Szokatlan felháborodást okozott az amerikai sajtóban a Fox News műsorvezetőjének magyarországi látogatása. De ki Tucker Carlson, és mit tett, hogy ilyen reakciót váltott ki?
Hova: #Kiemelt
Milton Friedman, az országokat végső összeomlás és csőd állapotából kihúzó reformer közgazdász
109 éve született a modern kor talán legnagyobb hatású közgazdásza Milton Friedman. Egy olyan tudósemberre emlékezünk most, aki nem csupán briliáns elméjű szakember volt, hanem a múlt században sokat fenyegetett szabadversenyes kapitalizmus védelmében síkra szálló teoretikus, és országokat a végső összeomlás és csőd állapotából kihúzó reformer tanácsadó. Talán ez a két utóbbi amellyel örökre bevéste magát az utókor emlékezetébe, Nobel-díja pedig még inkább tanúskodik arról hogy már életében megkerülhetetlen tekintéllyé vált a tudományos berkekben, miközben munkássága során mindvégig egy kisebbségi narratívát képviselt.
A Vasárnap.hu főszerkesztője korábban holokauszt-relativizáló posztokat írt
Mint lapunk beszámolt róla, a nagy állami támogatásokkal működő, magát kereszténynek nevező hírportál új főszerkesztőt kapott, azt a Horváth Tamást, aki korábban Otto Wöhler rádióbeszédét idézte, benne Hitler és Szálasi éltetésével, egy az 1945-ös budai kitörést méltató írásában.
Köves Slomóval életút-interjút készített a Partizán
A Partizán e heti vendége volt Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. Az életút-interjúban olyan témák kerültek szóba, amelyekről sokan meg szerették volna kérdezni a rabbit. Mivel a műsorvezető és a rabbi ugyan annak a generációnak tagjai, hasonló élményeik lehetnek az elmúlt évtizedek és a jelen kor történéseiről.
Száműzve Budapestről – Interjú Dombi Gáborral az ’50-es évek kitelepítéseiről
Budapesten az 1950-es években ezreket fosztottak meg helyhiány indokával otthonuktól, majd vidéki – gyakran nem megfelelő infrastruktúrával rendelkező – környezetbe telepítették ki őket. Erről az időszakról beszélgettünk Dombi Gábor történésszel, aki saját családi története alapján kezdett a témában kutatni. Az erről megjelent könyve online formátumban a NEB oldalán is olvasható.
Szélsőbaloldali, anticionista képviselő is bejuthat 2022-ben az országgyűlésbe
Jámbor András, a szélsőbaloldali és durván Izrael-gyűlölő Mérce portál volt főszerkesztője a legnépszerűbb ellenzéki jelölt Budapest 6. sz. választókörzetében, Karácsony Gergely is mellette kampányol – szerepel a politikus posztjában.
Német árvíz: a progresszív politika katasztrófája
Több mint három hét telt el azóta, hogy két német szövetségi államban hatalmas árvíz pusztított. Három hét távlatából most már tisztábban látszik, hogy mi és miért történt. Krisztina Koenen írása.
„Kelet-Európa fogja megmenteni a nyugati civilizációt” – Dennis Prager a Neokohnnak
Dennis Prager, amerikai konzervatív médiaszemélyiség, a Prager U alapítója, és a Miért a zsidók? című könyv társszerzője. A vallásos zsidó aktivista az Mathias Corvinus Collegium fesztiválján vett részt Esztergomban. Prager lapunknak elmondta, hogyan váltotta fel Amerikában egy szekuláris vallás a kereszténységet, hogy szerinte Biden elnök nem hisz semmiben, és hogy ma azok állnak a jó oldalon, akik a baloldali eszmék ellen harcolnak. Hajdú Tímea interjúja.
Ferenc pápától Berki Krisztiánig – Heti Grün
Történelemhamisító fotóválasztástól megizzasztott Macronig, Ferenc pápától Berki Krisztiánig. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn-cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Ez történt sábát alatt
Izraeli válaszcsapás Gázában, váratlan izraeli arany és tiltakozó Irán. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Moszkva átírná a játékszabályokat Szíriában – mit jelent ez Izraelre nézve?
Egyes források szerint az izraeli hadsereg azt tervezi, hogy felülvizsgálja az eddig alkalmazott taktikáját Szíriában, miután arról szóltak a sajtóhírek, hogy Moszkva hajlandó fejlettebb légvédelmi rendszereket az Aszad-rezsim rendelkezésére bocsátani, amelyekkel már valóban képesek lennének lelőni az izraeli repülőgépeket és rakétákat.
Hogyan felejtették el az amerikaiak a kommunizmust
Amikor a kommunizmus 30 évvel ezelőtt összeomlott Európában, úgy tűnt, hogy legyőzték. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 15 független országra szakadt. A berlini fal leomlása után a McDonald’s lépett Marx helyébe, és már senki sem vitatta, hogy az igazi kommunizmust még mindig nem próbálták ki – írja Mary Mycio a Tabletmag oldalán.
Berki Krisztián: Nem szeretnék utánamenni zsidó származásomnak
Berki Krisztiánt számos módon lehet leírni: futballista, üzletember, televíziós személyiség, médiaceleb, influencer, botrányhős. A Neokohn-nak adott interjújában beszél a család fontosságáról, gyermekkoráról, karrierjéről és származásáról is.
Izrael, mint tengeri hatalom
Külföldön gyártott, korszerű fegyverek beszerzése minden országban felveti a korrupció gyanúját, a téma évekig szerepel az ellenzéki sajtóban. Így történt ez Magyarországon és Csehországban is, amikor a két állam Gripen típusú repülőgépeket vásárolt, és ezekről az ügyletekről sohasem derült ki a teljes igazság. De az évekig tartó politikai és médiakampány, ami Izraelben folyt az u.n. 3000-es ügy körül, melynek alapján az ellenzék Benjamin Netanjahu miniszterelnököt korrupcióval vádolta, semmihez sem hasonlítható.
Lelki bandaháború a katolikus egyházban
„Traditionis custodes” (A hagyomány őrzői) kezdetű saját elhatározásból (motu proprio) kiadott apostoli levelében Ferenc pápa lényegében leszámol az Istentől kinyilatkoztatott vallás „szent maradékával”, a maroknyi hagyományhű pappal és hívővel, ezek közösségeivel és intézményeivel – legalábbis a „novus ordo” hierarchián belül.
Azért csak azon belül, mert a Marcel Lefebvre érsek által 1970-ben alapított Szent X. Piusz Papi Testvérület (SSPX) és azok a hagyományhű csoportok, amelyek az óta belőle kiváltak vagy hozzá a modernista mainstream-ből kiábrándulva csatlakoztak, nem állnak haptákba a pápának. Valószínű, hogy a Szentszékkel eddig békében élők is előbb-utóbb az SSPX körül kötnek ki.
Vágyálmok és buktatók – fókuszban az iráni atomalku
Joe Biden amerikai elnök és Ebrahim Raiszi iráni elnök megválasztásával ismét a nemzetközi sajtófigyelem középpontjába került a 2015-ben köttetett iráni atomalku újratárgyalásának, a megegyezéshez való visszatérésnek lehetősége. Az Obama-adminisztráció által kezdeményezett megállapodást rengeteg kritika érte, különösképp a republikánus tábor, az amerikai ortodox zsidó közösség és Izrael részéről. A kritikák Donald Trump 2018-as döntésében kulmináltak, mely szerint az Egyesült Államok kivonult „minden idők legegyoldalúbb és legrosszabb megállapodásából”. Miről is szólt a 2015-ös iráni atomalku, mik voltak a leggyakrabban felmerülő kritikák, illetve milyen jövő vár a megegyezésre az amerikai és iráni elnökválasztások fényében?
Újra zsinagógát avat az EMIH
A VI. kerületi Vörösmarty utca 55. szám alatt található ortodox imaház 1983 körül zárhatott be, most teljes felújításon esett át és újranyitja a kapuit a hívek számára az augusztus végén kezdődő Zsinagógák Hete című rendezvénysorozaton. A zsinagóga vallási vezetését Oirechman Smuel rabbi látja majd el.
A francia népharag oka Macron ellen
Július 31-én, szombaton 184 városban összesen 204 ezer tüntető vonult az utcára a kötelező védettségi igazolás augusztusi bevezetése miatt. 72 főt állítottak elő a rendőrök elleni erőszak, robbanószerek birtoklása, és hasonló vétkek miatt. Ez már a negyedik balhés hétvége. A Macront egy felvonulás során „kivégzik”, és óriásplakátokon Hitlerhez hasonlították.