Mérgezés és dezinformáció: a Kreml hibrid háborúja

Éppen két éve ismerte meg a világ egy álmos angol kisváros, Salisbury nevét, miután az orosz katonai titkosszolgálat ügynökei tömegpusztító fegyverrel próbálták meg eltenni láb alól korábban átállt munkatársukat. Az ügy számos részlete azóta napvilágot látott. Arra a jelentésre viszont még várunk, amelyik összefoglalja, hogy Oroszország hogyan avatkozott be a 2016-os Brexit-népszavazás folyamatába.

Amúgy oroszosan: nagy adag hányavetiséggel, és főleg egy jó adag Novicsok hidegháborús idegméreggel próbálták megölni az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU (2010-től valójában GU, de elterjedtebb a korábbi rövidítés használata) munkatársai 2018. márciusában kiugrott munkatársukat, Szergej Szkripalt a dél-angliai Salisburyben. A merénylet az Oroszország és a Nyugat közötti új hidegháború fontos momentuma és egy újabb válság kiinduló pontja lett.

Mint annak idején kiderült: Szkripal még az orosz hadsereg tisztjeként a kilencvenes évek végétől szivárogtatta ki a brit külső elhárításnak, az MI6-nek az Európában szolgálatot teljesítő fedett orosz ügynökök adatait.

Oroszországban 2004-ben kémkedésért letartóztatták és hazaárulás vádjával 13 év fegyházra ítélték. 2010-ben egy orosz-amerikai kémcsere keretein belül adták át az Egyesült Királyságnak, ahol brit állampolgárságot kapott és Salisburyben telepedett le.

Az egykori ezredes azonban továbbra is aktív maradt. Járta Európát, ahol előadásokat tartott, illetve állítólag szakmai segítséget nyújtott a helyi „szerveknek”.

Csehországban például 2014-ben az ottani titkosszolgálatnak segédkezett leleplezni az orosz ügynököket. Mint a cseh rádió hírül adta: éppen ebben az időszakban jártak a közép-európai országban azok a GRU-ügynökök, akik később Salisburyben bevetették a Novicsokot. Szkripal átállása tehát – Alekszandr Litvinyenkóéhoz hasonlóan – nemcsak presztízsveszteség volt az orosz szolgálatoknak, hanem tevékenysége veszélyt is jelentett egykori kollégáira.

Kivégzés délben: egy berlini gyilkosság anatómiája

Az áldozat ellen az orosz hatóságok 2002-ben terrorizmus miatt adtak ki körözést, de a pontos vádak nem ismertek. Eperjesi Ildikó írása.

Mindez a Kreml olvasatában megbocsáthatatlan bűn volt, őrá is kimondták tehát Moszkvában a halálos ítéletet.

Mint ismert: Szkripal lakása bejárati ajtajának kilincsére kenték rá az orosz ügynökök a Novicsok idegmérget. Nemcsak a volt ezredes, hanem a lánya is érintkezésbe lépett a tömegpusztító fegyverrel. Szkripalt és Juliját egy padon találták meg eszméletlen állapotban. Életüket sikerült megmenteni, bár a volt orosz tiszt azóta sem jelent meg a nyilvánosság előtt.

Az orosz ügynökök parfümös fiolákban csempészték be az Egyesült Királyság területére az idegmérget. Egy hermetikusan lezárt, tele fiolát eldobtak Salisburyben. Egy angol férfi ezt később megtalálta, és gondolván, hogy drága parfümre lelt, a kedvesének ajándékozta. Dawn Sturgess rögtön a csuklójára kente, de kisvártatva rosszul lett, aztán a kórházban meghalt.

A londoni orosz nagykövetség tagadta, hogy az oroszoknak köze lett volna a súlyos incidenshez. Mint Jakovenko nagykövet állította: ha valóban orosz gyártmányú Novicsokot vetettek volna be, akkor abba „mindenki belehalt volna”.

A diplomata állítólag azt is mondta, hogy a méreganyag „csak Amerikából érkezhetett”. Ez a nyilatkozat már ízelítő volt az utóbbi években felerősödött, és az ukrajnai válság kapcsán a legmagasabb fokozatra kapcsolt orosz propaganda-hadjáratból, amelynek lényege, hogy elbizonytalanítsa a nyugati közvéleményt arról, hogy mi is történhetett valójában.

Egy év alatt tisztították meg a novicsoktól Salisburyt

Méreganyagoktól mentesnek nyilvánították a hatóságok a délnyugat-angliai Salisbury városát, ahol csaknem pontosan egy évvel ezelőtt Novicsok típusú katonai idegméreggel próbálták megölni Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős katonai hírszerzőügynököt és lányát, Julija Szkripalt.

Az Egyesült Királyság és a nemzetközi közösség azonban most határozottabb választ adott a tömegpusztító fegyver bevetésére, mint 2006-ban, amikor is a fent említett Litvinyenko volt FSZB-s alezredest végezte ki egy orosz ügynök radioaktív polóniummal Londonban.

2018-ban az Egyesült Királyság a Szkripal-merényletkísérletre válaszul már az összes, szám szerint 23 ismert orosz fedett ügynököt kiutasította, és a vele szövetséges országok is ugyanígy tettek, köztük az Egyesült Államok, amely hatvan oroszt küldött haza idő előtt. (Magyarország is utasított ki orosz diplomatát, igaz, az illetőnek már amúgy is lejárt volna a mandátuma.)

Nem sokkal később a Bellingcat oknyomozó portál nyílt hozzáférésű adatok alapján kiderítette, hogy a két orosz ügynök, aki megkísérelte Szkripalt meggyilkolni, a GRU diverzióra szakosodott kommandójának tagja volt. A portál szerint a Ruszlan Bosirov névre kiállított útlevél tulajdonosának valódi neve Anatolij Csepiga GRU-ezredes.

Az Alekszandr Petrov álnéven utazó férfi pedig valójában Aleksznadr Miskin, a GRU katonaorvosa. Csepiga egyébként 2014-ben megkapta az Oroszország hőse kitüntetést Putyin orosz elnöktől. A dátumból ítélve egyértelmű, hogy az ezredes a Krím félsziget Ukrajnától történő egyoldalú elcsatolásában vett részt.

Mint emlékezetes, a két ügynököt az RT orosz propagandatelevízió meginterjúvolta. Azt állították, hogy pusztán kirándulni voltak Salisburyben, mert meg akarták nézni a város híres katedrálisát, annak is a toronyóráját.

The Skripal poisoning: Mystery solved? | What Happened Next

One year after the poisoning of former Russian spy Sergei Skripal and his daughter in Salesbury we take a look back at the events that unfolded after the att…

Ugyancsak a Bellingcat hozta később nyilvánosságra, hogy egy harmadik orosz ügynöknek is köze lehetett a Salisburyben elkövetett támadáshoz: Gyenyisz Szergejev magas rangú GRU-tisztnek, aki Szergej Fedotov fedőnéven dolgozik.

A rendelkezésre álló információk szerint ráadásul Szergejev egy bolgár fegyverkereskedő elleni két merényletkísérletben is részt vett 2015-ben. Emilian Gebrev ellen ismeretlen méreganyagot vetettek be, de túlélte.

Miután felépült a kómából, amelybe egy üzleti vacsora után esett, meglepődésének adott hangot amiatt, hogy a GRU látószögébe került. Aztán felidézte, hogy a gondok akkor kezdődtek, amikor egy Ruszében lévő fegyvergyárban részesedést akart szerezni.

Bojko Noev volt bolgár védelmi miniszter pedig tudni vélte, hogy az oroszok már jó ideje rá akarják tenni a kezüket a bolgár fegyvergyártásra. Ráadásul „Oroszország Afrikában és Ázsiában igyekszik eladni a fegyvereit, ahol Gebrev mindig legyőzte őket”. Mások szerint viszont bolgár belháború tört ki, és Gebrev ellenfelei orosz segítséghez folyamodtak.

A GRU egyébként Montenegróban is aktiválta magát, ahol 2016 októberében szerb és montenegrói állampolgárok a „szerv” két ügynökének a segítségével puccsot kíséreltek meg végrehajtani, így próbálták megakadályozni a parányi balkáni ország NATO-csatlakozását.

Szergej Szkripal anyja bejelentette fia és unokája eltűnését

Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök anyja a moszkvai rendőrségen tett bejelentést, hogy a fia és az unokája eltűnt.

Emellett a GRU számlájára írható, hogy 2018 tavaszán az OPCW, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet hágai központja ellen próbáltak meg kibertámadást elkövetni. A holland hatóságok brit segédlettel négy orosz ügynököt is elfogtak. (Az OPCW vizsgálta be a Szkripal elleni támadásban használt Novicsok idegmérget és az oroszok által támogatott szíriai hadsereg civilek ellen bevetett vegyi fegyvereinek mintáit is.)

A hollandoknak külön „elszámolnivalója” is van a GRU-val, miután a Kelet-Ukrajnában 2014-ben lelőtt malajziai utasszállító utasai többségében holland állampolgárok voltak. A szeparatisták által használt Buk rakétát nem sokkal korábban hozták át Oroszország területéről, a tűzparancsot pedig egy GRU-tiszt adta ki.

Az MH17-es járat lelövése után egyébként az összehangolt orosz dezinformáció még magasabb fokozatra kapcsolt. Ráadásul ez a súlyos incidens is aláhúzta, hogy a GRU nyakig benne van a kelet-ukrajnai harcokban: fegyverekkel és kiképzéssel látja el a szakadárokat. A rossz nyelvek szerint a GRU tagjai egyébként is elemükben érzik magukat a háborús övezetekben, ahol a törvénytelenség az úr.

Mindez azt jelzi, hogy az új hidegháború a Nyugat és Oroszország között nem is annyira „hideg”, hiszen tömegpusztító fegyvereket is bevetnek benne. Az is visszatérő „motívum”, hogy a GRU-ügynökök bár nagy károkat okoznak, végső soron alaposan mellétrafálnak (Szkripal és Gebrev nem halt meg, Montenegro tagja lett a NATO-nak).

Sokan ezért megkérdőjelezik a GRU kompetenciáját, míg mások azt állítják, hogy nem is a sebészi pontosság az ügynökök célja, hanem az, hogy zavart keltsenek „Petrov” és „Bosirov” például lényegében még csak meg sem próbálta álcázni magát.)

Bőven van példa a kiber-hadviselésre is. Lásd például a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozást. Az ezt leleplező Mueller-jelentés 33-szor említi a GRU kiber-támadásokra szakosodott egységét. A Brexit-folyamatba történt esetleges orosz beavatkozásról készített brit jelentés pedig készen van ugyan, de még nem tudni, mikor hozzák nyilvánosságra.

Így egyelőre nem ismertek annak részletei, hogy az Aaron Banks nevezetű, becsődölt brit üzletember miként lett egyik pillanatról a másikra minden idők legnagyobb adományozója a brit közéletben, és billentette el befolyásával a mérleg serpenyőjét a távozás felé a brexit-népszavazáson. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy szinte óráról órára nő az orosz tőke befolyása Londonban.

Hibrid háború ez tehát a javából: a Kreml a fegyverek mellett kiber-támadásokkal és dezinformációval igyekszik aláásni a nyugati demokratikus berendezkedést. Végső soron ugyanis Moszkva a nyugati liberális berendezkedést egzisztenciális fenyegetésként érzékeli, és a jelek szerint bármire képes ennek aláásására.

Hat éve hunyunk szemet a Kreml jogtiprása és expanziós törekvései felett

A spirituális máz csak arra kellett Putyinnak, hogy valami fedősztorit találjon a Krím elcsatolására. Eperjesi Ildikó elemzése.