Vége Hongkongnak? Új kínai tövény az ellenzék elfojtására

A világ egyik pénzügyi központjának számító Hongkong tőzsdéje csaknem öt százalékot zuhant arra a hírre, hogy a pekingi központi kormányzat a nemzetbiztonságra hivatkozva lényegében törvényen kívül helyezné a hongkongi ellenzéket. Jogszabállyal tiltanának ugyanis be mindenfajta „lázadó, felforgató és elszakadásra irányuló tevékenységet, illetve külföldi beavatkozást”.

Még meg sem kezdte pénteken éves ülésszakát a kínai névleges parlament, a hivatalosan legfelső törvényhozó hatalomnak nevezett Országos Népi Gyűlés, máris világgá röppent a hír, hogy a testület hamarosan elfogad egy új jogszabályt, amely alapján a kínai központi hatalom a nemzetbiztonság védelmére hivatkozva teljesen leszámolhat a hongkongi ellenzékkel – adta hírül a Deutsche Welle.

Li Ko-csiang kínai kormányfő a parlamentben azt mondta: az új törvény segítségével „megszilárdítják és fejlesztik a jogi rendszert és mechanizmusokat a nemzetbiztonság megőrzése érdekében”.

A törvény hivatalos neve „a jogrendszer és a végrehajtási mechanizmus javítása a Hongkongi Különleges Igazgatású Területen”, de a „javítás” álcája alatt – mint a történelemben már számos alkalommal – valójában hatalmas rombolást hajthat végre a hegemóniáját féltő kommunista hatalom.

Amint azt Phoebe Kong hongkongi újságíró mikroblogján hírül adta, az új jogszabály betiltja az elszakadásra, az államhatalom felforgatására irányuló, illetve terrorista tevékenységet és külföldi beavatkozást. Kong szerint az alaptörvény harmadik kiegészítésébe inkorporálják majd az új törvényt megkerülve ezzel a hongkongi törvényhozást.

Egybehangzó vélemények szerint a törvény elfogadása fordulópontot hozhat Hongkong számára, amely mindeddig Kína legszabadabb és legnemzetközibb területe volt.

A biztonsági őrök kiviszik Ray Csan ellenzéki képviselőt a hongkongi parlament ülésterméből, ahol dulakodás tört ki a Peking-párti és a demokráciapárti képviselők között a kínai nemzetbiztonsági törvénytervezet miatt. Fotó: MTI/EPA/Jerome Favre

A pekingi központi kormányzat – az elsők között a világ kormányai közül, bár nyilván nem egyedüliként – a koronavírus miatt kialakult helyzetet kihasználva igyekszik tovább korlátozni a szabadságjogokat és az ellenzéki tevékenységet a különleges igazgatású területen, amely korábban brit gyarmat volt.

A hétmillió lakosú Hongkong 1997-ben került vissza Kínához azzal a feltétellel, hogy ötven éven át „az egy ország, két rendszer” elv alapján széles körű autonómiát élvez majd. Az új törvénnyel azonban Peking nyilvánvalóan tovább növelné ellenőrzését és befolyást a területen.

A hongkongi demokráciapárti aktivisták az interneten máris újabb tüntetésekre szólítottak fel. „Ezzel vége Hongkongnak, vége az egy ország, két rendszer elvnek, ebben senki ne kételkedjen.” – reagált Dennis Kwok, a Polgári Párt parlamenti képviselője.

Joshua Wong neves aktivista szerint pedig Kína egyértelmű üzenetet küldött a szabadságért küzdő hongkongi tüntetőknek. „Peking erővel és megfélemlítéssel igyekszik elhallgattatni a hongkongi kritikus hangokat” – írta Wong mikroblogján, hozzátéve:

„a hongkongiak nem fognak megijedni a Hongkonggal szemben tapasztalható, farkas módra küzdő politikától. Folytatni fogjuk nemzetközi tevékenységünket, el fogjuk mondani az igazságot a világnak a kínai tekintélyelvűségről! A hongkongi tüntetők a szívük mélyén tudják, hogy nem azért tartunk ki, mert erősek vagyunk, hanem azért, mert nincs más választásunk.”

A törvényt a hongkongi ellenzék mellett élesen bírálja az Egyesült Államok és Tajvan is. Donald Trump amerikai elnök szerint Washington „nagyon erőteljesen reagál majd”, ha elfogadják a törvényt.

„Minden arra irányuló kísérlet, hogy olyan nemzetbiztonsági törvényt vigyenek át, amely nem a hongkongiak akaratát tükrözi, rendkívül destabilizáló hatású. Egy ilyen törvényt az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség határozottan elítélne” – mondta az amerikai külügyi szóvivő. Morgan Ortagus felszólította Pekinget, hogy „tartsa tiszteletben vállalt kötelezettségeit, nevezetesen Hongkong magas szintű autonómiáját”.

Amerika elítéli a hongkongi demokráciáért tüntetők letartóztatását

A hatóságok törvénytelen rendezvények szervezésével vádolják a demokratikus ellenzék aktivistáit.

Az amerikai külügyminisztérium szerint ugyanis a törvény elfogadásával Kína megszegné a Hongkong visszatérésének körülményeiről az Egyesült Királysággal kötött kétoldalú szerződést.

A hongkongi tőzsde csaknem öt százalékot zuhant. A nemzetközi piacok nyilvánvalóan attól tartanak, hogy a terület elveszítheti globális pénzügyi központ státusát azzal, hogy a kommunista kormányzat tovább növeli, esetleg teljesen átveszi az ellenőrzést fölötte.

Hongkongban tavaly hét hónapon át tartottak az ellenzéki megmozdulások, illetve zavargások, miután Peking nyomására a hongkongi törvényhozás elé került az új kiadatási törvény. Ennek értelmében a területről kiadhatták volna a szárazföldi Kínának a vádlottakat és szökevényeket, ami korábban nem volt lehetséges.

A hongkongi ellenzék szerint ezzel aláásták volna a terület autonómiáját és szabadságjogait. Az ellenzék sorozatos tüntetéseken tiltakozott az új jogszabály ellen.

Tavaly nyáron Hongkong határában felsorakozott a kínai hadsereg, és az egész világ azt találgatta, hogy lesz-e új Tienanmen tér, vagyis Peking meg meri-e tenni, hogy erőszakkal fojtja el a demokráciát és szabadságot követelő tüntetéseket.

Erre eddig nem került sor, viszont a járvány miatt az ellenzéki megmozdulások elcsitultak. Peking egyébként többször is megfenyegette Hongkongot, hogy nem fogja eltűrni az ellenvéleményt.

A kínai központi kormányzat egyébként már 2003-ban is megpróbált elfogadni a mostanihoz hasonló törvényt, de a tömegtüntetések hatására elállt a tervtől (érdekes módon az akkori fejlemények is egybeestek egy járvánnyal, akkoriban a SARS tombolt Ázsiában). Mostanra a helyzet jelentősen megváltozott.

Kína megerősödött gazdaságilag, politikailag, a hadseregét is rohamléptekkel fejleszti, ráadásul a globális színtéren egyre több országban gyengül a demokrácia. A koronavírus-járvány ilyen körülmények között nyilvánvalóan kapóra jön az autoriter rendszereknek, amilyen Kína is arra, hogy tovább növelje a kontrollt, az elnyomást.

Li Ko-csiang egyébként a járvány miatt kéthónapos késéssel összeülő parlament nyitó ülésén arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus elleni küzdelem még nem ért véget. A kormányfő felszólította az országot arra, hogy „kettőzött erőfeszítésekkel” igyekezzen feléleszteni a nehéz helyzetbe került kínai gazdaságot.

Li kilátásba helyezte, hogy a központi kormányzat ennek érdekében többet költ majd, és a szokásoktól eltérően nem tűz ki konkrét éves célt, már ami a GDP növekedését illeti. Mint Li mondta: „Peking elsőbbséget ad majd a foglalkoztatottság stabilizálásának és az életszínvonal garantálásának”. Peking 3,75 ezer milliárd jüan értékben bocsát majd ki állami kötvényeket az infrastruktúra fejlesztésére. A védelmi költségeket sem faragják le, sőt: 6,6 százalékkal növelik a katonai kiadásokat.

A kínai gazdaság egyébként az idei első negyedévben 6,8 százalékkal csökkent, amire nem volt példa az elmúlt negyven évben.