
Levelezés és alkudozás: Madonnáért cserébe római kori zsidó sírkövet
Milyen régre tekintenek vissza a magyarországi zsidók? Nos, egy római kori sírkő tanúsága szerint 1800 évre. Cseh Viktor írása.
Milyen régre tekintenek vissza a magyarországi zsidók? Nos, egy római kori sírkő tanúsága szerint 1800 évre. Cseh Viktor írása.
Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra és a környezetünkre, hogy a hasonló támadásoknak esélyt se adhassunk – írja közleményében a szervezet.
Róth Miklós azon kevesek egyike volt, akik nem „sodródó áldozatként”, hanem „aktív megfigyelőként” élték át Auschwitzot. Pelle János nekrológja.
A csongrádi zsidóságról, a megújult zsidó temetőről a Tari László Múzeum történészével, Fodor Péterrel Végső István készített interjút.
Budaváry László viccnek vélt pontjai alig két évtizeddel később a rideg valósággá váltak, melyet ma úgy ismerünk, hogy vészkorszak és holokauszt.
Mint megírtuk, Fritz Zsuzsa 15 igazgatói év után átadta a Bálint ház vezetését Kenesei Marcellnek. Megkérdeztük az utódtól, mi fog változni. Interjúnk.
Száz évvel ezelőtt, a jogcsorbító és megalázó numerus clausus törvény árnyékában, a középiskolákból is elzárták a zsidó fiatalok javát.
A hét elején volt az évfordulója az első cionista kongresszusnak, melyet 1897. augusztus 29–31. között tartottak Bázelben.
Az 1946. május 21-i, három halálos áldozattal járó pogrom „feladta a leckét” a Magyar Kommunista Pártnak. Pelle János írása.
Cseh Viktor írása a Prónay-különítmény 1919-es, dunaföldvári pogromjáról.
A radikális változásokat, az egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi válságot a tömegek hajlamosak voltak összekapcsolni a „zsidókérdéssel”. Pelle János írása.
A 160 éve született Baumhorn Lipót zsidó építész munkáiból nyílt tárlat a szegedi városi könyvtárban. Végső István kiállítás-ajánlója.
Egy hódmezővásárhelyi kötet részletesen bemutatja az I. világháború idején bevonult zsidó férfiak életét és sorsát. Interjú a kötet szerzőjével, Nagy Gyöngyivel.
Az 1946. májusában kitört vérvád-hisztéria átterjedt Makóra is. Csúcspontján gyulladt ki és égett le a Deák utcai zsinagóga. Pelle János írása.
„Az igazság tényszerű feltárásával és bemutatásával tartozunk mindazoknak, akik megjárták a GULAG poklát” – mondja interjúnkban Botos János történész.
A budapesti zsidók 1944-ben még a legautentikusabbnak hitt forrásból sem tudhattak az igazi borzalmakról. Cseh Viktor írása.
Mitől vált olyan hatékonnyá a zsidók elleni uszítás 1944 áprilisában, májusában és júniusában, épp a deportálások idején? Pelle János írása.
A „klasszikus” vérvádak nem igazán tudtak meggyökerezni a városokban, pedig zsidógyűlölet ott is volt. Az újdonságot 1920 nyara hozta el. Cseh Viktor írása.
A kecskeméti lehet az első zsinagóga, ahol a miniszterelnök neve a falon szerepel. Cseh Viktor írása.
Egy szelet a hazai zsidók reakcióiból a trianoni döntés első hírére. Cseh Viktor írása.
©2019-2020 NeoKohn