„Mindig a célszerűség és modernség gondolatát igyekeztem megvalósítani”

A számos helytörténeti információ az egyéni és csoportos városnézéseket is inspirálhatja, hiszen a Baumhorn-féle épületeket érdemes egy nagyobb tematikus séta keretében megtekinteni. A kiállítást látogatottsága miatt meghosszabbították egy héttel, így szeptember 2-ig díjmentesen megtekinthető.

„Hát igen, mondja, engem úgy fog elkönyvelni a magyar építészet krónikása, mint aki a zsinagógaépítészet szerelmese vagyok. Ez igaz is. De azért a profán-építészetet nemcsak nagyra becsülöm, hanem egész erőmmel csináltam is” – mondta kissé összegezve saját életművét Baumhorn Lipót (1860-1932) építész 1927-ben az Egyenlőség című lapnak.

Szegeden, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban nyílt tárlat az alkotó szegedi munkásságára koncentrálva. A tárlókban tervrajzok, könyvek, levéltári dokumentációk révén igyekeznek bepillantást adni a hihetetlenül gazdag életmű egy igen komoly szeletébe.

Baumhorn Lipót, Kisbéren, 1860-ban, 160 éve született. Az ő nevéhez fűződik a Tisza-parti város új zsinagógájának (1903) megépítése, ami Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb ilyen szakrális épülete. A korabeli újságírót a felavatás idején egyszerűn lenyűgözte az épület:

„Valósággal meglep a belső térnek monumentális és áhítatot keltő hatása, amely minden modernsége mellett is minden részében kifejezi a zsidó vallás céljaira szolgáló rendeltetést.” (Pesti Hírlap, 1903. május 19., 6.)

Csizmadia Edit, a Somogyi-könyvtár helyismereti könyvtárosának rendezésében látható idén július óta a tárlat Baumhorn szegedi munkásságáról. Az eredeti tervek szerint a Szecesszió világnapja eseményeként nyitott volna meg, ám a pandémia miatt erre június elején nem kerülhetett sor.

160 éve született Baumhorn Lipót – Kiállítás a Somogyi-könyvtárban

Baumhorn Lipót a századforduló egyik legkiválóbb és legtöbbet foglalkoztatott zsinagógaépítője volt. 1903-ban készült el főműve, a szegedi Új zsinagóga, de é…

Szeged 2016-ban csatlakozott a Szecessziós Városok Hálózatához (RANN, Réseau Art Nouveau Network). A jelentős szecessziós örökséggel bíró városokat tömörítő nemzetközi szervezetnek világszerte csupán alig több mint 20 város a tagja. A Somogyi-könyvtár a Szecesszió világnapja június 10-i rendezvényeihez azóta hagyományosan kapcsolódik kiállításokkal és előadásokkal, ahol az érdeklődők megismerhetik a századforduló meghatározó stílusirányzatának megannyi szegedi vonatkozását. A kiállítást saját forrásból valósították meg.

Baumhorn szegedi tevékenysége 1902 és 1913 közé tehető. Neki köszönhető a város első, a mai napig látható, használható liftje egy magánházban, a Kárász utcai Wagner-palotában (1904-1905). Így hát, nem véletlen, hogy Szegeden mindig is nagyra becsülték Baumhorn épületeit és emlékezetét. Erre utalt egy visszatekintésében a neves építész is:

„Tévedés volna azt hinni, hogy én mást sem csináltam, mint zsidó-templomokat. Kivált Szegeden és más vidéki városokban van számos banképületem, bérpalotám, s ezekben is mindig a célszerűség és modernség gondolatát igyekeztem megvalósítani.” (Egyenlőség, 1927 augusztus 27., 7-8.)

Szecessziós stílusú banképülete és városképet meghatározó bérpalotái fontos részei Szeged építészeti örökségének. Épületei a mai napig meghatározzák a városképet. A szegediek is befogadták ezeket az építményeket, így jellemző módon manapság is a Horváth utcai Csongrádi Takarékpénztár bérházat (1912-1913) nem a nevén nevezik, hanem alakjáról a helyiek Vasalóháznak keresztelték el, és végül az építészettörténet is így hívja.

A szegedi Wagner-palota

Egy meg nem valósult tervéről is többet tudhatunk meg a tárlaton. Az ún. Zeneház terveit 1910-ben készítette el, ami az Oroszlán, a Bajza és a Nádor utcák által határolt területen épült volna fel, de végül nem valósult meg.

„Születésének kerek évfordulója apropóján a műépítész szegedi épületeire koncentrálva állítottam össze az anyagot. A városban található épületeinek nagy száma, elhelyezkedésük központi jellege mind-mind azt erősítették, érdeklődésre tarthat számot egy olyan összeállítás, amely a Baumhorn-épületeket emeli ki a város szövetéből” — mesél a háttérmunkáról Csizmadia Edit, a kiállítás rendezője.

„A kiállításon a Somogyi-könyvtár gyűjteményének dokumentumai (eredeti fotók, képeslapok, újságcikkek, szakfolyóiratok, nyomtatványok, kötetek, kapurajzok) láthatóak, mellettük még két épület tervrajza kapott helyet a MNL Csongrád-Csanád Megyei Levéltár anyagából.

A Baumhorn-kiállításnál magam állítottam össze kutatómunkával az anyagot. A már kész kiállítást azonban több szakértő, muzeológus és kutató is megtekintette, értékelte.”

A tárlatot nagy érdeklődés övezi, ezért július 30-án nyilvános tárlatvezetést tartott Csizmadia Edit, amelyen sokan jelentek meg. A számos helytörténeti információ egyébként az egyéni és csoportos városnézéseket is inspirálhatja, hiszen a Baumhorn-féle épületeket érdemes egy nagyobb tematikus séta keretében megtekinteni. A kiállítást eredetileg 2020. június 25-től augusztus 27-ig tervezték, de a látogatottsága miatt meghosszabbították egy héttel, így szeptember 2-ig díjmentesen megtekinthető.