Manfred Gerstenfeld izraeli kutató szerint a második világháborús holland nemzeti önkép hazugságra és a tények tagadására épül – írja az Arutz7 oldalán megjelent cikkében.
Hova: #Kiemelt
Sávuot, a néha elfeledett ünnepek ünnepe
A Szináj-hegyi kinyilatkoztatás a Tóra, az isteni Tan átadásának eseménye, de annak a kollektív Isten-élménynek a napja is, mely azóta is, háromezer háromszázharminckettő éve határozza meg a zsidó ember tudatát. Megyeri A. Jonatán írása.
A járvány, amely visszavitte Jeruzsálembe az askenázi zsidókat
Az askenázi zsidók kalandos úton érkeztek Jeruzsálembe a 19. század elején, és ők voltak az első kelet-európai közösség, akik tartósan le tudtak telepedni a városban.
Bíróság-párt Izraelben, avagy az elit hatalma a demokrácia felett
Elit körökben közkeletű felfogás, hogy a választópolgárok többsége tudatlan, engedelmes nyájként követi Netanjahut, ezért születnek a kellemetlen választási eredmények, amelyeket az okos értelmiségieknek más eszközökkel kell megtorpedózni. A legalkalmasabb eszköz a Legfelsőbb Bírósághoz intézett beadvány, amelytől a demokratikus választásokban csalódott elit reméli a “világ megjobbítását”.
Miért akar Izrael területeket annektálni? És miért pont most?
A majd másfél évig tartó izraeli választási fiaskó egyik talán legizgalmasabb és legnagyobb nemzetközi figyelmet kiváltó kérdése egyes ciszjordániai területek Izrael általi tervezett annektálása.
Egy egész népet száműzött a szovjet hatalom
Talán még emlékeznek a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál győztes dalára, amelyet egy krími tatár származású énekesnő adott elő Ukrajna színeiben. Jamala opusa a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szólt. De miért is büntette kollektíven ezt a népcsoportot a sztálini rezsim, és egyáltalán: kik is azok a krími tatárok?
Írás a falon, avagy miért telepítettek ki 1951-ben zsidókat?
Dombi Gábor: Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című könyvéről írva nem tekinthetek el attól, hogy a feldolgozott ügyet egyrészt tágabb, ha úgy tetszik, makrohistóriai szempontból tárgyaljam, másrészt a szerzőhöz hasonlóan beleszőjem a saját családom történetét, azaz a mikrohistóriát is.
„Fordítási hiba”? A múlt heti magyar-izraeli külügyi káosz háttere
Mint arról beszámoltunk, a héten kínos malőr történt a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatokban: az új izraeli tárcavezető kénytelen volt elhatárolódni a magyar külügy egy nyilatkozatától, amelyben két, általuk nem tárgyalt témáról is szó volt. De mi is történt?
Mi a BDS-mozgalom és miért veszélyes Izraelre?
A bojkott-mozgalom igen is veszélyes, még ha papíron ezt szeretnék is megcáfolni. Gulyás Virág írása.
Gerendás Péter: „Elég az áldozati szerepből!”
Operaéneklést tanul, gitárórákat ad, közben hetente lepi meg humoros karakteralakításaival rajongóit Gerendás Péter előadóművész. Karantén-interjúnkban új technikákról, albumokról és egy újfajta zsidó identitásról is beszélgettünk vele.
Unortodox karantén – Heti Grün
Fenntartható karantén, kérdéses jegybank, askenáz eminenciás, tudnivaló annektálás, kollektív áldozati tudat, haszid rendezőnő, tanulságos idősotthon, prágai ricingyanú, iszlamista moderátor. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Vége Hongkongnak? Új kínai tövény az ellenzék elfojtására
A világ egyik pénzügyi központjának számító Hongkong tőzsdéje csaknem öt százalékot zuhant arra a hírre, hogy a pekingi központi kormányzat a nemzetbiztonságra hivatkozva lényegében törvényen kívül helyezné a hongkongi ellenzéket. Jogszabállyal tiltanának ugyanis be mindenfajta „lázadó, felforgató és elszakadásra irányuló tevékenységet, illetve külföldi beavatkozást”.
Előre a fenntartható karanténért!
Lehet az ember teljesen közömbös aziránt, ami mellett a nevével kiáll. De gondolkodni azért lehetne, ez talán nem maximalista elvárás a „normálishoz” visszatérni nem akaró értelmiségiek felé.
Milyen lenne a helyes válságkezelő politika?
Provokatív írásában szabadpiaci szerzőnk, Gyenge Dániel megkérdőjelezi, szükség van-e egyáltalán állam által létrehozott központi jegybankra. Álláspontja szerint a válságot előidéző tényező maga a kormányzat, mely a központosított bankrendszeren keresztül kényszeríti pénzrendszerét a gazdaságra.
Gabi Askenazi, külügyminiszter és szürke eminenciás
Ganz és Askenazi ragaszkodnak a béketervben kijelölt menetrendhez, legalábbis a beígért, Izraelt sújtó nemzetközi diplomáciai következmények elkerülése végett. Másrészt az ország biztonsága érdekében nem szívesen válnának meg a szövetségesekkel nehezen összehozott, a térség relatív stabilitását biztosító “jó szomszédságról” Egyiptommal és Jordániával.
A Fauda és a palesztin káosz
Napjainkra egyértelművé vált, hogy a palesztinokkal való politikai tárgyalások sehova sem vezetnek, és az Európai Unió, mely kitartóan szorgalmazza a „tárgyalásos megállapodást”, sőt, ennek elmaradása esetén tagállamainak egy része ”szankciókat helyez” kilátásba, több kárt okoz az arabok és zsidók együttélésének, mint amennyi hasznot hajt.
Prágai városvezetőket gyilkolt volna az orosz titkosszolgálat?
Mélypontra süllyedtek a cseh-orosz kapcsolatok, miután a cseh sajtóban megjelent a hír: egy állítólagos orosz FSZB-ügynök ricinnel akarta eltenni láb alól a prágai főpolgármestert és két kerületi polgármestert. A két ország közötti vita a II. világháború értelmezése körül pattant ki.
A Netflixen túl – ultraortodoxok egy haszid rendezőnő szemével
Az ultraortodox zsidó közösségekben játszódó művek gyakran olyan emberek történetét mesélik el, akik kiszakadtak a közösségükből, pedig a haszid világban maradók történetei legalább annyira érdekesek.