Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország

Már százkét éve annak, hogy először fölcsendült a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország refrénje. A valószínűleg legszebb irredenta dalt könnyes szemmel énekelte a korabeli társadalom színe-java. A dal szövegírója és a megzenésítője is zsidó származású volt, mely csodálatosan példázza a magyar zsidók hazaszeretetét.

Az 1922-es év elején a Városi Színház színpadán mutatták be A hamburgi menyasszony című darabot, melyet Kulinyi Ernő (1893–1945) írt, zenéjét pedig Vincze Zsigmond (szül.: Weisz, 1874–1935) komponálta. A színdarab rögtön elnyerte a közönség tetszését, különösen az első felvonás végén elhangzó dal – a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország refrénű – aratott osztatlan sikert. Az újságok ekképpen számoltak be az darabról:

„A librettista: Kulinyi Ernő kitűnő érzékkel, a színpad teljes ösmeretével és sok ötlettel gyúrta át operetté a vígjátékot és és hozzáadott a magáéból annyit, amennyiből egy második librettó is kitellett volna. Ez a rokokó operett csupa hangulat s romantikus meséjének szövegét ízlésesen szövik át a humor finom selyemszálai. A pompás dalszövegek külön értéket adnak a librettónak, amelynél jobbat, mulatságosabbat, tetszetősebbet nem láttunk még a Városi Színház színpadán. […] Palló Imre pompás dala: »Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország«, amely a legszebb, leghangulatosabb, legmegkapóbb irredenta dal […]” (8 Órai Ujság 1922. január 31.)

„Szövegkönyvét Pekár Gyula vígjátéka, a »Kölcsönkért kastély« nyomán Kulinyi Ernő írta teleszőve új ötletekkel s a jól pattogó versekre a vérbeli muzsikus Vincze Zsigmond szerzett könnyedén szárnyaló finom muzsikát. Jól esik a darab magyar levegője, amely főleg az első felvonásvégi szép, akarat nélkül is irredenta dalból árad felénk (»Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország«).” (Magyarság 1922. február 1.)

„A darab zenéje kimunkált, nehéz szerkezetű kompozíció, de élvezetes és fülbemászó dallamokkal. Tendenciája felemelően hazafias és megragadóan irredenta. Nagy-Magyarország térképének transzparens jeleneténél, a »Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország« kezdetű nagy kórus frenetikus tetszést, tomboló lelkesedést váltott ki.” (Békés 1922. szeptember 20.)

Külön érdekesség, hogy a színdarab ominózus dalának refrénjét a trianoni határokon túl, vagy ahogy akkoriban emlegették, „a megszállt területeken” a társulatok úgy énekelték, hogy: „Szép vagy, gyönyörű vagy, Tündérország” – mivel az áthallás egyértelműen megmaradt, de mégsem volt annyira szembetűnő az idegen hatóságoknak. 1923 tavaszán viszont, amikor Horváth Kálmán színtársulata a kárpátaljai Beregszászon szerepelt, „Tündérország” helyett az eredeti változattal, „Magyarországgal” énekelték a dalbetétet, mire a hatóságok közbeléptek és megparancsolták, hogy azonnal hagyják el a várost.

A darab és fő dala kétségtelenül nagy hatást gyakorolt a hazafias magyarságra.

Azonban a vészkorszak legsötétebb óráiban viszont tilos volt énekelni, mert szerzői zsidók voltak, a felszabadulás utáni legkeményebb években pedig a dal „nacionalista” átcsengése miatt tiltották.

Csak kevesen ismerik ennek a csodálatos dal szerzőjének, Kulinyi Ernőnek a tragédiáját. A kiváló írót ugyanis 1944 novemberében a nyilasok deportálták, sorsa pedig sokáig ismeretlen volt. Kulinyi több zsidó születésű művésszel együtt a brucki táborba került, ahol a folyamatos robotolás, éhezés és fagyos hideg megölte. Halálhírét egyik fogolytársa, a világhírű Seress Rezső (1889–1968) közölte a második világháborúban tovább csonkított túlélő magyar társadalommal.

Minden tragédia és keserv, mellyel az évek során a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország éneke átitatódott, állíthatjuk, hogy a legszebb és legmegkapóbb irredenta dalok között van, egyben dicső emlék a mártírhalált halt Kulinyi Ernőnek.

Ez a cikk eredetileg a Zsido.com oldalán jelent meg.

Zsidó szerzők dalával emlékezett meg Trianonról Orbán Viktor

A Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalt osztotta meg a miniszterelnök az évfordulón.

Neokohn

22 hozzászólás

Cseh Viktor összes cikkét elolvashatja itt.