Epstein halála, amerikai képviselők kitiltása, az izraeli nagykövet távozása, az AFD antiszemitizmusa, Horthy izraeli barátja. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
A Jeffrey Epstein botrány
A szexuális abúzussal és kiskorúak szexkereskedelmi hálózatának fenntartásával vádolt Jeffrey Epsteint múlt szombaton holtan találták a New York-i Metropolitan börtön cellájában. A 66 éves milliárdos holttestére helyi idő szerint reggel fél 8-kor bukkantak rá, állítólag felakasztotta magát.
A börtön egyik korábbi lakója szerint lehetetlen, hogy Epstein öngyilkos lett.
„A padló és a plafon között 2.5-2.7 méter a távolság. Nincs semmi, amihez bármit csatlakoztatni lehetne. A lepedő olyan vékony, mint a papír, tehát nem elég erős. Ő legalább 90 kg volt, sose bírta volna el a lepedő”.
A szerdán napvilágot látott boncolási eredmények több törött csontot is találtak Epstein nyakában, amelyek elvileg ugyan utalhatnak akasztás általi öngyilkosságra is, a csontok állapota azonban mégis sokkal inkább abba az irányba mutat, hogy a milliárdossal fojtogatás végzett, azaz gyilkosság történt.
Amerikai demokrata képviselőket tiltottak ki Izraelből
Az amerikai Kongresszus két, a zsidó állam bojkottját nyíltan támogató demokrata tagja, Ilhan Omar szomáliai, és Rashida Tlaib palesztin származású amerikai képviselő bejelentette, hogy látogatást kívánnak tenni „Palesztinában”. Mivel a Knesszet 2017-ben elfogadott egy törvényt, ami lehetővé teszi a kormányzat számára, hogy megtiltsa a belépést olyan embereknek, akik támogatják a BDS mozgalmat, találgatások kezdődtek, hogy az izraeli kormány fog-e élni a lehetőséggel.
Izrael washingtoni nagykövete a múlt hónapban még kizártnak tartotta a kitiltást:
„Az amerikai Kongresszus iránti tiszteletünk, valamint az Egyesült Államok és Izrael közötti szoros szövetség miatt nem fogjuk megtiltani a belépést a Kongresszus egyetlen tagjának sem.”
Vasárnap kiszivárgott, hogy Donald Trump amerikai elnök állítólag azt sugalmazta Netanjahunak, hogy mivel a két képviselőnő támogatja Izrael bojkottját, ezért Izraelnek meg őket kellene bojkottálnia.
Csütörtökön már az izraeli kormány képviselői úgy nyilatkoztak, hogy mégiscsak megfontolják annak lehetőségét, hogy nem hagyják jóvá két demokrata párti kongresszusi képviselő belépését. Az izraeli álláspont azután változott meg, hogy az utóbbi napokban világossá vált,
a látogatás mindössze a Palesztin Hatóság területeit és Kelet-Jeruzsálemet érintené, illetve, hogy valószínűsíthetően provokatív jellegű.
A Demokrata Párt vezetői egyértelművé tették a külügyminisztérium vezető tisztviselői számára, hogy ha Izrael megtagadja Omar és Tlaib belépését, azzal egy vörös vonalat lépnek át a párttal fenntartott kapcsolatokban.
Az amerikai elnök még ugyanaznap Twitter bejegyzésben foglalt állást a BDS-párti demokraták kitiltása mellett:
„Izrael komoly gyengeséget mutatna, ha engedélyezné Ilhan Omar és Rashida Tlaib képviselőnők látogatását.”
Nem sokkal ezután Cipi Hotovely külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy
a kormány döntése értelmében a két amerikai képviselőnő nem kap beutazási vízumot.
Pénteken újabb fordulatot vett az ügy, miután Rashida Tlaib humanitárius kérelmet nyújtott be Ciszjordániában élő idős palesztin nagyanyja meglátogatására, amit Arije Deri izraeli belügyminiszter azonnal jóvá is hagyott.
Úgy tűnik azonban, Tlaib az egész nagymama ügyet csak provokációnak szánta, mivel nem sokkal pénteki lapzártánk előtt visszakozott. Kijelentette, hogy meggondolta magát, mivel az izraeli kormány arra használta nagymamája iránti szeretetét, hogy „elhallgattassa őt” és ne szólhasson az „igazságról.” Tlaib előzetesen vállalta kérvényében, hogy teljesíti a beutazás feltételeit, és nem propagálja a BDS-mozgalmat, ha beengedik.
Végül a Twitteren azt írta:
„nem hajolok meg (Izrael) elnyomó és rasszista politikája előtt”.
Meglátogatandó nagyanyjára utalva leszögezte: „ő nem akarja, hogy engem elhallgattassanak és bűnözőként kezeljenek (…) Úgy döntöttem, hogy ilyen elnyomó körülmények között történő meglátogatása ellentmond mindennek, amiben hiszek, ellentmond a rasszizmus, az elnyomás és az igazságtalanság elleni harcnak”.
Seres László publicisztikájában egyáltalán nincs elragadtatva a zsidó állam döntésétől. Szerinte politikai hiba volt az AIPAC, a legbefolyásosabb, demokrata orientációjú zsidó lobbiszervezet támogatását kockára tenni, ráadásul ez most végre egy olyan PR-csata lehetett volna, amit Izrael nyer meg.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkozásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Pelle János szerint máig nem vizsgálták, mi tette szükségessé, hogy magyar zsidó írók a 20. század folyamán, 1945 után is elrejtsék figuráik identitását.
Yossi Amrani távozó izraeli nagykövet nagyinterjút adott lapunknak, melyben szó esik a magyar-izraeli kapcsolatokról, a hazai zsidóságról, két botrányról és a követség rejtélyes közleményéről is.
Lefordítottuk a JTA nagy nemzetközi visszhangot keltő riportját arról, hogy „Magyarországon néhány baloldali zsidó kész együttműködni egy szélsőjobboldali párttal, melyet egy korábbi neonáci vezet.”
Veszprémy László Bernát utánajárt a történelmi rejtélynek, hogy „Miért segített egy izraeli az emigráns Horthynak vízumot szerezni?”
Krisztina Koenen elemzése arra a kínzó kérdésre keresi a választ, hogy „Mennyire antiszemita párt a német AfD?”
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
