„Három szállítókoporsót és egy halottaskocsit is láthatunk a régi időkből”

A csongrádi izraeliták a 19. század elején alapították meg a hitközségüket. 1806-ban volt az első temetés itt. A holokauszt következtében a közösség kétharmadát pusztították el. A közel 40 évig elhagyatott temetőt a Kabbala Hagyományőrző Egyesület és a hazai támogatottságú pályázat mentették meg. A csongrádi zsidóságról és a fejlesztésekről a Tari László Múzeum történészével, muzeológusával, Fodor Péterrel lapunk állandó szerzője, Végső István (Clio Intézet) történész beszélgetett.

A településen 1828-ban 25 zsidót írtak össze. Nagy anyagi áldozatok árán 1852 és 1854 között emelték a Csemegi Károly utcában a zsinagógájukat. Minek köszönhető, hogy ilyen korán letelepedhettek itt a zsidók?

Csongrád vármegyében már 1760-ban engedélyezték, hogy a zsidók kereskedéssel és iparral foglalkozzanak, s ennek is köszönhető, hogy elkezdtek betelepülni Csongrádra is. Városunkban már 1790 körül is éltek izraeliták. Itt született például Schwab Rozália, aki Pest megyei zsidó betelepülők gyermeke volt, s egyben a későbbi világhírű újságíró, Pulitzer József egyik nagymamája. Az 1808-1809-es türelmi adójegyzék szerint már négy család élt itt, 1837-ben pedig a csongrádi járásban (Csongrád, Csanytelek, Felgyő, Tömörkény) 24 zsidó család.

Milyen volt a zsidó–keresztény együttélés Csongrádon? 1923 telén borzalmas támadás érte a zsidó közösséget. Az Izraelita Nőegylet bálján egy zsidó, két nem zsidó halt meg és 40 fő megsebesült. Mi volt az oka az antiszemita támadásnak?

A lakosság római katolikus többsége (Csongrádon a Rákóczi-szabadságharc óta kb. 90-95 %-nak ez a vallása) elfogadta, hogy a városban izraeliták is élnek. Ám azok, akiknek az érdekeit valamilyen módon gátolta az izraeliták növekvő gazdasági, politikai szerepe, nem rejtették véka alá érzéseiket. 1885-ben megalakult az azóta is, igaz más néven működő Keresztény Gőzmalom, ahol csak keresztények őröltethették gabonájukat. A helyi sajtó egy részében is tetten érhetőek a helyi közélet zsidó személyiségeit bíráló írások, bár ezek hátterével nem foglalkoztam idáig.

Az 1919 őszi politikai fordulattal együtt jártak a kormányzathoz közeli erők egy részének antiszemita kirohanásai, melyek egy része – s ezt ma már jól ismerjük – tettlegességig fajult.

Ezek egyértelmű elutasításának, megtorlásának hiánya bátorítólag hathatott az Ébredő Magyarok Egyesületének csongrádi tagjaira is, akiket a terrortámadás után gyorsan őrizetbe vettek, majd meglepő módon a következő évben fel is mentették mindannyiukat.

Sírok a csongrádi zsidó temetőben. A szerző felvétele

A holokauszt után újjáéledt a hitközség, de számos mártír emléke nyomasztotta a közösséget. 102 férfi és 104 nő mellett 20 gyermek neve olvasható a mártíroknak állított emlékművön. A neológ és a status quo ante hitközség is újjáéledt, de a zsinagógát már az 1960-as években elbontották, mára csak néhány zsidó származású maradt itt. Mikor fogyatkozott meg véglegesen az itteni diaszpóra?

A holokauszt után a megmaradt, jóval kisebb közösség egy nyugodt, építő munkára alkalmas jövőben reménykedett, melyet az 1949 körül kezdődött erőszakos államosítások, a vallásellenesség (mely ugyanúgy sújtotta a zsidókat, mint a keresztényeket) gyorsan döntésre késztetett. Biztosan tudjuk azt, hogy Csongrádról Izraelbe és Kanadába is vándoroltak ki izraeliták ebben az időszakban.

Ám vannak lelkes emberek, lokálpatrióták, mint Rév András és Deák István Béla, a Kabbala Hagyományőrző Egyesület vezetői, szervezői és a megmaradt zsidó szakrális hely megmentését célul tűzve 2014-ben megszépült a csongrádi zsidó temető. Mikor volt itt utoljára temetés, sokan látogatják a sírokat?

Csaknem harminc év után 2016-ban volt újra temetés, amikor is épp a Kabbala Hagyományőrző Egyesület egyik tagját, a temető korábbi gondnokát, a városszerte ismert órásmestert, Grünwald Sándort temették el szülei mellé zsidó szertartás szerint, dr. Róna Tamás rabbi vezetésével. Majd 2018 végén Mahrer Veronikát, az első világháborús katonaorvosi érdemeiért vitézi rangot kapott fogorvos, Mahrer Dezső lányát szintén szülei sírjában helyezték végső nyugalomra.

Kevés sírt látogatnak rokonok, nyilván ennek oka, hogy sok család odaveszett a holokausztban, sokaknak a rokonai elhagyták Csongrádot és az országot is.

De amióta megújult a temető, többször járt már itt nagyapja testvérének sírjánál például Buk István, a szegedi hitközség jelenlegi elnöke, az említett Grünwald Sándor sírját évente látogatja Izraelben élő lánya. Sőt az ausztráliai Brisbane-ből is járt itt néhány éve egy hölgy, aki a nagyszülei sírját látogatta meg.

Mely sírokat emelné ki és miért? Nagyon érdekes az ismeretlen munkaszolgálatos emlékhelye, erről mit tudhatunk?

A temető kis területe (egyharmad hektár) ellenére is jól elkülöníthető sírcsoportokat és jelképgazdagságot figyelhetünk meg. A bejárathoz és az Auschwitz-emlékfalhoz közel a közösség és egyben Csongrád néhány vezető személyiségének végső nyughelyét láthatjuk, például a kiállításban is fényképen látható Auslӓnder Jenőét vagy Dékány Béla városi főorvosét. Jóval hátrébb, közel a temető falához néhány kohanita sírt is megfigyelhetünk. A legimpozánsabb sír pedig jócskán hátul található, Adolf Bloch sírja fekete márványból.

Az Izraelita Temető (HD)

„Beszéltünk arról ismerősökkel, barátokkal, rokonokkal, hogy tenni kellene valamit annak érdekében, hogy az utolsó nagyobb csongrádi építészeti emlék, a teme…

A tipikus szimbólumokat tekintve tucatnyi olyan sírt láthatunk, melyen korsó figyelhető meg, ez ugye a tanítói tevékenységet folytató személyek nyughelyét jelképezi. De láthatunk félbetört rózsaszálat, pálmaágat, valamint Dávid-csillagot is. Érdekes, hogy valamennyi sírt megfigyelve jómagam egyszer találkoztam olyannal, ahol a halálozás időpontjaként a zsidó időszámítás szerinti év van feltüntetve. Az ismeretlen munkaszolgálatos emlékkőről sajnos egyelőre nem találtunk bővebb információt.

Emlékhely és kiállítótér is létesült, mit láthatunk itt?

A 2016-os felújítás során a régi ravatalozó helyiségben egy kiállítást is létrehoztunk.

Itt egy temetési ima olvasható egy táblán, három szállítókoporsót és egy halottaskocsit is láthatunk a régi időkből.

A lehető legszélesebb módon próbáltuk a helyi közösség életét bemutatni, tárgyakat, fényképeket, információkat begyűjtve. Örvendetes, hogy a 2016. szeptember 18-i megnyitó óta több tárggyal, tablóval is gyarapodott a kiállítás, ami annak köszönhető, hogy az idelátogatók felajánlották fényképeiket, egyéb tárgyaikat kiállítás céljára, valamint a kutatómunka is egyre szélesebb méreteket ölt, ennek köszönhető, hogy elkészült például tavaly három Csongrádon szolgált rabbi tablója.

Megemlíteném, hogy az egyesület elnöke, Rév András családjának, őseinek fényképekben gazdag élettörténete is bemutatásra került, többek között az Izraelbe kivándorolt családtagoké is.

Milyen újabb projektek valósulhatnak meg a temető kapcsán?

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány egy újabb pályázatot hirdetett meg temető felújításra, ennek az eredményére még várunk. Ennek során megvalósulhatna a sírkert terepviszonyainak rendbetétele, s a sírok egy részének rekonstrukciója is.

Szépülő Kis-Jeruzsálem: zsidó szakrális terek megújulása Makón

A város zsidóságáról, a fejlesztésekről Urbancsok Zsolt levéltár-vezetővel, történésszel lapunk állandó szerzője, Végső István (Clio Intézet) készített interjút.