Ronald S. Lauder könnyeivel küszködött, Karácsony Gergely a világ csodájáról beszélt, Erdő Péter bíboros-érsek új hitközösségben is bízik, a Mazsihisz-vezetése pedig hálával és büszkeséggel avatta fel a zsinagógát. Wallenstein Róbert tudósítása.
„A hazai zsidó közélet megtisztulásáért” indított petíciót Vonnák Selmeczi Ágnes. Miért döntött így és mit remél a kezdeményezéstől?
A Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközségről az elmúlt években nem lehetett sokat hallani. Deutsch Róbert azonban ismét felvirágoztatná az ortodoxiát és együttműködne más hitközségekkel is. Megyeri A. Jonatán interjúja.
Milyen régre tekintenek vissza a magyarországi zsidók? Nos, egy római kori sírkő tanúsága szerint 1800 évre. Cseh Viktor írása.
Fontos, hogy odafigyeljünk egymásra és a környezetünkre, hogy a hasonló támadásoknak esélyt se adhassunk – írja közleményében a szervezet.
Róth Miklós azon kevesek egyike volt, akik nem „sodródó áldozatként”, hanem „aktív megfigyelőként” élték át Auschwitzot. Pelle János nekrológja.
A csongrádi zsidóságról, a megújult zsidó temetőről a Tari László Múzeum történészével, Fodor Péterrel Végső István készített interjút.
Budaváry László viccnek vélt pontjai alig két évtizeddel később a rideg valósággá váltak, melyet ma úgy ismerünk, hogy vészkorszak és holokauszt.
Mint megírtuk, Fritz Zsuzsa 15 igazgatói év után átadta a Bálint ház vezetését Kenesei Marcellnek. Megkérdeztük az utódtól, mi fog változni. Interjúnk.
Száz évvel ezelőtt, a jogcsorbító és megalázó numerus clausus törvény árnyékában, a középiskolákból is elzárták a zsidó fiatalok javát.
A hét elején volt az évfordulója az első cionista kongresszusnak, melyet 1897. augusztus 29–31. között tartottak Bázelben.
Az 1946. május 21-i, három halálos áldozattal járó pogrom „feladta a leckét” a Magyar Kommunista Pártnak. Pelle János írása.
Cseh Viktor írása a Prónay-különítmény 1919-es, dunaföldvári pogromjáról.
A radikális változásokat, az egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi válságot a tömegek hajlamosak voltak összekapcsolni a „zsidókérdéssel”. Pelle János írása.
A 160 éve született Baumhorn Lipót zsidó építész munkáiból nyílt tárlat a szegedi városi könyvtárban. Végső István kiállítás-ajánlója.
Egy hódmezővásárhelyi kötet részletesen bemutatja az I. világháború idején bevonult zsidó férfiak életét és sorsát. Interjú a kötet szerzőjével, Nagy Gyöngyivel.
Az 1946. májusában kitört vérvád-hisztéria átterjedt Makóra is. Csúcspontján gyulladt ki és égett le a Deák utcai zsinagóga. Pelle János írása.
„Az igazság tényszerű feltárásával és bemutatásával tartozunk mindazoknak, akik megjárták a GULAG poklát” – mondja interjúnkban Botos János történész.
A budapesti zsidók 1944-ben még a legautentikusabbnak hitt forrásból sem tudhattak az igazi borzalmakról. Cseh Viktor írása.
Mitől vált olyan hatékonnyá a zsidók elleni uszítás 1944 áprilisában, májusában és júniusában, épp a deportálások idején? Pelle János írása.
©2019-2020 NeoKohn