Izrael, mint tengeri hatalom

író, újságíró, publicista, történész, irodalomtörténész, műfordító

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Külföldön gyártott, korszerű fegyverek beszerzése minden országban felveti a korrupció gyanúját, a téma évekig szerepel az ellenzéki sajtóban. Így történt ez Magyarországon és Csehországban is, amikor a két állam Gripen típusú repülőgépeket vásárolt, és ezekről az ügyletekről sohasem derült ki a teljes igazság. De az évekig tartó politikai és médiakampány, ami Izraelben folyt az u.n. 3000-es ügy körül, melynek alapján az ellenzék Benjamin Netanjahu miniszterelnököt korrupcióval vádolta, semmihez sem hasonlítható.

A tengeralattjáró-ügy avagy 3000-es ügy, melynek kivizsgálására Benny Ganz védelmi miniszter és Gideon Száár igazságügyi miniszter bizottságot hozott létre,  a német ThyssenKrupp céggel való megállapodást vizsgálta, mely tengeralattjárók és járőrhajók vásárlásáról szólt,  mintegy 2 milliárd euró értékben.

Politikai ellenfelei az Izraeli Védelmi Erők vezető tisztjeit, köztisztviselőit és számos Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz közeli személyt azzal gyanúsították, hogy kenőpénzt követeltek és kaptak a Németországgal kötött megállapodások előmozdításáért.

Netanjahut azzal is vádolták, hogy jóváhagyta között két tengeralattjáró eladását Egyiptomnak, és ennek fejében Izrael kedvezményt kapott egy újabb tengeralattjáró vásárlására.

Az állítólagos korrupciós botrány eltereli a figyelmet arról a  tényről, hogy Izrael számára a korszerű flotta kiépítése stratégiai szempontból kulcsfontosságú volt, különös tekintettel az Iránnal való konfliktusára. A tengeralattjárók nemcsak egy nyílt, világméretű összecsapásban rettenthetik el a zsidó állam ellenségeit, de az u.n. „hibrid” háborúban is kiválóan felhasználhatók. Ez más néven a „gerilla geopolitikai hadviselés”,  mely  elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között, hiszen a harci cselekmények megindítását nem kíséri formális hadüzenet.

Eszköztárába tartozik a letagadható erők bevetése, a kisebbségek mobilizációja az ellenséges területen és a terrorizmus – utóbbiakat zsidó állam ellenségei, mindenekelőtt Irán, előszeretettel alkalmazzák Libanonban és Jemenben is.

Az izraeli tengerészet az utóbbi évtizedben már nemcsak a Földközi tenger keleti medencéjében aktív, de a Vörös-tengeren, sőt a Perzsa (Arab) öbölben is, ahol jelen vannak korszerű tengeralattjárói. Utóbbi vizeken a „hibrid háborús” csapásokat hajt végre, melyekről legföljebb sejteni lehet, de bizonyítani nem, hogy „honnan fúj a szél”. Feltehetőleg a Saviz nevű iráni felderítő hajó tengeri aknákkal történő felrobbantásáról is az izraeli tengeri erők tehettek. Erre a Vörös-tenger eritreai partjai előtt került sor, az amerikai-izraeli nukleáris tárgyalás 2021 áprilisi megindításával egyidejűleg.

Figyelemre méltó, hogy az iráni Forradalmi Gárda tulajdonában lévő, teherszállítónak álcázott hajó támaszpontként szolgált, vagyis maga is a „hibrid háború” szolgálatában állt. A Jediót Ahronot című izraeli újság hírportálja, a Ynet tudni véli, hogy Izrael és Irán között már vagy két éve „haditengerészeti árnyékháború zajlik”. A Haaretz szerint Izrael az elmúlt években több tucat iráni olajszállítót süllyesztett el vagy okozott nagy kárt bennük, és a lap több milliárd dollárra becsüli Irán veszteségét.

Miközben Izrael kőolajat és fegyvereket szállító iráni kereskedelmi hajókat támadott meg a Földközi-tenger keleti részén és a Vörös-tengeren, Irán rakétákat lőtt ki az izraeli tulajdonban lévő teherhajókra. Ez történt 2021 március végén, amikor az Udi Angel izraeli üzletember tulajdonában álló, Lori nevű konténerszállító hajót támadták meg az Arab-tengeren, ami szerencsére nem követelt emberéletet, és nem okozott jelentős anyagi kárt sem.

A Németországban gyártott hatodik Dolphin típusú, elektromos meghajtású tengeralattjáró 2017-ben állt hadrendbe az izraeli haditengerészetnél. Az izraeli haditengerészet a legmodernebb, a speciális igényeit kielégítő tengeralattjárókat mind háborús, mind békés időszakban sokféle célra használja fel: „Elsődleges bevetési terület a Földközi-tenger, ahol Izrael jelenleg egyetlen tengeralattjáró-támaszpontja is van Haifában.

Innen indulva a tengeralattjárók konfliktus vagy háború esetén többek között biztosítják a tengeri utánpótlásvonalakat, harcolnak az ellenséges tengeri erők ellen, zavarják az ellenség tengeri úton történő utánpótlását, támogatják a speciális erők szárazföldi akcióit (a tengeralattjáró rendelkezik zsilippel, hogy ilyen erőket partra tudjon tenni), részt vesznek tengeri területek és kikötők titkos aknásításában, valamint segítik tengeri vagy szárazföldi célok légitámadását”,  írja Ottfried  Nassauer, a német gyártmányú tengeralattjárók stratégiai alkalmazásával foglalkozó szakíró.

Szerinte békeidőben a tengeralattjárók alapvető feladatai közé tartozik a terroristák tengeri szállítási tevékenységének megakadályozása. Emellett részt vesznek az elmúlt években Izrael partjainál felfedezett földgázmezők védelmében is. A nemzetközi vizeken tartózkodó, rejtőzködésre kiválóan alkalmas tengeralattjárók a zsidó állam biztonsága szempontjából rendkívül fontos felderítést, kémtevékenységet is folytatnak, adatokat és információkat szereznek, haditengerészeti tevékenységet, hadihajómozgásokat figyelnek meg.

Feltételezhető, hogy az utóbbi években már állandó jelleggel, egymást váltva  cirkálnak nukleáris fegyvert és hagyományos robbanótöltetet hordozó, rakétával felszerelt izraeli tengeralattjárók a Perzsa (Arab) öbölben, Irán partjai előtt. Ez mindenképpen csökkenti Izrael sebezhetőségét, és ellensúlyozza az iráni nukleáris fegyverfejlesztéseket. A zsidó állam tengeralattjárói kiemelt fontosságú eszközei az izraeli védelmi erőknek, mert a zsidó állam ezekkel iráni atomtámadás esetén nemzetközi vizekről, a környező arab államok légterének megsértése nélkül képes nukleáris válaszcsapást mérni iráni célterületekre. Reméljük azonban, erre sohasem kerül sor, és az ayatollahok tisztában vannak azzal a fenyegetéssel, amit a partjaik előtt cirkáló izraeli U-boat jelent Irán számára.

Pelle János összes cikkét elolvashatja itt.

“Izrael, mint tengeri hatalom” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Ajatollahok tisztában vannak….? Vajon érdekli őket?

    2001 decemberében , Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani, Irán korábbi elnöke fektette le az Izraellel megvívandó nukleáris háború alapjait: „Ha egy nap eljön amikor az iszlám világa kellő időben felfegyverkezik a fegyverrel, amelynek Izrael is a birtokában van, a kolonializmus stratégiája holtpontra jut, mert az atombomba alkalmazása Izraelből semmit sem hagy, de ugyanaz a dolog a muszlim világban csak kisebb károkat okoz.” A jeruzsálem-napi katonai parádén az Izraelt is elérni képes Sahab-3 ballisztikus rakéták ezzel e jelszóval vonultak fel Teheránban : „Izraelt le kell törölni a térképről.”

    Szóval nem érdemes azt hinni, hogy ezeket a fanatikusokat érdekli a saját veszteségük. Mártirokká válnak így azonnal Allah közelébe kerülnek.

      • Speciel a tortenet meg folyik, a vadiratot majusban adtak at. A vadirat valoban nem foglalkozik Netanyahuval, de a jelenlegi kormany (Ganz, mint hadugyminiszter) vizsgalobizottsagot akar felallitani Netanyahu szerepenek a kivizsgalasara. Minden szakerto (nem politikusok) ugy veli, hogy Netanyahu saros a tortenetben.

    • A tengeralattjárók ügyében benyújtott vádirat nem foglalkozik Bibivel, minthogy Mandelblitt főügyész előzőleg úgy nyilatkozott, hogy Netanjahunak nincs köze a hajók eladása körüli korrupcióhoz. Úgyhogy, fogalmazz pontosabban. Van vádirat Bibi ellen, de nem ebben a 3000-es dossziéban. Van vád ebben az ügyben, de az nem Bibi ellen. Te meg összemosod őket.

  2. Irán térített/térítő vallási burzsoáziája, főpapsága amely uralja és képviseli a politikai elitet gyakorlatilag egy újabb háborút és egy újabb Holokausztot akar de már nukleáris fegyverekkel. Esély latolgatásaik, elemzést nélkülöző állításaik hasonlítanak a néhai német kancellár A. Hitler gondolataihoz, viselkedéséhez. Rögtön felmerül, hogy miért
    zavarja a síta állam stratégáit Izrael állam létezése és a zsidó civilizáció ? Miért gondolja a síta iszlám főpapi elije, hogy az „muszlim világban ” csak kisebb károkat okoz.? Ezekre az alapvető kérdésekre csak is a következő válaszokat lehet adni. A síta iszlám teoretikus főpapságának azért van útjában a zsidó állam mert létezik és létezésével hitelesíti az Ószövetséghez bibliai örökségi jogát. Csak természetes származás alapján lehetnek az emberi lények zsidók iszlám térítés kapcsán nem.Mivel a síta papság is nyíltan latolgatja, hogy „Izraelből semmit sem hagy ” ebből elárulja, hogy nem terület kell végső célként , és mivel egy kis területről van szó háború nélkül sem található olyan valami amiért
    ekkora kockázatot akarnak vállalni. Tehát egyértelmű , hogy mint a rómaiak, és a németek Holokausztja idején az antiszemita agresszor a Holokauszt végrehajtását tekinti elsődleges céljának és nem a háborút. Úgy számolnak, hogy egy sikeres Holokauszt kimenetele az lehet hogy az Ószövetség bibliai örökségét az Irán síta iszlám irányzata fogja erőszakkal magához ragadni a muszlim világban és a Vatikánnak , Európával kiegyezve a két térítő /térített világ a zsidók áldozattá tevésével végső céljukhoz érhetnek . A másik állításuk és a kimenetel latolgatása, „hogy a muszlim világban” csak kisebb károkat okozva lehet kijutni az Újan Holokausztból és háborúból már problematikusabb. Mindenki tudja, hogy esetleg a mai síta papság vezetői , teoretikusai stb. előtt az a történelmi tény , tapasztalat stb. lebeg , hogy az eddigi két Holokauszt is úgy zajlott le, hogy az elkövetőket gyakorlatilag nem vonta senki felelőségre, tehát úgy gondolják, vagy gondolhatják , hogy a kockázat kicsi és mint a rómaiakat, és a németeket így a síta iszlámot is ugyanígy fogja kezelni ez ügyben a világ.Azzal még gondolatban sem számolnak, hogy egy esetleges összecsapás , Holokauszt háborús eszkalációvá terebélyesedhet és Irán mint állam olyan károsodásokat szenved el , hogy lakhatatlanná válik és a sugárszennyezett lakosságát senki sehol sem fogja befogadni. A „kisebb károkról” való ábrándozás az biztos, hogy nem jön be és a szunnita muszlimok lemészárolják , a meggyengült síta muszlimokat mivel azokat már most is „hitetlennek” tartják.