Mélypontra süllyedtek a cseh-orosz kapcsolatok, miután a cseh sajtóban megjelent a hír: egy állítólagos orosz FSZB-ügynök ricinnel akarta eltenni láb alól a prágai főpolgármestert és két kerületi polgármestert. A két ország közötti vita a II. világháború értelmezése körül pattant ki.
A nap huszonnégy órájában védi a rendőrség Zdenek Hrib prágai főpolgármestert (Kalózpárt), ezt maga a cseh főváros elöljárója erősítette meg az Eho Moszkvinak. „Számomra rendkívül fontos, hogy kitartsak a meggyőződésem mellett, még akkor is, ha emiatt veszélybe kerül az életem” – mondta Hrib az orosz ellenzéki rádiónak. Azt, viszont „nem állt módjában” kommentálni, hogy pontosan miért is van szüksége rendőrségi védelemre.
Mint a főpolgármester szóvivője, Vit Hofman elmondta a Szabad Európa Rádiónak, az elöljáró maga nyújtott be panaszt nemrég a rendőrségnek, miután gyanús személyek ólálkodtak a háza körül. Mások pedig tudni vélik, hogy Hrib az utóbbi időben súlyos fenyegetéseket kapott a közösségi médián keresztül.
A Respekt című cseh hetilap április végén írta meg, hogy Hrib, valamint két kerületi polgármester az orosz titkosszolgálat, az FSZB célkeresztjébe került. A cseh titkosszolgálatoktól máskor is bizalmas információkat kiszivárogtató újságíró azt írta, a főpolgármestert, valamint Ondrej Kolar (TOP 09) hatodik kerületi, és Pavel Novotny reporyjei polgármestert (Polgári Demokraták, ODS) akarták megmérgezni ricinnel.
Állítólag Moszkvából érkezett diplomataútlevéllel egy fedett orosz ügynök, akinek aktatáskájában benne volt a ricin, és akit a prágai orosz nagykövetség gépkocsija várt a Vaclav Havel repülőtéren, majd a külképviseletre vitt, amelyről sokan tudni vélik, hogy az oroszok kelet-európai titkosszolgálati központja.
A napokban a cseh média azt is nyilvánosságra hozta, hogy az állítólagos orosz ügynök nem más, mint Andrej Koncsakov, a prágai orosz kulturális intézet vezetője. Koncsakov úgy reagált, hogy „fertőtlenítőn és cukorkán” kívül semmi nem volt az aktatáskájában, amelyet egyébként természetesen nem vizsgáltak meg a prágai reptéren a diplomataútlevél miatt. Az orosz nagykövetség rendőrségi védelmet kért Koncsakovnak.
Hrib azzal húzta ki a gyufát az orosz kormánynál, hogy áldását adta a prágai orosz nagykövetség előtti tér átnevezésére. A közterületet áprilisban Borisz Nyemcovról, Putyin orosz elnök 2015-ben a Kreml közelében meggyilkolt egykori riválisáról nevezték el. (A külképviselet úgy tűnik, még holtában is tart a néhai orosz ellenzékitől. Az iratokban ugyanis most már nem a Nyemcov tér címet, hanem egy szomszédos utca nevét használják.)
Kolar azzal nyerte el a Kreml nemtetszését, hogy kerületéből eltávolították Ivan Konyev egykori szovjet marsall szobrát. A csehek már két éve új táblát helyeztek el a néhai marsall szobránál, amelyen elmagyarázták, hogy az részt vett az 1956-os magyar forradalom leverésében, a Berlini Fal felhúzásában és előkészítette az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást is, amely eltiporta a prágai tavasznak nevezett liberális reformokat.
Novotny pedig Andrej Vlaszov szovjet tábornok katonáinak, az úgynevezett Orosz Felszabadító Hadseregnek tervezett emlékművet állítani, akik részt vettek Prága felszabadításában. Vlaszov ezrede azonban előzőleg a nácikkal lépett szövetségre és a Vörös Hadsereg ellen harcolt, ezért fájó pont az orosz kormányzat számára.
Orosz tisztviselők egy új orosz törvényre hivatkozva bűnügyi eljárással fenyegették meg a három cseh politikust, akiknek a lépéseit élesen bírálták Moszkvából. Novotny szerint „az oroszok még mindig nem képesek szembenézni a történelmükkel”.
Az orosz nagykövetség tiltakozó jegyzéket adott át a cseh külügyminisztériumnak, amelyben alaptalannak nevezték az állításokat. A minisztérium válaszában azt közölte, hogy nem helyes, ha egy külföldi állam olyan alapvető jogokat kérdőjelez meg, mint amilyen a sajtószabadság.
Tomas Petricek cseh külügyminiszter a Denik N cseh híroldal értesülései szerint bekérette Alekszandr Zmejevszkij orosz nagykövetet, és „következményekkel” fenyegette meg, ha bármi történne a cseh politikusokkal. A prágai külügyminisztérium egyébként csak annyit erősített meg, hogy egy orosz diplomata valóban Prágába érkezett márciusban.
A prágai parlament felsőháza, a szenátus nemzetbiztonsági bizottsága az orosz lépést „a cseh állam szuverenitása elleni példa nélküli támadásnak” nevezte, és felszólította a cseh kormányt a megfelelő válaszra. Az alsóház hasonló tematikájú bizottsága is összeült, sőt meghallgatták Michal Koudelkát, az elhárítás vezetőjét, aki a Denik N szerint megerősítette, hogy orosz titkosügynök érkezett Prágába, aki veszélyt jelenthet a három politikusra.
Koudelka elmondása szerint az orosz ügynököt még nem utasították ki Csehországból, mert nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy bűncselekményt készített elő.
Karel Havlicek miniszterelnök-helyettes (ANO) a cseh televízióban pedig arról beszélt, hogy a prágai politikusokat érintő orosz fenyegetés elfogadhatatlan, de csak akkor lesznek válaszlépések a kabinet részéről, ha az információt a kormánynak is megerősítik a biztonsági szolgálatok.
Az állítólagos merényletkísérlet miatt felvetődött a gyanú, hogy Oroszország állhat a cseh egészségügyi és belügyminisztérium, valamint kórházak és a prágai reptér elleni áprilisi kibertámadások mögött is. Az incidens miatt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is aggodalmát fejezte ki. Mint Pompeo mondta: „a globális koronavírus-válság miatt különösen aggasztóak” a kórházak elleni kibertámadások, és a tetteseket következményekkel fenyegette meg. A prágai orosz nagykövetség sietett megjegyezni, hogy az oroszoknak nincs közük a támadáshoz.
Dmitirj Peszkov, Putyin szóvivője „álhírnek” nevezte a ricines támadásról kiadott jelentést. „Mi semmit sem tudunk erről a nyomozásról, azt sem, hogy ki nyomoz. Úgy tűnik, ez egy újabb kacsa” – mondta Peszkov.
Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy Putyin az elmúlt években visszaállította a második világháború szovjet érára jellemző kultuszát, bár az idei győzelem napi parádét elvitte a járvány.
A Kreml ráadásul újabban anyatigrisként védi a saját narratíváját, amely szerint Oroszország a Szovjetunió örököseként feltétlen tiszteletet érdemel, miután a második világháborúban (ahogy arrafelé emlegetik: a Nagy Honvédő Háborúban) mindenki másnál nagyobb emberveszteséggel vívta ki a náci Németország fölötti győzelmet (27 millióan haltak meg az egykori szovjet tagköztársaságokból, amelyek közül csak egy volt az Oroszországi SZSZSZK, igaz, a legnagyobb).
A világháború kitörése pedig Putyin szerint a nyugati hatalmak felelőssége is, de semmiképpen nem a németekkel a háború előestéjén megnemtámadási szerződést kötött sztálini Szovjetunióé. Figyelmen kívül hagyja azt is a Kreml, hogy a felszabadítás a kelet-európai országok számára egyben a szovjet megszállás kezdete is volt. (Ezt egyébként a jelcini korszakban még elismerte az orosz diplomácia.)
A cseh titkosszolgálat, a BIS panaszt nyújtott be titkos információ kiszivárogtatása miatt a Respekt ellen. A tettes akár nyolc év börtönt is kaphat. Andrej Babis cseh kormányfő szerint Csehország nem fogja eltűrni, hogy bármely világhatalom beavatkozzon a belügyeibe.
Megszólalt az orosz szimpátiájáról híres cseh elnök is. Milos Zeman a cseh közszolgálati rádiónak elmondta, hogy őt nem tájékoztatták a cseh szolgálatok az orosz ügynök érkezéséről, ezért ő úgy veszi, hogy nem történt ilyesmi. Zeman szerint az oroszok túlreagálták a Konyev-szobor eltávolítását, amikor eljárással fenyegettek válaszul „jelentéktelen prágai politikusok ostobaságára”.
Makszim Szamorukov, a moszkvai Carnegie Központ munkatársa szerint a csehek alábecsülték, hogy Moszkva mennyire érzékeny a történelmi kérdésekre, és nem számítottak arra, hogy egy kerületi téma ennyire nagy vihart kavar. „Csehország most igyekszik elvenni a téma élét anélkül, hogy szolgalelkűnek mutatkozna” – tette hozzá az elemző.
Petr Pavel volt cseh NATO-nagyövet viszont azt mondta az AP-nek, hogy Csehország most már nem Moszkva szatellitállama, ezért határozottan kell reagálnia kihasználva a tagságát az olyan nemzetközi szervezetekben, mint az EU és a NATO, hogy bizonyosan meghallják a hangját. „Hosszútávon Oroszország csak az erőből ért, és nem is csinál titkot abból, hogy a tisztelet azt jelenti számára, hogy félni kell tőle – mondta Pavel.
A prágai események természetesen felidézik a közelmúlt több nagy port felvert merényletét is. Mint ismert, 2018 tavaszán az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU két ügynöke tömegpusztító fegyverrel, novicsok idegméreggel próbálta meggyilkolni Szergej Szkripal egykori brit-orosz kettős ügynököt a dél-angliai Salisbury-ben.
Zelimhan Hangosvili grúz állampolgárságú egykori csecsen lázadó parancsnokot Berlinben lőtték le fényes nappal tavaly ősszel valószínűleg FSZB-ügynökök. Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedőt pedig az elmúlt években többször is megpróbálták eltenni láb alól. A Bellingcat oknyomozó portál szerint van egy közös szál a Szkripal-ügy és a Gebrev elleni merényletkísérletek mögött.
A Respekt szerint egyébként a Prágába tartó ügynökkel egy időben más európai városokba is érkeztek orosz ügynökök valószínűleg azért, hogy orosz ellenzékiekkel végezzenek. Ha az oroszok valóban cseh politikusokat vettek célkeresztbe, akkor új szintre emelkedett az orosz titkosszolgálatok tevékenysége, és akkor igaza lehet a Sorskönyv a frontról – Háborús foszlányok című könyvnek nyilatkozó cseh önkéntesnek, aki szerint ha Ukrajna elesik Oroszországgal szemben, akkor „Csehország és Magyarország lesz a következő”.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.