A Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalt osztotta meg a miniszterelnök az évfordulón.
A Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal eredetileg a Vincze Zsigmond (zene) és Kulinyi Ernő (szöveg) által írt Hamburgi menyasszony című operett egyik dalbetétje volt. A vígoperett a szakma kedvezőtlen fogadtatása ellenére olyan nagy közönségsikert aratott, hogy a bemutatót követő két évben elérte a száz előadást.
A darab ugyanakkor nem keltett volna akkora érdeklődést,
ha nem lett volna benne a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dal, amely ezt követően a kor leghazafiasabb dalai közé számított.
A nyilas korszakban zsidó származású szerzői miatt, a háborút követően pedig „nacionalista” tartalma miatt nem játszották, és csak a rendszerváltást követően vált ismét szabadon hallgathatóvá Magyarországon.
Kulinyi Ernőt zsidó származása miatt 1944. október 23-án deportálták Budapestről, és 1945. február 2-án halt meg az ausztriai Bruck an der Leitha internálótáborában.
Vincze Zsigmond – Kulinyi Ernő: Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország
Hol szőke sellő, lenge szellő, játszik a Tiszán,
Ott él egy nép. Legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér,
Ki csillagoknak égi útján vissza-visszatér
Hogy jön, szívünk várva-várja!
S, hogy felzeng a trombitája!
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág!
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon odaszállunk, haza hí´ fű, fa, lomb, virág!
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!
Ott dalos ajkú mind a lány, mert dal terem a fán,
És délibábos tündérkastély leng a vén Tiszán.
A rónaságon hét határon száll, repül a szél;
Huszárok kedve éri csak be, hogyha szárnyra kél.
Hogy jön szívünk várva-várja!
S, hogy felzeng a trombitája!
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág!
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon odaszállunk, haza hí´ fű, fa, lomb, virág!
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!
A dal itt hallgatható meg:
Szép. Nagyon szép.
Köszönet érte a dalszerzőknek.
Takarodj a kurucinfóra.
Süllyedjetek el Orbánnal és Kövessel együtt. Gerinctelen seggnyalók!
„Kulinyi Ernőt zsidó származása miatt 1944. október 23-án deportálták Budapestről, és 1945. február 2-án halt meg az ausztriai Bruck an der Leitha internálótáborában”
Sajnos a sorsa tragikus, de nem menti fel az irredenta nézetei alól.
Szinte semmit sem tudok Kulinyirol, de miert gondolod, hogy irredenta lett volna? Ez a fogalom (magyar vonatkozasban) csak Trianon utan szuletett, tehat amikor a cikkben szereplo dalt irta, meg nem lehetett irredenta. A 20-as evekben meg ha irredenta is volt, azt mint zsido, mar nem igen volt alkalma hirdetni.
Igazából roppant érdekes , hogy egy zsidó portálon pont zsidók vitatják egy zsidó nemzethűségét.
Ez nem tűnik fel senkinek ? Csak nekem ? Jó , nekem könnyű , nem vagyok csapattag.
Soha nem gondoltam volna , hogy pont itt táplálnak ” antiszemita konteókat ” … :))
Ilyenkor jut eszembe néhány egykori munkaszolgálatos visszaemlékezése.
Sértőnek tartották , hogy nem adnak fegyvert a kezükbe , hogy harcoljanak.
Úgy , mint az első világháborúban a többségük.
Nonszensz lett volna ? Nem ! A finneknél bevált.
irredenta? csak mint annyi zsido akkor magyarabb akart lenni a magyaroknal
Igen és léteznek antiszemita zsidók is.
léteznek , de ez a poszt nem erről szól. Mi az antiszemita ebben a dalban. Lehet , hogy a 20as években nekem is tetszett volna, de mint írtam a magyarok tettek róla, hogy ne érezzek sorsközösséget . Ezért kritizáltam az emih-et.
Az akinek ez a dal, nem csal könnyet a szemében, az nem MAGYAR. a MAGYAR nyelv ismerete nem jelenti azt, hogy az is vagy.
te nem írsz helyesen,
“ nem csal könnyet a szemében” , szabályosan szemébe! viszont én nem könnyezem meg ezt a dalt , de a nyelvet ismerem
En peldaul nem vagyok magyar. De, az altalad eddig osszehordott magyartalansagok es helyesirasi hibak alapjan, azt hiszem, nalad jobban birom a magyar nyelvet. De hat ki mondta, hogy MAGYAR-nak, sot melymagyarnak lenni egyenlo a muveltseggel?
természetesen az emih trianont is a magáénak érzi . az 1. vilaghaboru után az asszimilálódott zsidóság sajátjának érezte az ország fájdalmát , Auschwitz után szégyen erre büszkén hivatkozni , köves jonatan tandem megint kitett magáért , a chazir meg felhuzhatja a gatyajat
Ez egy érdekes kérdés. Viszont !
Magyarnak tekintette magát a szerző , vagy nem ?
Ennek eldöntéséhez elég meghallgatni a dalt …
amikor írta biztosan nagyobb magyar volt ,mint bárki
A Kiegyezes es Trianon kozott a magyarsag kisebbsegben volt az orszagban a sok nemzetiseghez kepest, igy szukseg volt a zsidokra, mint magyarokra. Ez volt a nagy asszimilacio idoszaka, es MO rengeteget nyert az asszimilalt zsidosagbol: a zsidok voltak a polgarosodas motorja, nekik koszonhetoen kerult MO Europa terkepere.
Trianon viszont „biztositotta” a magyar tobbseget, a nemzetisegek jo reszet elcsatoltak, igy Horthynak mar csak bunbaknak kellettek a zsidok. Tehat ne Auschwitztol szamitsd a „szegyen” kezdetet, hanem a 20-as evektol. MO-on mar akkor elklezdodott a zsidouldozes.
nem értettél vagy én nem értelek. Zsidó Auschwitz után ne keseregjen Trianonon , előtte sajnálhatta a magyarok veszteségét sőt magáénak is érezhette hiszen akkor még katonaként harcolhatot érte nem munkaszolgálatosként. Ezért írtam , hogy szégyen most az emih prominenseinek hangot adni a chazir gazdájuk bejegyzéséhez.
En csak annyit jegyeztem meg, hogy a magyarorszagi zsidok uldozese nem Aushwitz-cal, vagy a nemet megszallassal kezdodott, hanem tobb, mint 20 evvel korabban. Tehat az, hogy a magyarorszagi zsidok magyarnak erzehettek magukat, nem az elso vilaghaboru utan, hanem csak az elso vilaghaboru vegeig, illetve Horthy orszaglasaig tartott.
Igazad van.
Pont azért danonászta mert zsidó a szerző. Ugye ezt senki sem gondolja komolyan.
Egyszer már tisztázni kellene: van-e különbség a "zsidó származású" és a "zsidó" között, s ha igen, mi?
Föltehetően, a "zsidó származású" szóösszetétel használói szrt van különbség, ha nem volna, nem használnák.