Antiszemitizmus
Mégis mondj igent az életre! – In memoriam Róth Miklós (1928-2020)
Róth Miklós azon kevesek egyike volt, akik nem „sodródó áldozatként”, hanem „aktív megfigyelőként” élték át Auschwitzot. Pelle János nekrológja.
magyar zsidóság
Európa
„Három szállítókoporsót és egy halottaskocsit is láthatunk a régi időkből”
A csongrádi zsidóságról, a megújult zsidó temetőről a Tari László Múzeum történészével, Fodor Péterrel Végső István készített interjút.
Antiszemitizmus
A „zsidókérdés” megoldása tíz pontban
Budaváry László viccnek vélt pontjai alig két évtizeddel később a rideg valósággá váltak, melyet ma úgy ismerünk, hogy vészkorszak és holokauszt.
Jiddiskeit
„Bevonzzuk azokat is, akik lazán vagy sehogy nem kötődnek a zsidósághoz”
Mint megírtuk, Fritz Zsuzsa 15 igazgatói év után átadta a Bálint ház vezetését Kenesei Marcellnek. Megkérdeztük az utódtól, mi fog változni. Interjúnk.
Antiszemitizmus
Kényszer szülte zsidó gimnáziumok
Száz évvel ezelőtt, a jogcsorbító és megalázó numerus clausus törvény árnyékában, a középiskolákból is elzárták a zsidó fiatalok javát.
Európa
„A zsidóság sorsáról tanácskoztak, a zsidóság nélkül”
A hét elején volt az évfordulója az első cionista kongresszusnak, melyet 1897. augusztus 29–31. között tartottak Bázelben.
Antiszemitizmus
Kunmadaras: „kötélre a felbujtókkal!”
Az 1946. május 21-i, három halálos áldozattal járó pogrom „feladta a leckét” a Magyar Kommunista Pártnak. Pelle János írása.
Jiddiskeit
„Zsidó, vagy adsz még ötvenezer koronát, vagy azonnal felkötünk”
Cseh Viktor írása a Prónay-különítmény 1919-es, dunaföldvári pogromjáról.
Történelem
Antiszemita provokáció Kaposváron, 1945-ben
A radikális változásokat, az egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi válságot a tömegek hajlamosak voltak összekapcsolni a „zsidókérdéssel”. Pelle János írása.
Jiddiskeit
„Mindig a célszerűség és modernség gondolatát igyekeztem megvalósítani”
A 160 éve született Baumhorn Lipót zsidó építész munkáiból nyílt tárlat a szegedi városi könyvtárban. Végső István kiállítás-ajánlója.
Kultúra
Hazafias zsidó katonák a Nagy Háborúban
Egy hódmezővásárhelyi kötet részletesen bemutatja az I. világháború idején bevonult zsidó férfiak életét és sorsát. Interjú a kötet szerzőjével, Nagy Gyöngyivel.
Antiszemitizmus
Dilettáns provokáció: ki és miért gyújtotta fel a makói zsinagógát?
Az 1946. májusában kitört vérvád-hisztéria átterjedt Makóra is. Csúcspontján gyulladt ki és égett le a Deák utcai zsinagóga. Pelle János írása.
Európa
Magyar zsidók szovjet lágerekben: „A túlélőket csupán munkaerőnek tekintették”
„Az igazság tényszerű feltárásával és bemutatásával tartozunk mindazoknak, akik megjárták a GULAG poklát” – mondja interjúnkban Botos János történész.
Antiszemitizmus
Vidéki rabbik manipulált halálhírei 1944-ből
A budapesti zsidók 1944-ben még a legautentikusabbnak hitt forrásból sem tudhattak az igazi borzalmakról. Cseh Viktor írása.
Antiszemitizmus
Blitzkrieg, vérvád és holokauszt
Mitől vált olyan hatékonnyá a zsidók elleni uszítás 1944 áprilisában, májusában és júniusában, épp a deportálások idején? Pelle János írása.
Jiddiskeit
Mérgezett tűszúrások – nagyvárosi vérvád száz évvel ezelőttről
A „klasszikus” vérvádak nem igazán tudtak meggyökerezni a városokban, pedig zsidógyűlölet ott is volt. Az újdonságot 1920 nyara hozta el. Cseh Viktor írása.
Jiddiskeit
A kecskeméti új zsinagóga márványtáblájának margójára
A kecskeméti lehet az első zsinagóga, ahol a miniszterelnök neve a falon szerepel. Cseh Viktor írása.
Jiddiskeit
A Magyar Hiszekegy beszökött a zsinagógákba is
Egy szelet a hazai zsidók reakcióiból a trianoni döntés első hírére. Cseh Viktor írása.
Európa
Köszönetet mondott Orbán Viktornak a zsidó közösség
Amiért sikerült Magyarországról kóser élelmiszert eljuttatni Szerbiába, a koronavírus-járvány miatt ellehetetlenedett vallási élet megsegítésére.
Antiszemitizmus
Mit jelent a zsidók számára, ha az állam mondja meg, ki a magyar?
Egyre nyíltabban állami elvárás fogalmazódik meg identitásbeli kérdésekben. Ez mindenképpen határátlépés. Seres László publicisztikája.
