Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök személyesen kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy az Egyesült Államok egyelőre ne indítson katonai csapást Irán ellen – jelentette csütörtökön a The New York Times egy névtelenséget kérő magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozva. A lap szerint a két vezető szerdán telefonon egyeztetett, amit a Fehér Ház megerősített, ugyanakkor a beszélgetés tartalmáról nem adott tájékoztatást.
A jelentés időzítése nem véletlen: Washington az elmúlt napokban láthatóan a diplomáciai nyomásgyakorlás felé mozdult el, hogy megfékezze az iráni rezsim brutális fellépését a rezsimellenes tüntetőkkel szemben.
Szerdán Donald Trump arról beszélt, hogy „nagyon fontos forrásoktól” olyan információkat kapott, miszerint Iránban leálltak a kivégzések, és a hatóságok nem terveznek további halálos ítéleteket.
Az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón Trump úgy fogalmazott: „Azt mondták nekünk, hogy a gyilkosságok Iránban megálltak, és nincs terv kivégzésekre. Ezt jó forrásból tudom, de természetesen ellenőrizni fogjuk.” Másnap a Fehér Ház már arról beszélt, hogy mintegy 800 kivégzést sikerült megakadályozni, Trump pedig az NBC Newsnak azt mondta:
„Tegnap sok életet mentettünk meg.”
Elhalasztott katonai opciók
A New York Times értesülései szerint Trump szerdán – annak ellenére, hogy a nemzetközi sajtó amerikai katonai beavatkozást valószínűsített – végül nem adott parancsot támadásra. A döntés hátterében az állhat, hogy az amerikai adminisztráció egyelőre kivár, és figyeli, valóban mérséklődik-e az iráni erőszak.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal nem reagált a lap megkeresésére, így nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Benjamin Netanyahu valóban arra kérte volna Trumpot, lassítsa le az eseményeket.
Feszültség a Perzsa-öbölben
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szerdán amerikai katonai személyzet és repülőgépek egy részét evakuálták a katari Al Udeid Air Base bázisról. Katar Nemzetközi Médiairodája szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert attól tartottak, hogy Irán amerikai támaszpontokat támadna meg a térségben egy esetleges amerikai csapás megtorlásaként.
Csütörtökön ugyanakkor – a Reuters beszámolója szerint – csökkentették a készültségi szintet, és egyes amerikai egységek visszatérhettek a bázisra, ami szintén arra utal, hogy Washington egyelőre visszafogottabb irányt választott.
Izrael elsődleges célja és érdeke az iráni rezsim megbuktatása kell, hogy legyen. Ez további magyarázatot nem is igényel. Az USA hathatós katonai támogatása/beavatkozása ebben az előállt helyzetben ezt elősegítette volna. Ha valóban igaz, hogy Netanyahu a beavatkozás elhalasztására kérte Trumpot, ez magyarázatot igényel a részéről.
Természetesen lehetnek olyan körülmények és meggondolások, amik ezt a kérést indokolják, de ezt valamilyen formában nyilvánosságra kel(ene) hozni.
Talán bizonyossá vált, hogy egy katonai beavatkozás nem buktatná meg a rezsimet, hanem polgárháborút eredményezne, vagy/és más hatalmak beavatkozását, ami nem lenne egy kívánatos scenárió. Ez persze csak egy feltételezés…
ISISrael célja már a kezdetek óta: minél nagyobb káosz, mindegy milyen áron a környező arab országokban.
Annyira érdekli őket az "iráni nép", mint a palesztinok sorsa, Gázában.
Kivitelező vállalkozó pedig: US Army, NATO, CIA, Mossad
Egy nyilvánvaló motívum lehet Netanyahu kérése mögött az USA-beavatkozás elhalasztására, hogy tartanak az Irán által kilátásba helyezett rakéta esőtől. Erre pillanatnyilag nincsenek teljesen felkészülve, valamennyi időre van szükségük, talán egy újabb elhárító rendszer hadrendbe állításáig. Ezt viszont nem akarják nagydobra verni.
Irán nagy számban rendelkezik ma is ballisztikus rakétákkal, amik épségben maradtak, miután Trump a 12 napos háború utolsó napján visszafordulásra kényszerítette (ismét!!!) az izraeli légierő Irán felé repülő gépeit, amik célja az iráni rakéta készletek megsemmisítése/megtizedelése volt.
Nos nem támadta meg.
USA nem támadja meg Iránt. Megkötött háttéralku értelmében ez nem az ő befolyási övezete.
Orosz és Kínai érdekszféra
bajban vagytok, srácok