről szólt általánosságban.

A Jobbik és Mazsihisz közötti kapcsolatok felmelegedésének egy másik lehetséges jele 2017-ben érkezett el, amikor

Radnóti Zoltán rabbi, a Mazsihisz rabbitestületének az elnöke a rivális hitközséget „Jobbik-alázással” vádolta.

„Az elmúlt három, négy évben a Mazsihisz valóban jóval kevésbé volt kritikus a Jobbikkal” – mondja Feldmájer Péter, a Mazsihisz korábbi elnöke a Jewish Telegraphic Agency-nek.

„Valaki [a Mazsihisznél] rájött, hogy a baloldali ellenzéknek egyesítenie kell erőit a nácikkal a Fidesz megdöntése érdekében”.

Feldmájer kritizálja az új paktumot, „szégyennek és árulásnak” nevezve azt.

A Mazsihisz tagadja, hogy támogatta volna a baloldal és a Jobbik közötti megállapodást, és azt állítja, nem lépett szövetségre egyetlen párttal sem.

„Soha nem voltunk, nem vagyunk, és nem is leszünk semmiféle kapcsolatban a Jobbikkal”

– mondja Heisler András Mazsihisz elnök a JTA-nak. Kétségbe vonja továbbá a Jobbik antiszemitizmus ellenességének őszinteségét, mivel a párt vezetői korábban antiszemita kijelentéseket tettek.

Vannak azonban zsidók, akik támogatják Orbánt.

Glitzenstein Sámuel, a Chábádhoz kötődő EMIH 17 rabbijának egyike határozottan ellenzi a felvetést, hogy a Fidesz fenyegetést jelentene a zsidók számára.

„Zsidó szempontból az Orbán kormányok közel állnak az ideálishoz”

– mondja a JTA-nak.

Mind az EMIH, mind a Mazsihisz többmillió dollár értékű vagyonhoz és támogatáshoz jutott az elmúlt években a kormány részéről, ami számos új zsinagóga és zsidó iskola megnyitását eredményezte szerte az országban.

„Azok, akik az antiszemitizmus elleni küzdelemről beszéltek, most pedig készek együttműködni a Jobbikkal, saját képmutatásukat, és közönyüket leplezik le a zsidógyűlölettel szemben”

– mondja Glitzenstein.

A magyar zsidó közösség többnyire liberálisnak tekinthető, és ha fel is zaklatta a Jobbikkal kötött megállapodás, azt mindeddig nem hangoztatta. Schönberger szerint a baloldali pártok között ugyan

érzékelhetők némi belső nézeteltérések a paktummal kapcsolatban, ám még nem tapasztalták a zsidók tömeges távozását,

mint a saját antiszemitizmus problémájával szembesülni kényszerülő brit Munkáspártnak.

A baloldali pártok és támogatóik „teljes kétségbeesésükben léptek bele a Jobbikkal kötött ostoba koalícióba”

– mondja Kőbányai János, a Múlt és Jövő magyar-zsidó magazin [Liphshiz szerint] balos szerkesztője. Miközben magát a paktumot elutasítja, Kőbányai osztja a kétségbeesést, amely szerinte a megkötéséhez vezetett.

„Orbán lebontja a demokráciát, újraírja a történelmet, beleértve a holokausztot is, és szűkíti a szabadságjogokat, amelyek megóvásáért magyarok az életüket adták”

– mondja Kőbányai.

„Attól tartok, ebben a légkörben egyetlen zsidó sem akar majd azokba a zsinagógákba menni, amelyeknek a megépítéséhez ő nyújtott segítséget”.